A mennyiségi lazítás továbbra sem zárható ki az Európai Központi Bank eszköztárából - mondta az éppen konzervatívabb monetáris politika mellett kardoskodó német jegybank elnöke, Jens Weidmann. A Bundesbank elnöke ráadásul hozzátette, hogy a negatív betéti rátát alkalmasabb eszköznek tartja minden másnál az euró erősödésének megállítására, ami az inflációs céljuk elérését is hátráltatja. Az euró a hírekre gyengüléssel reagált.
Márciusban igencsak meglepő fordulatot produkált a francia magánszektor. A feldolgozóipar aktivitását mérő beszerzésimenedzser-index (BMI) értéke nem vártan 51,9 pontra emelkedett, míg a piac még 50 pont alatti értékre számított volna. Ez alkalommal viszont a várttól elmaradó német adatok rontották el a hangulatot és így a francia adatokra erősödő euró vissza is gyengült korábbi szintjére. Az adatok eredőjeként nem mozdult el érdemben az eurózónás index, az euró viszont további mérsékelt gyengülést mutatott.
Előzetes egyezségre jutottak az Európai Unió jogalkotói az eurózóna bankjainak szanálását irányító hatóság felállításáról, miután az Európai Központi Bank figyelmeztetett: a tárgyalások kudarcba fulladása "öngyilkosság közeli" helyzetet eredményezne - írja a Bloomberg.
Mégiscsak visszaesett az eurózónás infláció februárban - derült ki az Eurostat ma közzétett felülvizsgált adataiból. Az éves drágulás mértéke 0,7 százalék volt, messze az Európai Központi Bank 2 százalék közeli céljától.
Az Európai Központi Bank egyik döntéshozója újra azt hangoztatja, hogy nincsen kizárva a kamatok további csökkentése az eurózónában. Meglátása szerint most még nem tűnnek súlyosnak a kockázatok, de ez könnyen megváltozhat és akkor valóban az irányadó ráta nulla korlátjával találhatják szemben magukat. Ezen túli nem konvencionális eszközökre a véleménye szerint még nincs szükség.
Nem sikerült egyezségre jutniuk az európai országoknak a bankunió második nagy pillérének, a bankszanálási mechanizmusnak a részleteiről az elmúlt három nap tárgyalássorozatán - írja a Reuters, figyelmeztetve: az európai parlamenti választások miatt kezd kifutni Európa az időből.
A dollármilliárdos befektető, Soros György felszólította az európai politikusokat, hogy hagyjanak fel a kivárásra játszó stratégiájukkal és avatkozzanak be, különben az adósságválság elmérgesedik. A guru szerint a legjobb az lett volna, ha Németország kilép az eurózónából, mert akkor a gyengébb euró segíteni tudott volna az erősen eladósodott országokon. Viszont mivel erre nem került sor, a legrosszabb forgatókönyv valósult meg - írja a CNBC.
Az Európai Központi Bank részéről is olyan kijelentések hangzottak el, hogy nagyobb hangsúlyt szentelnének a potenciálistól elmaradó gazdasági teljesítménynek. Ezt követően tehát nem pusztán az inflációs fejlemények, hanem a kibocsátási résre adott becslések is kiemelt figyelmet kaphatnak a piaci szereplők részéről, ugyanis ez is érdemben befolyásolja majd a jövőbeli kamatdöntéseket.
Elégedetlen a bankok kockázatértékelésével az Európai Központi Bank, ezért az általuk használt modellek megváltoztatását sürgeti - írja a Reuters, amely szerint az EKB agresszív megközelítést alkalmaz a most zajló felülvizsgálatok során.
Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász a tegnapi Európai Központi Banki döntést követően újfent arról beszélt, hogy el kéne hagyni az inflációs célkövetés rendszerét. Véleménye szerint a jegybanknak új mandátumra lenne szüksége, amiben a foglalkoztatási szempontok is érvényesülnek.
Az Európai Központi Bank szinten tartotta az irányadó rátát 0,25 százalékon és nem változtatott a betéti rátán sem. Ezzel tehát pontosan a Bloomberg által felmért piaci konszenzus teljesült. Az euró dollárral szembeni árfolyama erős csapkodást követően stabilan tartja korábbi 1,375 körüli szintjét. Mario Draghi magyar idő szerint 14 óra 30 perckor tart sajtótájékoztatót.
