• Megjelenítés
FONTOS Először ismerte el a magyar járványügy: belehalt ket csecsemő a szamarköhögésbe

felsőoktatás

Csökkent a felsőoktatási alapképzéses és az önköltséges jelentkezők száma

Több mint 105 ezer diák adott be jelentkezést a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, ez nagyjából megegyezik az előző év adatával - közölte Maruzsa Zoltán egy mai sajtótájékoztatón. Az is elhangzott, hogy az alapképzésre a tavalyinál 1,6 százalékkal kevesebben, osztatlan képzésre viszont 6 százalékkal, felsőoktatási szakképzésre pedig 8 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Bárki bármit mond, megéri diplomát szerezni

Kétséget kizáróan még mindig a diplomások helyzete a legjobb a magyar munkaerőpiacon, amit a kiemelkedően magas foglalkoztatási rátájuk és jövedelmi helyzetük is alátámaszt. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb elemzése a felsőoktatás és a diplomások foglalkoztatásának tényeit és összefüggéseit vizsgálja meg közelebbről.

Nehezebb lesz megtartani az állami helyeket az egyetemeken

Április közepén véglegesíthetik a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét, amely többek közt újraszabályozná az egyetemek vagyongazdálkodását, és lehetővé tenné, hogy az intézmények közös képzéseket indítsanak - tudta meg a Magyar Nemzet Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkártól. Fontos újítás lehet a képzés elején és végén írandó kompetenciateszt, ami a diákok fejlődését lesz hivatott mérni, valamint a támogatott és önköltséges helyek közti átsorolás újraszabályozása is.

Megszűnhet több egyetemi szak (2.)

Egy új államtitkári tervezet szerint több egyetemi alapszakot - többek közt a kommunikációs szakot is - megszüntetne a kormány, egyes képzésektől pedig az állami ösztöndíjas helyeket vennék el teljesen - írja az Eduline. Egyetemi forrásaira hivatkozva a portál úgy tudja: több népszerű szakon 2016-tól csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet majd tanulni. Az államtitkárság azóta közölte: a szakok racionalizálásáról továbbra is tart az egyeztetés.

Felsőoktatási intézmények, figyelem! - Milliárdos pályázat jön

Ma elindította a "Speciális infrastruktúra fejlesztés és eszközbeszerzés a felsőoktatásban" című (TIOP-1.3.1-14/1) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetését a kormány hivatalos pályázati oldala, és amely alapján majd meghirdetik a 3 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiírást. A konstrukció keretében két komponensben nyújtható be pályázat, de mindössze 1-3 nyertes pályázat várható. A kiírás szerint konzorciumok nem pályázhatnak és csak olyan központi költségvetési (irányítási) szerv nyújthat be pályázatot, amelynek a konvergencia régiókban van székhelye.

Még több külföldi orvost képeznének idehaza

Tovább növelné a kormány az orvosképzésben a külföldiek létszámát - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: a magyar felsőoktatás fejlesztésének egyik kiemelt területe az orvosképzés.

Elbukott a KLIK-reform Orbánon?

"Kizárt a megszűntetése, sőt, pénzügyileg megerősítik, várhatóan több tízmilliárddal nő 2015-ben a költségvetése" a Klebersberg Kuno Intézményfenntartó Központnak - értesült a Figyelő a szaktárcához közelálló forrásból. A lap úgy tudja, hogy bár sok panasz érkezett a kormányfőhöz a közoktatás kézi vezérlésű központjára, és fideszes oktatáspolitikusok is próbálták rábeszélni a miniszterelnököt, szűnjön meg a KLIK, de forrásai szerint mára gyakorlatilag eldőlt: marad az intézmény. Közben a tegnap délután benyújtott adótörvény módosító csomag tao-rendszerbeli kedvezmény és egy friss tanulmány lényeges változások irányába mutat a felsőoktatásban.

Tizenkét felsőoktatási intézményen segít az állam

Csaknem hétmilliárd forintos támogatásban részesül tizenkét felsőoktatási intézmény a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapnak köszönhetően - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Reagált a tárca: nincs ugrás a brit egyetemekre felvetteknél

"Nem egészen érthető a sajtó azon vélekedése, miszerint ördögtől való dolog az, hogy a magyar fiatalok külföldi egyetemekre mennek tanulni" - kezdődik az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága által a Portfolio-hoz eljuttatott közlemény, amely arra az elemzésre reagál, amelyet az MKIK GVI írt a felsőoktatási továbbtanulási szándékokról és szerdán a mi hasábjainkon jelent meg. A közlemény szerint "Az Európai Unió egyik fő célja a munkaerő és így a hallgatók szabad áramlása. Nem gond az, sőt óriási lehetőség, ha a kitűnő képességű magyar fiatalok azért mennek el külföldi egyetemekre, hogy - jó idegen nyelvtudással rendelkező - magasan képzett szakemberekké, tudósokká váljanak, akik hazatérve gyarapíthatják az országot." A közleményt az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük.

