Kora délutánra a forint mind az euróhoz, mind pedig a dollárhoz képest kis mértékben erősödött. Az utóbbi két napban a Fed és az EKB kamatdöntései határozták meg a devizapiaci hangulatot. Mindkét nagy jegybank tovább emelte a kamatot, a piac pedig látszólag rezignáltan fogadta a lépéseket, hiszen az euró-dollár árfolyam nagyjából ugyanott jár, ahol kedden.
„Meghaladta a várakozásainkat”, hogy immár 101 cég regisztrálta magát vevőként, vagy eladóként a közös uniós energia platformon, és közülük 65 cég már az első szakaszban vételi ajánlatot is beadott – jelentette be a Reutersnek Maros Sefcovic. A témáért felelős európai bizottsági alelnök a Bloomberg TV-nek azt is hangsúlyozta, hogy még a mostani, relatív alacsonyabb gázárak sem elfogadhatók, hiszen magasabbak, mint a sokéves átlag, és a közös gázvásárlási lehetőséggel is az a céljuk, hogy minél lejjebb szorítsák a gázárakat az energiaigényes ipari fogyasztók megsegítése érdekében is. Ez érthető, főleg annak tükrében, hogy a Goldman Sachs és a Nemzetközi Energia Ügynökség szakértői szerint még mindig törékeny az európai gázpiaci helyzet, és jöhetnek még ártüskék az őszi-téli hónapokban.
A vártnál nagyobb, 49%-os profitnövekedést ért el az első negyedévben a Raiffeisen Bank International. A 657 millió eurós első negyedéves nyereségből 301 millió eurót hozott a még mindig bizonytalan sorsú orosz leánybank, miközben a túladóztatott magyar operáció 15 millió eurót. Új célértékeket fogalmazott meg az idei évre a bankcsoport: tőkearányos megtérülése például egészen magas, 17% lehet, és az orosz, fehérorosz tevékenység nélkül is elérheti a 10%-ot.
Pár hisztérikusabb reakciót hallva az gondolhatnánk, az EU holmi jelentéktelen belső civakodás miatt felelőtlenül késlelteti az ígért lőszerszállítmányt, melyre Ukrajnának égető szüksége volna. Nos, ebből mindössze az utolsó megállapítás igaz: Kijev valóban fogytán a muníciónak. De egyrészt nem az uniós huzavona okoz késést a mostani szállításokban, másrészt minden, csak nem jelentéktelen a vita, harmadrészt felelőtlenség pont a dolog annyiban hagyása volna. Amikor ugyanis a hírbeszámolók szerint hetek óta csupán „néhány részlet kisimítása maradt csak hátra”, az nem másra utal, mint egy jó pár évtizede függőben tartott politikai-stratégiai dilemmára.
A nemzetközi piacok szempontjából az amerikai és az európai jegybank kamatdöntése volt a hét kiemelt eseménye. Tegnap a Fed, majd ma az EKB is 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre, ami egyik oldalon sem okozott meglepetést. Épp ezért sokkal inkább a kommunikáció volt kérdéses. Jerome Powell amerikai jegybankelnök ugyan jelezte tegnap, hogy a Fed szüneteltetheti a kamatemeléseket, de eloszlatta az idei kamatvágással kapcsolatos várakozásokat. Ehhez képest Chrisine Lagarde ma utalt arra, hogy az EKB még további kamatemelést hajthat végre az infláció megfékezése érdekében. A jegybanki üzenetekre a tőzsdék Európában és az USA-ban is eséssel reagáltak, miközben az amerikai bankrendszerrel kapcsolatos aggályok további nyomást helyeznek a hangulatra.
Csütörtök reggel óta erősödik a forint, az euróval szembeni jegyzések 376 közeléből 373-ig süllyedtek, de közben a tegnap esti Fed-döntés óta az euró is gyengülni kezdett a dollárral szemben. Az EKB kamatdöntése mélyütést adott az eurónak, így a forint eltérő pályán mozog a dollárhoz és az euróhoz képest.
A forint reálfelértékelődésére, hiteles inflációs politikára, szigorú és következetes kamatpolitikára, a gazdaság hatékonyságnövelésére van szükség ahhoz, hogy tűrhető felzárkózási pályán legyen Magyarország a következő évtizedben – értettek egyet vezető közgazdászok a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2023 konferenciájának záró, makrogazdasági kerekasztal-beszélgetésében. Surányi György, Tardos Gergely és Virovácz Péter véleményét ismerhette meg a szakmai közönség.
Jövő nyárra 3 százaléki körüli éves inflációt, 2024 egészében pedig 3,5-4 százalékos növekedésre számít Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Arra számít, hogy még az idén is 1 százalék körüli lehet a GDP-növekedés, valamint hogy jövőre az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország. Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási visszaesés van.
A CA Immo értékesítette a tulajdonában álló Víziváros Office Centert. A 14 200 négyzetméteres II. kerületi irodaházat egy bécsi székhelyű ingatlanalap vásárolta meg - áll a CA Immo közleményében. Az értékesítésre azért került sor, mert a cég a stratégiai tőkeátcsoportosítási programjának folytatásaként azokra a kiváló minőségű, modern irodaházakra összpontosít, amelyek a befektetési portfóliójuk fő piacain (Ausztria, Németország) találhatók. A hazai irodapiacon az elmúlt időszakban kevés tranzakció ment végbe, így ez az adásvétel jelentősen hozzájárulhatott a befektetési volumen emelkedéséhez.