Az EKB mai döntésével és a mögöttes tényezőkkel előzetesen foglalkozó elemzésünket az alábbiakban olvashatják el:
Szinte kihalt az infláció Európából, egyes déli országokban pedig már konkrétan defláció köszöntött be. Az Európai Központi Bank árstabilitásra vonatkozó mandátuma nem látszik teljesülni, a bank mégis kivár. Jelen írás amellett foglal állást, hogy az EKB részéről kisebb kockázata volna a proaktív - akár unkonvencionális - lazító lépéseknek, mint a konzervatív monetáris politikának. A jegybank jobban tette volna, ha már tavaly felhagy a sterilizációval, vagy újabb hosszú refinanszírozási programmal próbálja meg stimulálni a majdnem rekordszintjén ragadt munkanélküliségtől szenvedő eurózónát. A piaci konszenzus szerint a jegybank a mai ülésén nem lazít tovább, de szerintünk, ha a stáb előrejelzései pesszimisták lesznek, akkor legalábbis egy újabb kamatvágás jöhet.
Negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült az euróövezet, míg az Európai Unió 0,4 százalékkal - derült ki az Eurostat 2013. negyedik negyedévére vonatkozó felülvizsgált adataiból. A számok nem jelentenek eltérést az előzetes eredményekhez képest, így piaci reakciót sem látunk. 2013 egészét nézve az eurózóna átlagos növekedése -0,5 százalék volt.
Februárban visszaesést mutatott a francia szolgáltatói szektor aktivitása, ugyanakkor kevésbé, mint azt az előzetes adatok alapján gondoltuk volna. Jó hír viszont, hogy a német szektor még a korábban látottnál is jobban teljesít a Markit legfrissebb közlése szerint.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke tegnap Brüsszelben arról is beszélt, hogy a jövőben akár nyilvánosságra is hozhatják a jegybanki ülésekről készített jegyzőkönyveket. A világ vezető jegybankjaival szemben az EKB mindeddig 30 évre titkosította az ülésein elhangzottakat, de most úgy tűnik belátták, hogy a korábban titkolózó jegybankárok világa teljesen felfordult.
A héten a befektetők fókuszában az ukrán események lesznek, de meglepheti a piacot még a magyar Alkotmánybíróság is, ha a mai napon meghozza döntését a devizahitelekkel kapcsolatban. Csütörtökön az Európai Központi Bank kamatdöntése miatt lesz érdemes óvatosnak lennünk, míg pénteken az Egyesült Államok munkaerő-piaci statisztikái határozhatják meg a kereskedés hangulatát.
Sem az eurózónás inflációban nincs változás, sem a munkanélküliségi rátában a korábbi szintjéhez képest - jelentette a mai napon az Eurostat. A fogyasztói árindex a januári felülvizsgált 0,8 százalékos szintet mutatja az előzetes adatok szerint februárban is, míg a munkanélküliségi ráta 12 százalékon ragadt. Az euró heves erősödéssel reagált a statisztikákra (a középpontban az infláció), ami mögött leginkább az Európai Központi Bank márciusi lépésével kapcsolatos várakozások állhatnak.
Az Európai Bizottság ma megjelent téli előrejelzései 0,1 százalékponttal magasabb növekedést jósolnak az Európai Unióra és az eurózónára nézve, mint a korábbi becsléseik. 2014-ben 1,5 százalékkal, de 2015-ben már akár 2 százalékkal is bővülhet Európa. Jó hírnek könyvelhetjük el az optimistább becsléseket, de azért meg kell jegyeznünk, hogy az Egyesült Államok már 2012-ben 2,8 százalékos reál-GDP növekedést tudhatott magának, míg 2013-ban vélhetően 1,9 százalékkal bővült átlagosan.
A Magyarországra vonatkozó jelentésről itt olvashat:
Európai bankokba és görög befektetésekbe kívánja tenni pénzét Soros György. Erről a német Der Spiegelnek beszélt a magyar származású nagybefektető. Soros megismételte: hisz az euróban.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy a várakozások fölé mehet a hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
