Tavaly decemberben 0,1 százalékponttal 0,8 százalékra lassult a fogyasztói infláció az eurózónában - jelentette az Eurostat a felülvizsgált számok alapján. Az eredmények az előzetesnek megfelelőek, így meglepetésről nincs szó, de a számok aggasztóak.
A decemberi német harmonizált infláció (HICP) 1,2 százalékra csökkent az előző havi 1,6 százalékos szintjéről - derült ki a felülvizsgált német statisztikákból. A visszaesést már az előzetes adatok is mutatták, így piaci meglepetésről nincs szó, ugyanakkor a később közlésre kerülő eurózónás számokat ezen adat meghatározhatja.
Az írek megcsinálták! Tavaly december 15-én véget ért az úgynevezett trojkával (EU-IMF-EKB) kötött megállapodás, aminek a feltételeit egytől egyig teljesítették. Még csak készenléti hitelmegállapodást sem kötöttek már az IMF-el, ugyanis megtehetik. 20 milliárd eurónyi tartaléka van az államnak és egyre sikeresebb kötvény-aukciókat rendeznek, ahol a befektetői árazás azt mutatja, hogy tulajdonképpen a piac pár év után már nem is néz rossz szemmel egy olyan országra, aki rekordsebességgel triplázta meg az államadósságát. Ez azt jelenti, hogy elhiszik az íreknek, hogy a 124 százalékon kicsúcsosodó adóssághegyet le tudják építeni fegyelmezett fiskális politikával, méghozzá olyannyira, hogy az országkockázatot jelző CDS-feláruk már 100 bázispontig esett. Pedig ők csak 2015-ben tudnak majd 3 százaléknál kisebb deficitet felmutatni és az államadósság még 2016-ban is bőven 100 százalék fölött lesz az előrejelzések szerint. Az ír jegybank nem aggódik az EKB stressz tesztje miatt, pedig átlagosan 27 százalék a nem teljesítő hitelek aránya a jórészt állami tulajdonban lévő bankrendszerben. Az ír pénzügyminisztérium szuper optimista, de ottjártunkkor hallottunk olyan elemzői véleményeket is, hogy az ír papírokkal kereskedők egész egyszerűen ostobák.
A Portfolio.hu az Európai Bizottság meghívására járt Írországban és vett részt a kilátásokról és tanulságokról szóló panelbeszélgetéseken.
Novemberben 1,8 százalékkal bővült az ipari termelés az eurózónában az előző hónaphoz képest, míg az Európai Unióban 1,5 százalékkal. A legnagyobb emelkedést Írország mutatja 11,7 százalékkal.
A német kormányban szerepet vállal az Európai Központi Bank egyik igazgatója és így a helyére a Bundesbank jelenlegi alelnöke kerülhet. Sabine Lautenschläger jogi háttérrel rendelkezik és leginkább felügyelettel kapcsolatos tapasztalatai vannak, piaci vélemények szerint így a monetáris politikára nem sok hatást fog gyakorolni. Megválasztása esetén ő lesz az egyetlen nő az EKB hattagú igazgatótanácsában.
Ezen a héten nem kell jelentős monetáris politikai irányváltástól félnünk, ugyanakkor piaci szempontból továbbra is sok eseménnyel találkozunk majd. Mi a Fed Bézs könyvére és az amerikai fogyasztói hangulatindexre helyeznénk a legnagyobb hangsúlyt, míg itthon az infláció rezsicsökkentésnek köszönhető további süllyedését érdemes szemmel követnünk.
Továbbra is 12,1 százalékos munkanélküliséget látunk az eurózónában novemberben, míg az Európai Unióban 10,9 százalékot - jelentette az Eurostat. A legjobban Ausztria munkaerőpiaca teljesít, míg a görög helyzet reménytelennek tűnik.
Novemberben 1,4 százalékkal bővült havi alapon a kiskereskedelmi termékforgalom az eurózónában, míg éves összevetésben 1,6 százalékkal - jelentette az Eurostat.
Decemberben újra visszaesést látunk az eurózónás inflációban, tehát a dezinflációs nyomás egyelőre nem szűnt meg a régióban. Az előzetes adatok szerint az éves összevetésű fogyasztói árindex 0,8 százalékpontra csökkent az előző havi 0,9 százalékról, míg a piac stagnálást várt volna.
Máris sűrűsödni látszik a piaci naptárunk és ezen a héten két kulcsfontosságú eseményt is ki kell, hogy emeljünk. Az egyik az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntését követő sajtótájékoztató és az ott elhangzott jegybanki álláspont az inflációs környezettel kapcsolatban. A másik pedig az olyan információk, amik a tapír folytatására engedhetnek következtetni: ilyen lesz a Fed Nyíltpiaci Bizottságának szerdán közzétett jegyzőkönyve és a pénteki munkaerő-piaci adatközlés is.
Lettországban ma már eurót vesznek ki az emberek az automatákból, de a többség ennek mégsem örül, ugyanis jelentős áremelésektől tart. A pénzügyminiszter hatalmas eredménynek tekinti az euróra való átállást, de az országa még mindig nem érte el a válság előtti kibocsátási szintjét.