Az EXIM Banknak nagyon intenzív szerepe volt a hitelfolyósításban, a vállalati hitelpiacon erős pozíciót épített fel. A pénzintézet 2022-ben már mintegy 567 milliárd forint hitelt folyósított, tavaly mintegy 2905 ügyféllel rendelkezett, melyek 90%-a kkv volt. A Baross Gábor Hitelporgram 2023 februárjában indult el, a jóváhagyott ügyletek összege már átlépte a 634 milliárd forintot - árulta el Kisgergely Kornél, az EXIM Bank vezérigazgatója Hitelezés 2023 konferenciánkon tartott előadásában.
Az elemzői várakozásokat meghaladó számokat közölt a Volkswagen az első negyedévre vonatkozóan, miután a kínai értékesítés visszaesését ellensúlyozni tudta az erős európai és amerikai kereslet.
Bejött a fővárosi önkormányzatnak az a kockázatos, 19-re lapot húzó stratégia, hogy nem fogadta el a tavaly szeptemberben kapott, nagyon magas fix árat tartalmazó áramvásárlási ajánlatokat, hanem napi áras konstrukciókra váltott, és így a sokat eső piaci áramárak miatt az idei első három hónapban jelentős összegű áramszámlát tudott megspórolni.
Az állami vállalati hitelprogramok, nevezetesen a Széchenyi Kártya és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1,0-1,2 százalékkal járulnak hozzá idén a GDP-növekedéshez, ezek nélkül recesszió lenne. Téves megállapítás, hogy a vállalati hitelezés ösztönzése akadályozná az infláció leszorítását, és szembemenne a szigorú monetáris politikával – mondta a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciáján a gazdaságfejlesztési miniszter.
Az Európai Központi Bank ma 25 vagy 50 bázisponttal emeli a kamatokat az eurózónában, legalábbis erről szólnak a várakozások. A negyed százalékpontos emelés lassítást jelentene a kamatemelési tempóban, és többen gondolják úgy, hogy ez lenne ma a legmegfelelőbb lépés az EKB-tól. De a fél százalékpontos emelés mellett is szólnak érvek, és ne feledjük: az utóbbi üléseken több alkalommal okozott meglepetést a jegybank a szigorúságával.
Márciusban Németország exportja 5,2 százalékkal, 129,7 milliárd euróra csökkent, az importja 6,4 százalékkal, 113 milliárd euróra esett februárral összevetve - közölte a német statisztikai hivatal, a Destatis csütörtökön. Németország a magyar gazdaság legfontosabb exportpiaca.
Kiemelt figyelemmel várta a Fed mai kamatdöntését a piac, ahol végül a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot emelt a jegybank. A kezdeti reakció dollárgyengülés volt, viszont a részvénypiacokon már bizonytalanabb mozgások látszottak, hiszen a közlemény üzenetei nem volt teljesen egyértelműek. A kommunikáció fókuszában az állt, hogy mostantól a jegybank ülésről-ülésre fogja eldönteni a kamatemelésről, de az a (korábban megszokott) konkrét megfogalmazás kikerült a közleményből, hogy "további kamatemelések lehetnek szükségesek"- ezt tehát lehet úgy értelmezni, hogy akár szünet is következhet. Viszont Powell elrontott a hangulatot azzal kijelentésével, hogy nem tartja valószínűnek az idei kamatvágást, amelyet lefordulás követett a tőzsdéken.
A keddi nap második fele a gyengülésről szólt a forint számára, estére a 375-ös szintet is elérte az euró jegyzése. Ma reggel innen próbált visszakapaszkodni a magyar deviza, délutánra azonban újra elillant az ereje. Továbbra is elsősorban a nemzetközi hangulatra érdemes figyelni, a Fed kamatdöntése a dollár piacán hozott ma este jelentősebb mozgásokat.
Az oroszországi gáztermelés 10%-kal csökkent éves szinten 2023 első negyedévében, a Gazprom termelése közel 18%-kal esett vissza - írja a Kommerszant. A független termelők, a Rosneft és a Novatak termelése azonban a meglévő projektek kapacitásbővítésének köszönhetően növekszik, de kérdéses, hogy az Európai Unió piaca nélkül mi lehet az orosz gázkitermelés jövője.
Az elemzők által várt 1,3 milliárd eurónál jóval nagyobb, 2,06 milliárd eurós nyereséget ért el az első negyedévben az olasz UniCredit bankcsoport, így jelentősen megemelte idei eredményvárakozásait is. Örülnek a befektetők: az olasz tőzsdén 5,6%-os emelkedést mutat a bankcsoport árfolyama.
Kedden a parlament elé került az igazságügyi törvénytervezet, amely feloldhatja mintegy 13 milliárd eurónyi uniós forrás blokkolt utalását. Azonban a Politico szerint még hónapokig tartó vita lehet az Európai Bizottsággal, ahonnan egyelőre csak szakmai jóváhagyás érkezett, de politikai nem. A civilek szerint van még orvosolandó jogállamisági probléma.
Csütörtökön sem talál erőre a magyar deviza.
Szíriában ismét fellángolhat a polgárháború.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
