Negyedéves összevetésben stabil maradt a foglalkoztatottság szintje mind az eurózónában mind Európában 2013 harmadik negyedévében - derült ki az Eurostat mai jelentéséből. Bár az előző negyedévhez képest nincs változás, az egy évvel korábbi szinthez képest 0,8 százalékkal csökkent a munkahelyek száma az eurózónában és 0,3 százalékkal az EU-28-ban.
Októberben 1,1 százalékkal esett vissza az eurózónás ipari termelés az egy hónappal korábbi szintjéhez képest, míg az EU-28 esetében 0,7 százalékkal - jelentette a mai napon az Eurostat. A várakozásokat alulmúló változás a múlthavi eredményekhez képest is meglehetősen nagy fordulatnak tekinthető, szeptemberben ugyanis még 0,2 százalékos bővülést láthattunk.
Novemberben 1,6 százalékot mutat az európai összehasonlíthatóság érdekében harmonizált fogyasztói árindex (HICP) az előző év azonos időszakához képest. Ezzel pedig 0,4 százalékpontos emelkedést látunk az előző hónaphoz képest Németországban, ugyanakkor ez nem számít meglepetésnek az előzetes adatok alapján kialakított várakozások fényében.
A feltörekvő piacok az 1994-es megbotlásukhoz hasonló jeleket mutatnak, míg a fejlett piacokon az Egyesült Államok válhat a növekedés motorjává a jövőben. A legmeghatározóbb erő jövőre is a nagy jegybankok monetáris politikájára vonatkozó várakozások lesznek: a tapír jövőre biztosan eljön és ez a tőkeáramlások irányát jelentősen megváltoztathatja. A hazai monetáris politika ugyanakkor óvatosabb lehet, ugyanis a jobbnak látszó makromutatók ellenére rendkívül ki vagyunk téve a globális hangulatváltozásoknak - mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője mai előadásában.
Nyugodtabb hétnek nézünk elébe az ünnepekhez közeledve, de a Fed december 18-ig még nyugtalaníthatja a piacokat. Az USA-ban a csütörtök délután lesz mozgalmasabb, míg az öreg kontinensen a keddi Ecofin találkozón elhangzottak lehetnek érdekesek. Itthon pedig a novemberi államháztartási adatokra és a szerdai fogyasztói árakra leszünk kíváncsiak.
Barry Eichengreen, neves amerikai közgazdász pénteken arról beszélt a Wellingtonnak adott interjújában, hogy Európával kapcsolatban mindenki túlságosan optimista. Szerinte ugyanis jövőre még súlyos kihívások előtt áll a régió, ahol nagyon is valós a defláció veszélye. Ezt pedig az amerikai módszerhez hasonló mennyiségi lazítással és a brit hitelösztönzéssel kéne ellensúlyoznia az Európai Központi Banknak.
Az eurózónában még 2015-ben is messze az Európai Központi Bank célja alatt lesz az infláció és emiatt sokan további lépéseket várnak a jegybanktól. Ugyanakkor Mario Draghi EKB-elnök csütörtöki szavaiból arra lehet következtetni, hogy a negatív betéti ráta egyre esélytelenebb és jelenleg semmilyen új eszköz mellett nincsenek igazán elkötelezve, vagyis egyáltalán nem számíthatunk merész lépésekre. Talán emiatt történhetett, hogy bár az elnök arra próbálta helyezni a hangsúlyt, hogy készen állnak mindenre, az euró mégis nem kívántan erősödött.
Miután az Európai Központi Bank változatlanul hagyta az irányadó ráta mértékét a mai napon, Mario Draghi arról beszélt, hogy a kamatok legalább ilyen, vagy ennél alacsonyabb szinten maradhatnak a hosszútávon is, ugyanis a fellendülés rendkívül lassú és az inflációs nyomás gyenge. Draghi elmondta, hogy ez alkalommal is beszéltek a negatív ráta lehetőségéről, ugyanakkor csak röviden.
Ahogy hétfőn a feldolgozóipar kapcsán megjegyeztük, hogy rendkívül töredezett képet mutatnak az eurózónás beszerzésimenedzser-indexek (BMI), ugyanezt elmondhatjuk a szolgáltatói szektor esetében is. Míg Franciaország esetében a novemberi felülvizsgált adatok szerint a szektor 48 pontjával jobban szűkül mint vártuk, addig a németeknél egészséges számokat látunk 55,7 ponton. Ezek fényében az eurózónás összevont szolgáltatói BMI 51,2 pontot mutat, ami 0,4 pontos visszaesés az előző hónaphoz képest.
