Márciusban 0,3 százalékkal emelkedett az eurózónás és az uniós kiskereskedelmi termékforgalom az előző hónaphoz képest. Ez a mértékű bővülés felülmúlta a piaci várakozásokat, de tőkepiaci reakciót nem váltott ki.
Áprilisban az eurózónás infláció 0,7 százalékra gyorsulhatott év/év alapon az Eurostat előzetes közlése alapján. Bár egyértelműen jó jel, hogy 0,2 százalékpontos emelkedést látunk, a várakozásoktól ez mégis elmarad. Az euró dollárral szembeni árfolyama erősödéssel reagált az adatközlést követően.
Ez alkalommal Portugália tudhatja le az eurózóna válságának sötét időszakát, ugyanis minden körülmény adottnak látszik, hogy a saját lábukra álljanak. Jelentősen mérséklődtek a portugál kötvénypiaci hozamok és sikeres aukciót is végre tudtak hajtani a múlt héten. Úgy tűnik, hogy az írekhez hasonlóan ők is úgy zárják majd le a hitelprogramjukat, hogy nem kötnek készenléti hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal.
Az áprilisi előzetes eredmények szerint a német magánszféra sokkal jobban teljesít, mint egy hónappal korábban és ennek köszönhetően az eurózónás üzleti aktivitás is további javulást mutat. Rossz hír viszont, hogy a márciusban látott francia fellendülés szinte teljesen szertefoszlott és mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatói szektor esetében stagnálásközeli szintre estek vissza a Markit által felmért beszerzésimenedzser-indexek. Az adatközlésekre az euró dollárral szembeni árfolyama szembetûnő elmozdulásokkal reagált.
Csendes hétnek nézünk elébe mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren a makronaptárunk szerint, aminek egyedül a török jegybank csütörtöki kamatdöntése tehet keresztbe egy esetleges kamatvágással. Szerdán a Markit eurózónás konjunktúra-indexeire lesz érdemes figyelnünk, majd csütörtökön a német Ifo üzleti hangulatindexre. A pénteket végül a michigani fogyasztói hangulatindex határozhatja meg, itthon pedig a munkaerő-piaci adatok.
Az eurózónás infláció 0,5 százalékot mutatott márciusban év/év alapon vizsgálva, ami megegyezik az Eurostat előzetes számaival. Februárban még 0,7 százalékon állt a mutató, tehát továbbra is dezinflációs környezetről beszélhetünk a régióban.
Februárban 0,2 százalékkal bővült az eurózónás ipari termelés januárhoz képest, míg az Európai Unióban 0,4 százalékkal. A piac ennek megfelelő bővülésre számított.
A héten általunk követett monetáris politikai döntés nem lesz, viszont szerdán a Fed Bézs könyve olyan információkkal szolgál majd a gazdaságról, amit az amerikai jegybank is erősen figyelembe vesz döntéseinél. Ezen kívül érdemes lesz nagyon szorosan követnünk a kínai makroadatokat, amik idén sorra csalódást keltettek a piacokon.
Újabb üzenetet küldött a Nemzetközi Valutalap az Európai Központi Banknak. Állításuk szerint mindenképpen növelniük kellene a jegybanki mérlegfőösszeget, hogy fenntartsák a laza monetáris politikai irányt és célra hozzák az inflációt a jövőben. Ehhez ugyanakkor nem feltétlenül az angolszász világ kötvényvásárlási programját kell utánozniuk - számolt be a Reuters az intézmény egyik vezető tisztségviselőjének szavairól.
Jogi akadályai lehetnek az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő célú eszközvásárlásainak - erre utalt a CNBC amerikai gazdasági tv honlapján megjelent interjúban a német Bundesbank elnöke, az eurójegybank kormányzótanácsának a tagja.
Az Európai Központi Bank nemcsak kedvezőtlen sokkhatás estén szánhatja el magát egy újabb lépésre, hanem a hosszan alacsony inflációs kilátások esetén is - mondta a mai napon Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke. Ezzel tehát újabb üzenetet hallhattunk az EKB reakciófüggvénye kapcsán, ami arra utalhat, hogy a jegybank egyre jobban aggódik az inflációs környezet miatt és próbálja felkészíteni a piacot egy esetleges nem konvencionális lépésre.
Nem lépett az Európai Központi Bank, így továbbra is 0,25 százalékon maradt az euróövezetben az irányadó ráta és a betéti ráta sem csökkent 0 százalék alá. Ezzel tehát a piaci várakozásoknak megfelelően viselkedett a jegybank és úgy tûnik, hogy nem zavartatja magát a márciusban 0,5 százalékra csökkent infláció miatt.
