Péntek reggel stagnálással kezdett a forint az euróval szemben, majd a késő délelőtti órákban egy enyhe erősödés után momentumát veszítve kezdett gyengülni. Az euróövezeti makrogazdasági adatok vegyes képet mutatnak, de az a tény, hogy a mély recesszió elmaradt, inkább az euró felé billentette a mérleget.
Elmarasztalta Oroszországot a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), Moszkvának 130 millió euró kártérítést kell fizetnie Georgiának az ország 2008-as megtámadásáért és dél-oszétiai konfliktus során elkövetett kizsákmányolásokért.
Áttörést érhetettek el az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti tárgyalásokon: egy szabadkereskedelmi megállapodás részeként az EU-ban gyártott tisztaipari termékek részesedhetnek az amerikai inflációcsökkentő törvény támogatásaiból. Ez erodálhatja az unió gazdaságát érintő egyik legnagyobb veszélyt.
Idén a világ egyik legjobban teljesítő devizája lett a forint, ami mögött elsősorban az extrém magas, 18 százalékos magyar kamatszint áll. De miért ennyire vonzó ez a befektetők egy részének? Hogy tudnak keresni a kamatkülönbözeten? És mi lesz, ha kamatot vág az MNB, megint kezdhetjük félteni a forintot?
A jüan fokozatosan egyre elfogadottabbá válik a nemzetközi fizetésekben, egyre több kétoldalú megállapodásban állapodnak meg jüanfizetésekről Kínával, ami megalapozza a domináns amerikai dollárral párhuzamosan működő kereskedelmi rendszert. Bár a jüan valószínűleg nem fogja globálisan felváltani az amerikai valutát, de a lépések máris egy új kereskedelmi architektúra kialakulását eredményezik, különösen mivel Oroszországnak a nyugati fizetési rendszerek nagy részéből való kiszorulása felgyorsította az alternatívák előretörését.
Megtartotta éves rendes közgyűlését az Appeninn, ahol a részvényesek elfogadták a társaság 2022. évre vonatkozó pénzügyi beszámolóit, melyből kiderül, hogy az egy évvel korábbi 5,8 millió eurós veszteség után 13,9 millió eurós adózott nyereséget ért el a cégcsoport.
Könnyen támadhat az az érzésünk, hogy Magyarország vezetői nem szeretnék bevezetni az eurót, miközben a közös valuta számos előnnyel rendelkezik. Az elmúlt időszak hazai eseményei alapján pedig már az is nyilvánvaló, hogy milyen hátrányok érhetnek bennünket a kimaradással.
Az európai tőzsdéken mérsékeltek voltak az elmozdulások, a nagy sztori most a magyar részvénypiacon van, nagy forgalom mellett száguldott az OTP és a Mol is, miután a kormány szigorításokat jelentett be a befektetési alapoknál. 2023. július 1-től a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának ez pedig megmozgatta a részvénypiaci befektetők fantáziáját, és elkezdték venni a hazai nagypapírokat. Annak ellenére, hogy a mai bejelentés nem egyértelműen jelenti azt, hogy a hazai alapokban a magyar részvénysúlynak emelkednie kell.
Szerdán komoly erősödést mutatott a forint, ami csütörtökre megállt: ma eddig stagnálást láttunk a jegyzésben, mind a 370, mind a 380 messze van. A dollár viszont erősödik az amerikai GDP-adat közlésére, ami a következő napokban akár a forint alól is kihúzhatja a talajt - meglátjuk persze, hogy a dollárerő mennyire lesz tartós.
Az éves beszámoló szerint a befektető társaság sikeresen alkalmazkodott a radikálisan megváltozott gazdasági és üzleti környezethez, mivel bevont forrásait, kezelt vagyonát és befektetési portfóliója értékét egyaránt növelni tudta, miközben működésének nyereségességét is biztosította.