Novemberben további javulást mutat a német feldolgozóipar, míg a francia visszaesett - derült ki a Markit felülvizsgált adataiból. A német beszerzésimenedzser-index 52,7 pontig emelkedett a múlt havi 51,7 pontos szintjéről, míg a franciák visszaestek 48,4 pontig, de a helyzet jobb mint ahogy előzetesen (47,8) gondoltuk. Ezek eredőjeként az eurózónás eredmények nem változtak érdemben, 51,6 ponton áll a feldolgozóipari BMI, ami 0,3 pontos emelkedést jelent októberhez képest.
A szolgáltatói BMI-adatok szerdán érkeznek.
Novemberben az éves infláció 0,2 százalékponttal 0,9 százalékig emelkedett az eurózónában, míg a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal 12,1 százalékra süllyedt októberben - derült ki az Eurostat előzetes adatközléséből. Örömünnepre ugyanakkor nincs okunk, ugyanis az USA munkaerőpiacához képest sehol sincs Európa, a munkanélküli fiatalok aránya pedig szó szerint elképesztő.
Novemberben fontos fordulatnak tekinthető emelkedést láttunk a német fogyasztói árindex alakulásában. Az előzetes becslés szerint az éves drágulás 1,3 százalékos volt a korábbi 1,2 százalékot követően, míg a harmonizált mutató 1,6 százalékot mutat. A havi alapon nézett index mind a két esetben 0,2 százalékos és ezen mutatók mind felülmúlták az inflációra vonatkozó piaci konszenzusokat.
Az Európai Központi Bank készen áll, hogy tovább vágja a kamatokat és technikailag fel vannak készülve akár a negatív betéti ráta alkalmazására is - jelentette ki Ardo Hansson, az EKB kormányzótanácsának tagja, amire az euró gyengüléssel reagált.
Siralmasan néz ki az eurózónás növekedés, ráadásul ami még kiábrándítóbb, hogy ez a most látott szint nincs is annyira messze az egyáltalán elérhetőtől. Legalábbis amíg jelentős strukturális reformok nem mennek végbe az egyes eurózónás tagországokban, hogy gyógyítsák az elmaradt beruházások és a lemorzsolódott munkaerő indukálta sebeket a gazdaságban. Az Európai Központi Bank fél százalékra becsli a régió potenciális növekedését, ami az 1999-es szint ötöde, ehhez képest az USA-ban már fentről záródik a kibocsátási rés. Európa rosszabbul teljesít.
A felülvizsgált októberi inflációs számok nem változtattak a korábban kialakult képen, miszerint rendkívül erős dezinflációs folyamat tombol Európán. Októberben az Eurostat legfrissebb közlése szerint is 0,7 százalékos volt az eurózónás infláció, míg az EU-28-ban 0,9 százalék, ami majdnem két százalékpontos csökkenést jelent egy év alatt!
A német és francia kedvezőtlen növekedési fordulatokat követően nem meglepő, hogy a piaci várakozásoknál rosszabb régiós GDP számot látunk - ahogy erre korábbi beszámolónkban is utaltunk. A negyedéves eurózónás GDP 0,1 százalékot mutat a korábbi periódus 0,3 százalékos bővülését követően, az éves szám pedig 0,4 százalékos recessziót jelez.
Az Európai Központi Bank elképzelhető, hogy negatív betéti kamatot vezethet be, sőt, akár eszközvásárlásokba is kezdhet, ha szükségesnek látja az inflációs céljának elérése érdekében - nyilatkozta Peter Praet, az EKB vezető közgazdásza a Wall Street Journal-nek. Praet szavainak kiemelt súlya van, ugyanis ő vezeti a jegybank közgazdasági stábját - ennek megfelelően pedig az euró a hírekre hirtelen esésbe kezdett. Ezt azonban később teljesen ledolgozta, mert a piacok inkább a ma esti és holnapi Fed-jegybankári beszédekre fókuszálhatnak.
Szeptemberben 1,1%-al bővült az ipari termelés éves szinten az eurózónában a múlt havi (felülvizsgált) -1,1%-ot követően, míg a piac stagnálásra számított volna - derült ki az Eurostat mai jelentéséből.
Pár éve még a gazdaságpolitikai diskurzus középpontjában állt Magyarországon az euró bevezetése, ez a kormányváltást és a szuverén adósságválságot követően meglehetősen háttérbe szorult. Ezért mi úgy gondoltuk, hogy megkérdezzük Oszkó Péter korábbi pénzügyminisztert, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatóját és Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő (GE Capital) befektetési igazgatóját arról, hogy releváns-e még az euró bevezetése számunkra.
A vártnál nagyobb visszaesést látunk az eurozónás kiskereskedelmi forgalomban szeptemberben. Az előző havi 0,5 százalékos (felülvizsgált) bővülést fél százalékos esés követte hó/hó alapon.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
A hitelminősítő már számol a növekedési stratégiával.
Holnap választanak az Egyesült Királyságban.
A tanulmányban még nem azonosítottak ok-okozati összefüggést.
Ő az első számú alternatíva a pártban.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
