Belenyúl a kormány a bankok adójába, reagált a Magyar Bankszövetség
A Magyar Bankszövetség továbbra is kéri a különadó mihamarabbi kivezetését.
A Magyar Bankszövetség továbbra is kéri a különadó mihamarabbi kivezetését.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra Klaus Iohannis román államfő csütörtökön azt a törvényt, amely kibővítené az extraprofitadó befizetésére kötelezett energiavállalatok körét.
Finoman szólva is hektikusan indult a mai nap a Mol részvényénél, a tegnapi különadó-módosítást emésztve nagy eséssel indította a kereskedést a papír, a bizonytalanség közepette azonban a kezdeti pánik után egyre feljebb kerül az árfolyam. Az Erste szakértője már közzétette lefrissebb elemzését, amiben azt latolgatja, hogy mi lehet a mérlege a tegnapi döntésnek.
A kormány a szerda este kihirdetett rendeletével módosítja az extraprofitadóról szóló eredeti, tavaly nyári rendeletet, azon belül is a Mol által fizetendő különadó-szabályokat. Friss és teljesen váratlan, előzetesen nem kommunikált döntése szerint a Mol új, árbevételarányos különadót fog fizetni a 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben. A másik oldalon viszont módosítja a Molt terhelő meglévő extraprofitadó-terheket a kabinet, ami alapján úgy tűnik, hogy itt "adókönnyítés" valósul meg a társaság számára. Az első tétel százmilliárd forintokban mérhető új adókötelezettséget jelenthet az olajcég számára gyors számításaink szerint, a másik oldalon a kiengedés mértékét nehéz egyelőre megbecsülni, de nem kizárt, hogy összességében csupán egy adóteher-átrendezés valósul meg. Mindez feltételezhetően ösztönzési céllal, annak érdekében, hogy az adómódosítások befolyásolják a Mol kitermelését és olajimportját.
Kiterjesztette a bukaresti képviselőház azon energiavállalatok körét, amelyeket 60 százalékos extraprofitadó befizetésére köteleznek Romániában. A román média szerint a szerdán megszavazott jogszabállyal az OMV Petromot vették célba a törvényhozók.
Bár a magyar biztosítási rendszer stabil és válságálló, defenzív és a pénzügyi szektorban a lemaradók között van. Meg kell állítani a szektor erózióját, finomhangolásra és megújulásra van szükség – mondta el előadásában Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa a Portfolio mai Biztosítás 2023 konferenciáján. Kifejtette, miért van szükség nagyobb penetrációra és nagyobb kockázatközösségre a biztosítási piacon és milyen változások lennének szükségesek az öngondoskodási piacon.
Varga Mihály pénzügyminiszter szavai alapján nagyon úgy tűnik, hogy a különadók 2024-ben sem szűnnek meg. Egyes szektorokban lehet megkönnyebbülés, de könnyen lehet, hogy nem mindenhol lélegezhetnek fel.
Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.
A 2022-es év társadalmi-gazdasági változásai megtörték a régóta csökkenő trendet, és a tavalyi évben 51-ről 59-re nőtt az adónemek száma. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda bemutatja az újdonságokat.
A kormány a kedd este megjelent rendeletével több ponton is módosította az extraprofitadókról szóló tavaly nyári szabályozását.
Az eredeti előirányzatokhoz és tervekhez képest a 2022-ben teljesült költségvetésre szinte rá sem lehet ismerni. Nemcsak a külső tényezők (energiaárak, infláció, háború) lenyomatai fedezhetők fel a büdzsé főbb számaiban, hanem a kormány aktív beavatkozásainak következményei is. Ennek nyomán például hatalmas összegben ömlöttek be a különadó-bevételek, de a - szegények adójaként is nevezett - általános forgalmi adóból származó ezermilliárdok is jócskán túlcsordultak.
Rekordszintű, 10,3 milliárd lejes (818 milliárd forint) nyereséggel zárta a 2022-es évet az OMV Petrom, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb, 20 milliárd lejes összeget fizet be a román államkasszába különböző adók és osztalék formájában - közölte a bukaresti értéktőzsdén csütörtökön közzétett jelentésében a romániai olajvállalat.
Az eredeti tervezethez képest jóval kedvezőbb feltételek mellett szabták ki még decemberben az extraprofitadó-terheket a szlovák energetikai szektorra, ami a Molt is közvetlenül érinti a leányvállalata, a Slovnaft révén. Most tovább folytatódhat a történet, a magyar olajcég ugyanis a volt szlovák pénzügyminiszter nacionalista kijelentéseire alapozva pert indíthat a szlovák kormány ellen az adóteher miatt.
Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.
Péntek éjszaka 440 oldalnyi új jogszabályt hirdetett ki két közlönyben a kormány. A kabinet döntései közül a legnagyobb figyelmet a váratlan gyógyszergyártói különadó kapta, viszont ugyanebben az extraprofitadó-rendeletet módosító jogszabályba a kormány eldugott még egy adóemelést.
A jelek szerint az ünnepek előtt egy valóságos jogalkotási hajrát hajtott végre a kormányzat a veszélyhelyzet miatti rendeleti kormányzás lehetőségét kihasználva: egyszerre ugyanis két közlöny jelent meg december 23-án este 11 óra környékén. Ezek egyikében pedig a kormány az extraprofitadókról szóló rendeletet módosítja úgy, hogy a gyógyszergyártók számára egy árbevétel-arányos különadót vezet be. Cikkünk végén már egy első gyors számítást is végeztünk, hogy érzékeltessük: jelentős plusz bevételhez jut az egyébként nehéz helyzetben lévő állami büdzsé 2023-ban.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
Véleményírást közölt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzet hasábjain az extraprofitadók nemzetközi terjedéséről és az új sarcok indokoltságáról.
A Fitch Ratings szerint a magyar bankszektorban a legutóbbi állami beavatkozások pénzügyileg kezelhetőnek tűnnek, de növelik a további szakpolitikai beavatkozások (beleértve a jelenlegi intézkedések kiterjesztését) kockázatát. Ez felerősíti a magyar bankok működési környezetének amúgy is nagyfokú bizonytalanságát, és rontja a hitelezők bizalmát - számolt be a Reuters.
A választások után sem lett könnyebb dolga a befektetőknek.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
