Januárban javulást mutat a francia és a német magánszektor üzleti aktivitása is. Mind a német, mind a francia feldolgozóiparra és szolgáltatói szektorra vonatkozó beszerzésimenedzser-indexek (BMI) emelkedést mutatnak a Markit előzetes közlése szerint. A franciák esetében kedvező fordulatról van szó az utóbbi idők hanyatlása után, míg a német feldolgozóipar még most is kellemesen felülmúlta a várakozásokat. Az eurózónás kompozit mutató így 1,1 ponttal 53,2-ig emelkedett januárban.
A piaci szereplők többsége most először véli úgy, hogy egyértelműen túl vagyunk az európai válság mélypontján és innentől már csak javulás várható a kötvénypiacon. A növekedést leginkább gátló tényezőnek a magas munkanélküliséget vélik és csak azt követően az eladósodottság mértékét - derült ki a Bloomberg legfrissebb felméréséből.
Kedden ismerhetjük meg a Magyar Nemzeti Bank döntését, hogy milyen ütemben folytatják a kamatvágások sorozatát. A Portfolio.hu által felmért konszenzus szerint immár csak óvatosabb, 10 bázispontos csökkentés várható. Az Egyesült Államokban makroadatok szempontjából csöndes hét várható, míg Európában a Zew hangulatindex és a csütörtöki beszerzésimenedzser-indexek lehetnek érdekesek.
Egyre bonyolultabbá válik a jegybankok számára, hogy megértessék a piaccal, mit akarnak és mit fognak tenni. Jól tükrözi ezt, hogy a Fed közleményei a válság előtti 300 szavas hosszúságáról mostanra megháromszorozódott. A jelenlegi fejlett piaci környezetben nem is annyira az inflációra, mint a kamatokra vonatkozó várakozásokat próbálják minél inkább lehorgonyozni, de ebben a Bank of America tanulmánya szerint az USA jóval sikeresebb volt Európánál.
Tavaly decemberben 0,1 százalékponttal 0,8 százalékra lassult a fogyasztói infláció az eurózónában - jelentette az Eurostat a felülvizsgált számok alapján. Az eredmények az előzetesnek megfelelőek, így meglepetésről nincs szó, de a számok aggasztóak.
A decemberi német harmonizált infláció (HICP) 1,2 százalékra csökkent az előző havi 1,6 százalékos szintjéről - derült ki a felülvizsgált német statisztikákból. A visszaesést már az előzetes adatok is mutatták, így piaci meglepetésről nincs szó, ugyanakkor a később közlésre kerülő eurózónás számokat ezen adat meghatározhatja.
Az írek megcsinálták! Tavaly december 15-én véget ért az úgynevezett trojkával (EU-IMF-EKB) kötött megállapodás, aminek a feltételeit egytől egyig teljesítették. Még csak készenléti hitelmegállapodást sem kötöttek már az IMF-el, ugyanis megtehetik. 20 milliárd eurónyi tartaléka van az államnak és egyre sikeresebb kötvény-aukciókat rendeznek, ahol a befektetői árazás azt mutatja, hogy tulajdonképpen a piac pár év után már nem is néz rossz szemmel egy olyan országra, aki rekordsebességgel triplázta meg az államadósságát. Ez azt jelenti, hogy elhiszik az íreknek, hogy a 124 százalékon kicsúcsosodó adóssághegyet le tudják építeni fegyelmezett fiskális politikával, méghozzá olyannyira, hogy az országkockázatot jelző CDS-feláruk már 100 bázispontig esett. Pedig ők csak 2015-ben tudnak majd 3 százaléknál kisebb deficitet felmutatni és az államadósság még 2016-ban is bőven 100 százalék fölött lesz az előrejelzések szerint. Az ír jegybank nem aggódik az EKB stressz tesztje miatt, pedig átlagosan 27 százalék a nem teljesítő hitelek aránya a jórészt állami tulajdonban lévő bankrendszerben. Az ír pénzügyminisztérium szuper optimista, de ottjártunkkor hallottunk olyan elemzői véleményeket is, hogy az ír papírokkal kereskedők egész egyszerűen ostobák.
A Portfolio.hu az Európai Bizottság meghívására járt Írországban és vett részt a kilátásokról és tanulságokról szóló panelbeszélgetéseken.
Novemberben 1,8 százalékkal bővült az ipari termelés az eurózónában az előző hónaphoz képest, míg az Európai Unióban 1,5 százalékkal. A legnagyobb emelkedést Írország mutatja 11,7 százalékkal.
A német kormányban szerepet vállal az Európai Központi Bank egyik igazgatója és így a helyére a Bundesbank jelenlegi alelnöke kerülhet. Sabine Lautenschläger jogi háttérrel rendelkezik és leginkább felügyelettel kapcsolatos tapasztalatai vannak, piaci vélemények szerint így a monetáris politikára nem sok hatást fog gyakorolni. Megválasztása esetén ő lesz az egyetlen nő az EKB hattagú igazgatótanácsában.
Ezen a héten nem kell jelentős monetáris politikai irányváltástól félnünk, ugyanakkor piaci szempontból továbbra is sok eseménnyel találkozunk majd. Mi a Fed Bézs könyvére és az amerikai fogyasztói hangulatindexre helyeznénk a legnagyobb hangsúlyt, míg itthon az infláció rezsicsökkentésnek köszönhető további süllyedését érdemes szemmel követnünk.
Továbbra is 12,1 százalékos munkanélküliséget látunk az eurózónában novemberben, míg az Európai Unióban 10,9 százalékot - jelentette az Eurostat. A legjobban Ausztria munkaerőpiaca teljesít, míg a görög helyzet reménytelennek tűnik.
Novemberben 1,4 százalékkal bővült havi alapon a kiskereskedelmi termékforgalom az eurózónában, míg éves összevetésben 1,6 százalékkal - jelentette az Eurostat.
Decemberben újra visszaesést látunk az eurózónás inflációban, tehát a dezinflációs nyomás egyelőre nem szűnt meg a régióban. Az előzetes adatok szerint az éves összevetésű fogyasztói árindex 0,8 százalékpontra csökkent az előző havi 0,9 százalékról, míg a piac stagnálást várt volna.
Máris sűrűsödni látszik a piaci naptárunk és ezen a héten két kulcsfontosságú eseményt is ki kell, hogy emeljünk. Az egyik az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntését követő sajtótájékoztató és az ott elhangzott jegybanki álláspont az inflációs környezettel kapcsolatban. A másik pedig az olyan információk, amik a tapír folytatására engedhetnek következtetni: ilyen lesz a Fed Nyíltpiaci Bizottságának szerdán közzétett jegyzőkönyve és a pénteki munkaerő-piaci adatközlés is.
Lettországban ma már eurót vesznek ki az emberek az automatákból, de a többség ennek mégsem örül, ugyanis jelentős áremelésektől tart. A pénzügyminiszter hatalmas eredménynek tekinti az euróra való átállást, de az országa még mindig nem érte el a válság előtti kibocsátási szintjét.
Csak mérsékelt sikereket hoztak az Európai Központi Bank erőfeszítései a hitelpiaci feszültség enyhítésére az eurózóna vállalatai körében - írja a Financial Times. A hitelkamatok továbbra is rendkívül nagy eltéréseket mutatnak.
A legutóbbi válságot magunk mögött tudhatjuk, bár nem lehet tudni, mikor jön az újabb - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A szakértő szerint nincs válságban az euróövezet. Lassan beinduló, egyre szélesebb alapokon nyugvó gazdasági növekedés rajzolódik ki a szemünk előtt az euróövezetben, és ebben a szituációban az EKB jól vizsgázott - véli Török. Magyarország kapcsán elmondta, hogy szerinte a szélesebb bázison nyugvó export-fellendülés megvalósulóban van, ennek mértékét azonban a főleg európai piacra termelő multinacionális cégek túlsúlya relativizálja. Török szerint 300-310 körüli EUR/HUF árfolyammal érdemes kalkulálni 2014-ben.
Az életünk szempontjából legfontosabb közgazdasági terület, a makroökonómia teljesen megbolydult az utóbbi években. A kapitalista világ régi betegségére a mennyiségi lazítást és a jegybanki útmutatást adjuk mára gyógyszerül, méghozzá óriási dózisban! Az amerikai jegybank havi szinten 85 milliárd dollárt öntött a világ nyakába és a korábbi vérszegény próbálkozásaik után a japánok is bekeményítettek. Az öreg kontinens jegybankárai türtőztették magukat a leginkább, és ha jogos volna az USA-val való összevetés a válságkezelésben, akkor bizony azt mondhatnánk, hogy elvesztettük a versenyt 2013-ban.
Nagyon figyelemre méltónak tartom Dedák István érvelését az eurózóna elhibázott válságkezelése kapcsán, amelyet a Portfolio.hu-n december 3-án és 5-én megjelent kétrészes cikkében fejtett ki. Jelen cikkben egyrészt az egyetértésemet kívánom kifejteni Dedák helyzetértékelésével kapcsolatosan, másrészt amellett érvelek, hogy a hatékony válságkezelési mód az eurózónában is az lenne, ha az EKB expanzívabb monetáris politikát folytatna és a FED-hez hasonlóan meghirdetné a "quantitative easing" kötvényvásárlási programot. Harmadrészt, azt is megfontolásra javaslom, hogy a jövőben a gazdaságpolitikai személet államadósság- és államháztartási hiánycélok helyett inkább nemzetgazdasági adósság- és fizetési mérleg célokat kövessen.
Franciaországban tovább zsugorodik a magánszektor decemberben, míg a német adatok továbbra is kedvezően alakultak - derült ki a Markit ma közzétett előzetes beszerzésimenedzser-indexeiből. A francia feldolgozóipar a múlt havi 48,4 pontos szintjéről 47,1 pontig süllyedt, míg a szolgáltatói szektor 48,0 pontról esett vissza 47,4 pontig. A franciák rossz teljesítményét ugyanakkor kompenzálja a német, az ő esetükben ugyanis továbbra is bővülést mutat a feldolgozóipar 54,2 ponttal, míg a szolgáltatói szektor bár elmarad a várttól (55,5), de az 54 pontos értéke még mindig erősnek tekinthető. Ezek eredőjeként az eurózónás kompozit adat 52,1 pontig emelkedett az előző havi 51,7 pontos értékéhez képest.