Mario Draghi EKB-elnök a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a visszaeső inflációt 70 százalékban a rendkívül ingadozó élelmiszerárak és energiaárak magyarázzák. Bevallotta ugyanakkor, hogy a 0,7-ről 0,5 százalékra eső headline infláció (és az 1,0-ról 0,8-ra eső maginfláció) valójában meglepetésként érte őket, de a helyzet most akkor is más, mint novemberben (amikor is az EKB kamatot vágott). A jegybank döntéshozói között összhang van annak a kapcsán, hogy a kockázatokra akár nem konvencionális eszközökkel is reagálhatnak, amibe beletartozik a mennyiségi lazítás is. Az euró ez alkalommal gyengüléssel reagált az elnök szavaira.
A Markit ma közölt felülvizsgálata szerint a francia szolgáltatói szektor egy hajszálnyival még jobban teljesített, míg a német erősebben esett vissza a vártnál. Ezek eredőjeként az eurózónás beszerzésimenedzser-index (BMI) -0,2 ponttal 52,2-re változott. A márciusi adatközlésnek tehát továbbra is a hatalmas francia fordulat áll a középpontjában, amit most a felülvizsgált adatok is megerősítettek. A piac az előzetestől jelentősen nem eltérő számokra már nem reagált.
Az eurózónás nemzeti össztermékre vonatkozó végső becslésből kiderült, hogy a régió valójában csak 0,2 százalékkal bővült negyedéves alapon a tavalyi utolsó negyedévben. Korábban az Eurostat még 0,3 százalékot jelentett és a piac sem számított más számokra a mai közlés kapcsán. Ez az adat az vártnál alacsonyabb inflációs statisztikák mellett megnehezítheti az Európai Központi Bank kamatdöntését csütörtökön.
Görögország arra törekszik, hogy ne kelljen újabb mentőövért fordulnia a trojkához (Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió és az Európai Központi Bank) a jövőben, ahogy azt a korábbi híresztelések szinte már biztosra vették. Az ország pénzügyi helyzete 12 hónapra biztosított, de az Eurocsoport vezetője még bizonytalannak látja, hogy az ország képes lesz-e újabb hitel nélkül megállni a saját lábán.
Februárban 11,9 százalék volt az eurózónás munkanélküliségi ráta, ami 0,1 százalékponttal kevesebb a múlt havi közlésnél és a várakozásoknál. Csakhogy a januári számokat felülvizsgálták és így valójában az összkép az, hogy a ráta 11,9 százalékon stagnál tavaly október óta.
A márciusi felülvizsgált beszerzésimenedzser-indexek nem térnek el jelentősen az előzetes számoknál, ugyanakkor a változások irányára kissé ráerősítettek. A francia feldolgozóiparról kiderült, hogy még erőteljesebben lépett át a bővülést jelző tartományba, míg a német ipar aktivitása egy hajszálnyival (0,1 pont) jobban romlott, mint előzetesen gondoltuk. Ezek eredőjeként az eurózónás adatok nem változtak a Markit korábbi közléséhez képest.
A piac nagy meglepetésére márciusban 0,5 százalékra esett vissza az eurózónás infláció a múlt havi 0,7 százalékról - jelentette 11 órakor az Eurostat. A piac 0,6 százalékra számított volna és ezért az euró hirtelen gyengüléssel reagált, amit viszont gyors korrekció követett. A dezinflációt továbbra is a csökkenő energiaárak hajtják. Az Európai Központi Bank tavaly novemberben a nem vártan 0,7 százalékra visszaeső inflációra reagálva kamatot vágott, viszont a most csütörtöki döntésen a piac nem gondolja, hogy újabb jegybanki lépés születne - noha ez a konszenzus még a mai számok előtt született.
Márciusban deflációba süllyedt Spanyolország, ha a harmonizált fogyasztói árindex éves mutatóját vesszük alapul. Az euró hirtelen gyengült a dollárral szemben, ugyanis a befektetők az Európai Központi Bank jövő csütörtöki kamatdöntésére spekulálhatnak az adatok fényében.
Megnőtt a defláció kockázata az eurózónában és a döntéshozók többsége készen áll lépni - számolt be a Reuters Jozef Makúch, szlovák jegybankelnök szavairól, aki ezen tisztségében az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.