Megvannak a felvételi ponthatárok!

Csütörtök este nyilvánosságra hozták a 2014-es felvételi ponthatárokat. A legnépszerűbb gazdasági szakokra 460 volt pont a minimum ponthatár, hiszen ezek azon 16 népszerű szak közé tartoztak, ahol központilag határozta meg az állam a minimum szintet. A Corvinus Egyetem azonban három szak esetében is az államilag meghatározott határ felett állapította meg a bekerülési limitet.

Megugrott a brit egyetemekre felvételiző magyarok száma

2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar érettségizettek száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, az eredmények 704 fő válaszain alapulnak.

Végleg kivégzi a Corvinust a kormány?

Ismét terítékre került az ország egyik legnevesebb egyetemének, a Budapesti Corvinus Egyetemnek a feldarabolása. A kormányzati tervek szerint a Corvinus mellett más felsőoktatási intézmények életében is változás következhet be.

Heim megmondta, hol lehetne új különadó

Az adózás szempontjából jó irányba megy az ország, a kormány társadalompolitikai beavatkozása kifejezetten előnyös - értékelte a kormány eddigi gazdaságpolitikáját Heim Péter az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán. A Századvég Gazdaságkutató elnöke azonban hozzátette: hiányolja az oktatási rendszerbe történő hatékonyabb beavatkozást és ezzel kapcsolatban javaslatot is megfogalmazott a műsorban. A jegybank növekedési hitelprogramjának kiterjesztését is javasolja a közgazdász és komoly átalakulásra számít a magyar bankszektorban. A 2014-es költségvetés szerinte rendben van, sőt még 150 milliárdos mozgástere is lehet a kormánynak idén, amit akár el is tud költeni.

A Corvinus Egyetemen vannak a legkiválóbb hallgatók

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett a HVG felsőoktatási rangsorának élén, míg a második helyezést a Budapesti Corvinus Egyetem érte el, ahol ugyanakkor a legkiválóbbnak lettek besorolva a hallgatók. A karok versenyében a bölcsészettudományi, orvostudományi és gazdasági karok vezetnek - számolt be róla az Eduline.

Zárolták több egyetem pénzét

A kormány zárolást rendelt el több felsőoktatási intézménynél. Ez az első számítások szerint három-négymilliárd forintos megszorítást jelent az ágazatban - értesült a Népszabadság.

Nem kell a nyelv? - Dermesztő az új felsőoktatási javaslat

Hamarosan olyan javaslat kerül a kormány elé, amely szerint a felsőoktatásban bizonyos szakokon meg kellene engedni, hogy nyelvvizsga nélkül is diplomát szerezhessenek a végzettek. Néhány éve a kormány még épphogy fordítva gondolta, felvételi követelménnyé tette volna a felsőoktatásban a nyelvvizsgát. Az irányváltás igen meglepő, hiszen az idegen nyelvek ismerete ma már alapkompetenciának számít, különösen diplomások esetében. Ráadásul ezzel mintha fordítva is ülnénk a lovon, hiszen az Európai Unió országai között Magyarországon vannak legtöbben, 65%, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek.

Klinghammer: jövőre 170-180 milliárd forintra van szüksége a felsőoktatásnak

Jövőre 170-180 milliárd forint állami támogatásra van szükség a felsőoktatásban - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, kedden. Klinghammer István közölte, jövőre húsz ponttal magasabb lesz a jelenleg 240 pontos felvételi határ.

A jövő elitje készül elhagyni az országot?

Míg a jelenlegi középiskolai végzősök 18 százaléka jelentkezett külföldi egyetemre vagy főiskolára, a mostani 9-11. osztályosok 36 százaléka tervezi a jövőben ezt - derült ki a GVI felméréséből. Különösen a budapesti és elitgimnáziumokból, a jó tanulmányi eredményűek, illetve a lányok tervezik így.

Magyarországon igazán megéri diplomásnak lenni

Ismét valami, amiben Magyarország élen jár: az OECD-országok közül nálunk a második legmagasabb a diplomával járó "bérprémium". Azaz amennyivel többet keresnek, mint a középfokú végzettségűek. Az OECD átlagában ez a prémium +57%, nálunk +107%.

Sportra és felsőoktatásra költ a kormány a tartalékból

Négymilliárd forintot csoportosított át a kormány a felsőoktatási intézmények finanszírozási problémáinak kezelésére, összesen egymilliárddal pedig a Nemzeti Olimpiai Központ beruházásainak előkészítését, valamint a mezőkövesdi futballklub fejlesztését támogatják a tartalékból.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility