A héten bár sok piacmozgató eseménnyel találkozhatunk a nemzetközi színtéren, minket mégis az Európai Bizottság előrejelzései érdekelnek a leginkább, azok ugyanis közvetlenül hazánkról is véleményt alkotnak. Ezen kívül érdemes lehet még figyelni az eurózónás infláció alakulására is, az ugyanis romló tendenciát mutatott az elmúlt hónapokban és a további dezinfláció akár újabb jegybanki reakciót is hozhat márciusban.
Az alacsony eurózónás infláció és az euró erős szintje elképzelhető, hogy magától korrekcióba kezd idén és így az Európai Központi Bank részéről semmilyen lépésre nem lesz szükség - mondta a jegybank egyik döntéshozója a mai napon. Februárban az EKB nem lépett, de Mario Draghi jegybankelnök ilyen szerencsés önkorrekcióról nem beszélt, sőt inkább arra lehetett következtetni szavaiból, hogy a jegybank komolyan mérlegel valamiféle reakciót, csak éppen még megvárja a stáb márciusi előrejelzéseit.
Bár továbbra is nagyon töredezettnek nevezhető az eurózónás növekedés, 2013. negyedig negyedévében mégis felülmúlta a várakozások a régió növekedése. Negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült az euróövezet, míg az Európai Unió 0,4 százalékkal. A vártnál jobb GDP-számok főleg a francia és a német adatoknak köszönhetőek.
Januárban a harmonizált fogyasztói árindex havi változása -0,7 százalékot mutat Németországban, míg éves összevetésben 1,2 százalékot, tehát romló inflációs környezetet jeleznek a felülvizsgált statisztikák is Európa legnagyobb gazdaságával kapcsolatban.
Tavaly decemberben 0,7 százalékkal esett vissza az ipari termelés az eurózónában és Európában egyaránt az előző hónaphoz viszonyítva - derült ki az Eurostat mai jelentéséből. Éves alapon ugyanakkor továbbra is fellendülésről beszélhetünk.
Itthon szerdán ismerhetjük meg az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványát a devizahitelekkel kapcsolatban, de a végső ítéletre még tavaszig várnunk kell. Ezen kívül a péntek lesz még nagyon érdekes, amikor egyszerre szembesülhetünk a negyedik negyedéves gazdasági teljesítményünkkel és a januári inflációs helyzettel.
A banki jogosítványok visszavonása és a bankfelvásárlások engedélyezése is az Európai Központi Bank (EKB) hatásköre lesz az eurózónában. A jegybank novemberben veszi át az egységes bankfelügyeleti feladatokat- írja a Reuters.
Az Európai Központi Bank nem vágott tovább a jelenleg 0,25 százalékos irányadó rátán, ami a Bloomberg által felmért piaci konszenzusnak megfelelő. Ez alkalommal tehát a jegybank nem reagált a januárban újra négyéves mélypontra zuhanó inflációra. A piac Mario Draghi fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatójára vár.
Januárban újra oda esett vissza az eurózónás infláció, ahol októberben volt: négyéves mélypontjára. Erre akkor az Európai Központi Bank a piaci várakozásokkal teljesen szembemenve azonnal kamatot vágott. De ma a dezinflációs nyomás újabb bizonyítékait látva sem gondolja a piac, hogy az EKB kamatot csökkentene. Ha nem is teszi, más eszközökkel még könnyen előállhat, sokan például a kötvényvásárlások sterilizációjának abbahagyására tippelnek.
2013 decemberében 1,6 százalékkal volt alacsonyabb az eurózóna kiskereskedelmi forgalmának szezonális hatásokkal kiigazított volumene az előző havihoz képest. Az előző év azonos időszakához képest pedig 1 százalék volt a visszaesés - jelentette az Eurostat. A havi adatok (-1,6%) rosszabbak lettek a piac által előzetesen vártnál (-0,7%). A novemberi +1,4%-os adatot lefelé, +0,9%-ra módosították. Éves szinten főleg a feltörekvő európai országokban lódult meg a forgalom.
A szolgáltató szektorban romlottak, általánosságban véve viszont javultak a vállalatok kilátásai az eurózónában. A szolágáltatói beszerzési menedzser index értéke 51,4 pontról 50,8 pontra csökkent, a kompozit index értéke azonban 52,1 pontról 52,9 pontra emelkedett januárban, ami 2011 óta a legmagasabb értéknek számít.
Úgy tűnik, újabb 20 milliárd euróra lehet szüksége Görögországnak, hogy ne legyen fennakadás az ország finanszírozásában. Az államadósságuk már majdnem a duplája a nemzeti összterméknek és egyáltalán nem látszik biztosítottnak a konszolidáció lehetősége. A németek további megszorításokat erőltetnének, míg a Nemzetközi Valutaalap korábban már adósságleírást javasolt az országnak, ahol a fiatalok 60 százaléka munkanélküli.
Januárban mérséklődött a francia feldolgozóipar zsugorodása a Markit felülvizsgált adatai szerint. Sőt, a 49,3 pontos érték fél ponttal magasabb az előzetes számoknál és már majdnem stagnálást jelez. Emellett pedig a német számok is jobbak lettek az előzetesnél és így az eurózónás BMI 54,0 pontot mutat januárban.
Tovább lassult, 0,7 százalék volt az éves ütemű infláció az eurózónában az év első hónapjában. A várt érték 0,9 százalék volt.
Alacsonyabb finanszírozási igénnyel bír a lengyel, cseh, magyar és román gazdaság, mint az eurózóna átlaga - derül ki a Fitch legfrissebb régiónkra vonatkozó elemzéséből. Megállapítják ugyanakkor, hogy a külföldiek jelentős tulajdoni hányada az egyes országok állampapírpiacából jelentős kockázatokat hordoz magában, ha turbulens időszakok köszöntenek be.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke egyszerre számít dicséretre Davosban az eurózóna megmentéséért és kritikára, azért mert túl keveset tettek eddig. Meglátása szerint gyenge és töredezett az eurózóna, ezért ő vigyázna a túlzott optimizmussal, leginkább csak a felmérés alapú statisztikákban állnak jól. Ugyanakkor deflációtól nem kell tartani, és amennyiben az egyes országok konszolidációja növekedésbarát tud lenni, akkor sokkal jobban alakulhat a jövő. Jelenleg az Egyesült Államok másfél évvel ezelőtti állapotát látjuk Európában - nyilatkozta az EKB elnöke a Neue Zürcher Zeitungnak.
Januárban javulást mutat a francia és a német magánszektor üzleti aktivitása is. Mind a német, mind a francia feldolgozóiparra és szolgáltatói szektorra vonatkozó beszerzésimenedzser-indexek (BMI) emelkedést mutatnak a Markit előzetes közlése szerint. A franciák esetében kedvező fordulatról van szó az utóbbi idők hanyatlása után, míg a német feldolgozóipar még most is kellemesen felülmúlta a várakozásokat. Az eurózónás kompozit mutató így 1,1 ponttal 53,2-ig emelkedett januárban.
A piaci szereplők többsége most először véli úgy, hogy egyértelműen túl vagyunk az európai válság mélypontján és innentől már csak javulás várható a kötvénypiacon. A növekedést leginkább gátló tényezőnek a magas munkanélküliséget vélik és csak azt követően az eladósodottság mértékét - derült ki a Bloomberg legfrissebb felméréséből.
Kedden ismerhetjük meg a Magyar Nemzeti Bank döntését, hogy milyen ütemben folytatják a kamatvágások sorozatát. A Portfolio.hu által felmért konszenzus szerint immár csak óvatosabb, 10 bázispontos csökkentés várható. Az Egyesült Államokban makroadatok szempontjából csöndes hét várható, míg Európában a Zew hangulatindex és a csütörtöki beszerzésimenedzser-indexek lehetnek érdekesek.
Egyre bonyolultabbá válik a jegybankok számára, hogy megértessék a piaccal, mit akarnak és mit fognak tenni. Jól tükrözi ezt, hogy a Fed közleményei a válság előtti 300 szavas hosszúságáról mostanra megháromszorozódott. A jelenlegi fejlett piaci környezetben nem is annyira az inflációra, mint a kamatokra vonatkozó várakozásokat próbálják minél inkább lehorgonyozni, de ebben a Bank of America tanulmánya szerint az USA jóval sikeresebb volt Európánál.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szakértők szerint több legyet is ütött egy csapással Kijev.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
