Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette: 2025 januárjától már a távközlésnek és a gyógyszergyártóknak sem kell extraprofitadót fizetni, a biztosítóknál is leírható lesz az 50 százaléka az extraprofit adónak, bizonyos feltételek mellett - számolt be az ATV. A Revolutnak és a Wise-nak - ha középárfolyamon váltanak - nem kell a kiegészítő tranzakciós illetéket megfizetnie.
Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.
A kormány hétfői döntésével növelte a bankokat terhelő különadókat, de egyúttal azt is bejelentette, hogy igyekszik megakadályozni, hogy a pénzintézetek továbbhárítsák a sarcot az ügyfelekre. A közlöny hétfői számában meg is jelent egy rendelet, amely ennek a részleteit szabályozza.
A kormány kihirdette a hétfő esti közlönyben határozatát, hogy indoklása szerint miért van szükség a legújabb költségvetési kiigazító intézkedésekre, amit a kabinet "háborúellenes akciótervnek" nevez. Ahogyan azt várni lehetett, a kormány mindent a háborúval és annak elhúzódásával indokol, a költségvetés elcsúszásáról egy szót sem ejt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsorban a kormány új kiigazító csomagjával foglalkoztunk. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy rendkívüli kormányinfón jelentette be, hogy a bankoknak, a multinacionális vállalatoknak és az energiacégeknek úgynevezett védelmi hozzájárulást kell fizetniük. Az idei évre 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben mindezek hatására. Gulyás arról is beszélt, hogy a bankadó részleges kivezetése nem minden pénzintézetnél megy majd végbe, megemelik a tranzakciós illetéket, egy teljesen új adót is kivetnek devizaváltási illeték néven, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót pedig – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentik. A csomag makrogazdasági és devizapiaci hatásairól Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, a költségvetési következményekről pedig Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját és makroelemzőjét kérdeztük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy milyen kép fogadhatta Orbán Viktort Ukrajnában. A magyar miniszterelnök 2012 óta először látogatott az országba, azt követően, hogy Magyarország átvette az Európai Tanács soros elnökségét. A témáról Ács Bencét, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. A műsor második részében az OTP-vel foglalkoztunk, ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy a kormány visszatáncol korábbi ígéreteiből és nem fogja kivezetni vagy csökkenteni a banki extraprofitadót. Ez természetesen a legnagyobb magyar pénzintézetet is érinteni fogja, amivel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője volt a vendégünk.
Úgy tűnik, mintha a kormány elkezdte volna felkészíteni a piacot arra, hogy az eredeti tervekhez képest változás jön a bankszektor adóztatásában. Lehet, hogy "csak" arról van szó, hogy maradnak a különadók, ez a forgatókönyv még nem nagyon fáj az OTP-nek. Kérdés, hogy mit áraznak a bankcsoport befektetői.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.
A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.
Egy éve már, hogy Nagy Márton miniszter kijelentette: 1300 milliárd forinttal kell növelniük a bankoknak az állampapír-állományukat, cserébe a felére csökkenthetik az extraprofitadójukat. A tavaly még 200 milliárd feletti extraprofitadó idén le is feleződött, ám a bankok nemhogy növelték volna, 400 milliárddal még csökkentették is állampapír-állományukat. Utánajártunk, hogy fordulhatott ez elő.
Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.
Az olyan válságok társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, mint a közelmúltbeli energiaár-emelkedés, az extraprofit-adók fő célja a vagyon igazságosabb elosztásának biztosítása kell, hogy legyen. Az ilyen terhek bevezetése azonban kihívást jelent, mivel a vállalatok a profitjuk áthelyezésével vagy a költségszerkezetük kiigazításával megpróbálják elkerülni azokat. Egy alternatív módszer lehetne a piaci kapitalizáció alapján kivetett adó, amelyet a vállalatok nehezebben tudnak manipulálni – mondta Manon Francois, az EU Tax Observatory és a Paris School of Economics kutatója a Portfolio-nak adott interjújában. A szakértő egy új megközelítést javasol az eddig alkalmazott többletnyereség-adók helyett.
Mozgalmas időszakot él a gyógyszeripar Magyarországon: egyes termékek esetében tavaly nyáron 40%-ra emelték a különadó mértékét, az év elején pedig több mint 50 új gyógyszer került az államilag támogatott körbe, amely 35-40 ezer beteg ellátását könnyíti meg. Továbbra is jelen vannak a gyógyszeripart világszerte érintő, az ellátásbiztonságból fakadó nehézségek, ami újfajta hozzáállást és versenyt indukál a piaci szereplők részéről. A Portfolio Szalóki Katalint, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatóját arról kérdezte, hogy az új gyógyszerek januári befogadásának híre után, valamint az elmúlt évi és a várható piaci változásokat figyelembe véve hogyan látja a gyógyszerforgalmazók jövőjét.
Egyre nagyobb a Richter nyugati jelenléte, jelenleg az egyetlen olyan hazai cég, amely ebből az irányból képes jelentős tőkejövedelemhez jutni. Az idei év legnagyobb kihívása – a tavalyihoz hasonlóan – a logisztikai láncok biztosítása lesz, időközben pedig már nagy erőkkel készülnek a cariprazine hatóanyagú sztárgyógyszerük szabadalmi időszakának végére, de egy az egyben a kieső bevételt nem lesz lehetséges pótolni. A 2030-as dátumra ugyanakkor jó, ha nemcsak a Richter, hanem a magyar állam is felkészül, mert az a magyar devizamérlegre is negatív hatással lesz. A jelenlegi LLM-alapú AI technológiák nem fogják alapjaiban felforgatni a gyógyszeripart, a Richter pedig még ennél is összetettebb helyzetben van, a pszichiátriai gyógyszerek esetében ugyanis még az állatkísérletek sem túl mérvadóak. Az extraprofitadó idén terheli utoljára a gyógyszercég könyveit, jövőre ugyanis beszámítható lesz a globális minimumadóba, az export adóztatása viszont hungarikum, ami jobb lett volna, ha nem kerül be a történelemkönyvekbe – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Élesen kritizálja a Spar Magyarország működését a kormány, azt állítva, hogy a cég csak azért kritizálja a kiskereskedelmi különadót, valamint állítja azt, hogy a lánc kiszorítására tett lépéseket a magyar vezetés, mert nem működik hatékonyan. A Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan cáfolja a kiskereskedelmi óriás állításait.
A holland áruházlánc, a Spar panaszt nyújt be az EU-nak a magyarországi különadó miatt – írja a Financial Times.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