Csak mérsékelt sikereket hoztak az Európai Központi Bank erőfeszítései a hitelpiaci feszültség enyhítésére az eurózóna vállalatai körében - írja a Financial Times. A hitelkamatok továbbra is rendkívül nagy eltéréseket mutatnak.
A legutóbbi válságot magunk mögött tudhatjuk, bár nem lehet tudni, mikor jön az újabb - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A szakértő szerint nincs válságban az euróövezet. Lassan beinduló, egyre szélesebb alapokon nyugvó gazdasági növekedés rajzolódik ki a szemünk előtt az euróövezetben, és ebben a szituációban az EKB jól vizsgázott - véli Török. Magyarország kapcsán elmondta, hogy szerinte a szélesebb bázison nyugvó export-fellendülés megvalósulóban van, ennek mértékét azonban a főleg európai piacra termelő multinacionális cégek túlsúlya relativizálja. Török szerint 300-310 körüli EUR/HUF árfolyammal érdemes kalkulálni 2014-ben.
Az életünk szempontjából legfontosabb közgazdasági terület, a makroökonómia teljesen megbolydult az utóbbi években. A kapitalista világ régi betegségére a mennyiségi lazítást és a jegybanki útmutatást adjuk mára gyógyszerül, méghozzá óriási dózisban! Az amerikai jegybank havi szinten 85 milliárd dollárt öntött a világ nyakába és a korábbi vérszegény próbálkozásaik után a japánok is bekeményítettek. Az öreg kontinens jegybankárai türtőztették magukat a leginkább, és ha jogos volna az USA-val való összevetés a válságkezelésben, akkor bizony azt mondhatnánk, hogy elvesztettük a versenyt 2013-ban.
Nagyon figyelemre méltónak tartom Dedák István érvelését az eurózóna elhibázott válságkezelése kapcsán, amelyet a Portfolio.hu-n december 3-án és 5-én megjelent kétrészes cikkében fejtett ki. Jelen cikkben egyrészt az egyetértésemet kívánom kifejteni Dedák helyzetértékelésével kapcsolatosan, másrészt amellett érvelek, hogy a hatékony válságkezelési mód az eurózónában is az lenne, ha az EKB expanzívabb monetáris politikát folytatna és a FED-hez hasonlóan meghirdetné a "quantitative easing" kötvényvásárlási programot. Harmadrészt, azt is megfontolásra javaslom, hogy a jövőben a gazdaságpolitikai személet államadósság- és államháztartási hiánycélok helyett inkább nemzetgazdasági adósság- és fizetési mérleg célokat kövessen.
Franciaországban tovább zsugorodik a magánszektor decemberben, míg a német adatok továbbra is kedvezően alakultak - derült ki a Markit ma közzétett előzetes beszerzésimenedzser-indexeiből. A francia feldolgozóipar a múlt havi 48,4 pontos szintjéről 47,1 pontig süllyedt, míg a szolgáltatói szektor 48,0 pontról esett vissza 47,4 pontig. A franciák rossz teljesítményét ugyanakkor kompenzálja a német, az ő esetükben ugyanis továbbra is bővülést mutat a feldolgozóipar 54,2 ponttal, míg a szolgáltatói szektor bár elmarad a várttól (55,5), de az 54 pontos értéke még mindig erősnek tekinthető. Ezek eredőjeként az eurózónás kompozit adat 52,1 pontig emelkedett az előző havi 51,7 pontos értékéhez képest.
Negyedéves összevetésben stabil maradt a foglalkoztatottság szintje mind az eurózónában mind Európában 2013 harmadik negyedévében - derült ki az Eurostat mai jelentéséből. Bár az előző negyedévhez képest nincs változás, az egy évvel korábbi szinthez képest 0,8 százalékkal csökkent a munkahelyek száma az eurózónában és 0,3 százalékkal az EU-28-ban.
Októberben 1,1 százalékkal esett vissza az eurózónás ipari termelés az egy hónappal korábbi szintjéhez képest, míg az EU-28 esetében 0,7 százalékkal - jelentette a mai napon az Eurostat. A várakozásokat alulmúló változás a múlthavi eredményekhez képest is meglehetősen nagy fordulatnak tekinthető, szeptemberben ugyanis még 0,2 százalékos bővülést láthattunk.
Novemberben 1,6 százalékot mutat az európai összehasonlíthatóság érdekében harmonizált fogyasztói árindex (HICP) az előző év azonos időszakához képest. Ezzel pedig 0,4 százalékpontos emelkedést látunk az előző hónaphoz képest Németországban, ugyanakkor ez nem számít meglepetésnek az előzetes adatok alapján kialakított várakozások fényében.
A feltörekvő piacok az 1994-es megbotlásukhoz hasonló jeleket mutatnak, míg a fejlett piacokon az Egyesült Államok válhat a növekedés motorjává a jövőben. A legmeghatározóbb erő jövőre is a nagy jegybankok monetáris politikájára vonatkozó várakozások lesznek: a tapír jövőre biztosan eljön és ez a tőkeáramlások irányát jelentősen megváltoztathatja. A hazai monetáris politika ugyanakkor óvatosabb lehet, ugyanis a jobbnak látszó makromutatók ellenére rendkívül ki vagyunk téve a globális hangulatváltozásoknak - mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője mai előadásában.