Az első negyedéves gyorsjelentési szezoné ma a főszerep a tőzsdéken, vagyis a vállalati hírek befolyásolják a nemzetközi befektetői hangulatot. Tegnap tette közzé legfrissebb számait a Google anyacége és a Microsoft is, ma pedig a Facebook anyacégének az eredményét ismerhetjük meg. Mindemellett viszont aggasztja a befektetőket a First Republic Bank tegnapi jelentése, mely szerint masszív betétkivonást tapasztalt a bank az első negyedévben. Ami pedig a tőzsdei mozgásokat illeti, ma Európában rossz hangulat uralkodott, és az amerikai indexek is lefelé vették az irányt, viszont a nagy technológiai cégek erős gyorsjelentéseit követően a Nasdaq emelkedni tudott.
Kedden sokáig kereste az irányt a forint az euróval szemben az MNB kamatdöntését követően, végül inkább a gyengülés felé mozdult. Szerda reggel hamar rákapcsolt a magyar deviza és le is dolgozta hátrányát.
A háztartási gáz és a villanyáram átlagos ára 2022 második felében Magyarországon volt a legalacsonyabb Európában, a magyaroknak 3,5 eurót kellett fizetniük 100 kilowattóra (kWh) gázért és 10,8 eurót 100 kilowattóra villamosenergiáért - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.
Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU költségvetési szabályainak reformjára, amelynek keretében többek között biztosítani kell, hogy az államadósság négy év alatt csökkenjen, és további lépések nélkül egy évtizeden át csökkenő pályán maradjon. Németország számára viszont ez is kevés lehet, amely a Stabilitási és Növekedési Paktum újratárgyalásánál szigorú szabályozást akar.
Mintegy 700 ezer nyugdíjas kaphat pénzbeli támogatást energiaköltségeik fedezésére Horvátországban – írja a Total Croatia News.
Az Európai Bizottság a 2023-ra szóló ötödik szindikált tranzakciója keretében további 7 milliárd eurónyi uniós kötvényt gyűjtött be sikeresen. Az egyrészes, új, 15 éves futamidejű kötvényből álló tranzakcióra összesen 63,5 milliárd euró értékben érkezett ajánlat, ami több mint kilencszeres túljegyzésnek felel meg.
Kedvezőtlen hangulatban telt a nap az európai tőzsdéken, és Amerikában is lefordultak a vezető részvényindexek, miután a fogyasztói hangulat 9 hónapos mélypontra esett, ráadásul az egyik bajba jutott amerikai bank, a First Republic bejelentette, hogy az ügyfelei rekordmértékben vontak ki betéteket.
Az MNB 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette a kamatfolyosó felső szélét, ezzel elindulhatott az a folyamat, ami a következő hónapokban elvezethet a 18 százalékos irányadó kamat csökkentéséhez is. A jegybank alelnöke egyelőre az óvatosságot hangsúlyozta, de reálisnak tartja a jelenlegi piaci forgatókönyvet a kamatcsökkentés üteméről.
Ahhoz, hogy az ukrán állam továbbra is fizetni tudja a béreket és a nyugdíjakat, és fenntartsa az olyan alapvető közszolgáltatásokat, mint a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatása, az Európai Bizottság újabb 1,5 milliárd eurós (közel 565 milliárd forintos) támogatásról döntött.
A zöld gazdasági átállás elképesztő tőkét igényel, miközben egyes technológiákról, beruházásokról még azt sem tudjuk, hogy lesz-e rá, és mikor kereslet. A megújuló energia, a zöld közlekedés egy-egy technológiája már bizonyított, de mit gondolunk a többiről? Milyen pénzügyi kilátásai vannak a leginnovatívabb, de legkisebb cégeknek, és honnan lesz pénzügyi bázis az olyan hatalmas és határokon átnyúló projektekre, mint a körforgásos gazdaságra való átállás? Hogyan lehet új befektetőket vonzani, meggyőzni őket arról, hogy a befektetett pénz megtérül? Ki fogja finanszírozni a most még szennyezők zöld átállását? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a szakértők a Portfolio Sustainable Tech 2023 konferencia második szekciójában.
Papp Gábort, a Stratos Magasépítő Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
Újabb kétéves mélypontra esett a magyar fizetőeszköz.
Példátlan bevetésre került sor.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
