Jó erőben a forint
Érezhetően gyengült a forint az euróval szemben az utóbbi napokban, így 390 közelébe emelkedett a jegyzés szerdára. Innen csütörtökön eleinte tovább gyengült, majd jött a fordulat.
Érezhetően gyengült a forint az euróval szemben az utóbbi napokban, így 390 közelébe emelkedett a jegyzés szerdára. Innen csütörtökön eleinte tovább gyengült, majd jött a fordulat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó hogy mit olvashatunk ki a friss ipari adatokból, túllendülünk-e a szektor 2022 közepe óta látott gyengélkedésén. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második blokk témája a forint elmúlt néhány napi gyengülése volt, amely 390 fölé lökte egy időre az árfolyamot. A forint egyébként csütörtök délután erősödni kezdett, a 387-es szintet is elérte. A témáról Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A csütörtök reggeli forinteséssel, amellyel csaknem 392-ig drágult az euró, az árfolyam elkezdett tesztelni egy fontos technikai szintet, amelyet ha áttör felfelé, akkor további forintesés alakulhat ki.
Az Európai Központi Bank (EKB) közel van ahhoz, hogy lezárhassa a kamatemeléseket – mondta a jegybank kormányzótanácsának tagja a Bloomberg tudósítása szerint. Ignazio Visco szerint a maginfláció lassan csökkenésnek indulhat, miközben a jegybanknak egyszerre kell elkerülnie a túlszigorítást és azt, hogy nem emelnek eleget.
Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.
Új vezére lesz annak a holdingcégnek, amely a milliárdos Peugeot család vagyonát kezeli – írta meg a Bloomberg.
A Morgan Stanley szerint a francia Societe Generale részvényei tekinthetők a legjobb választásnak, ha európai bankrészvényekről beszélünk – írja a CNBC.
Ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat. A csehek, a spanyolok és a litvánok után a lettek, az olaszok és a szlovénok adóztatják meg a bankszektorukat, az osztrák bankok pedig önkéntes akciózásba kezdtek, hátha kimaradnak az újabb európai őrületből. A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!
Rossz hangulatban zajlik a kereskedés a kontinens tőzsdéin, ez többek között a tegnapi olajpiaci hírnek is köszönhető, az egyik legnagyobb olajtermelőnek számító Szaúd-Arábia ugyanis az év végéig meghosszabbította a napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentését, a hírre megugrott az olajár. Emellett a német gazdaságból érkeztek ma kedvezőtlen hírek, két egymást követő jelentős növekedést követően ugyanis júliusban a német iparban az új megrendelések több mint 10 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, ez pedig nem jó hír az ország ipar kilátásait tekintve. A tengerentúlon ugyancsak nyomott hangulatban zajlott a kereskedés: a befektetők attól féltek, hogy a Fed ismét kamatokat akar emelni.
Szerdán folytatódott a forint kedden megindult érdemi gyengülése, az euróval szemben egyhónapos mélypontján is járt a hazai fizetőeszköz. Nem tett jót a régiós devizáknak a lengyel jegybank kamatdöntése. A dollár ellenében március óta nem volt ennyire gyenge a forint.
Az elmúlt hónapokban több tucat uniós pályázat jelent meg, amely a tiszta energiák terjedését, és általában a klímavédelmet célozzák. Az EU-ban már régóta futó, kizárólag környezetvédelemre fókuszáló LIFE programjában idén 611 millió eurót különítettek el. A magyar pályázókat egy 2020-ban létrehozott kormányzati szerv, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) segítheti. Erről a témáról részletesen is szó lesz a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján is szeptember 12-én. A műsor vendége Petri Bernadett, az MFOI ügyvezető igazgatója.
Rövidesen feszült helyzet alakulhat ki az amúgyis szűkös globális gázpiacon az ausztrál földgázüzemeknél induló sztrájkok miatt - mondták el a CNBC-nek energiaipari elemzők, akik attól tartanak, hogy a termelés hosszabb leállása miatt a globális kínálat tovább szűkülhet, ennek következtében pedig az európai árak jelentősen emelkedhetnek.
A budapesti reptér felvásárlási sztorija több évnyi huzavona után a célegyenesbe érhetett, a legfrissebb hírek szerint ugyanis Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi részesedésének megvásárlására egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül. Az ajánlati árról egyelőre nincs hír, de az iparági szorzók és az utóbbi évek tranzakciói alapján kiszámoltuk, hogy mennyiben kerülhet a reptér. Két évvel ezelőtt 4,4 milliárd eurós vételi ajánlat mellett folyhattak a tárgyalások, egy elemzői becslés akkor 4,2-5,2 milliárd euróra tette a Budapest Airport értékét, mutatjuk, hogy mekkora összeg adódik a tőzsdei árazások és az elmúlt évek reptéreladásai alapján.
Magyarország nem tervez több devizakötvény kibocsátását az idén, de ha a likviditáskezeléshez szükséges, akár 1 milliárd euró értékben is bocsáthatnak ki eurókötvényeket még - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerdán a Reuters hírügynökségnek.
Az elmúlt napokban megint a gyengülés felé mozdult a forint az euróval szemben, lassan a 390-es szinttel kacérkodik az árfolyam. Pedig a hét még úgy indult, hogy a Moody’s péntek esti döntése után inkább optimisták lehettünk a magyar deviza kilátásait illetően. Azóta viszont inkább negatív hírek jöttek itthonról, miközben a dollár is erősödni kezdett, így a hazai és nemzetközi hírek is a forint ellenében alakultak.
Ez az írás egy terjedelmesebb munkának (a továbbiakban: tanulmánynak) a tartalmi összefoglalója. A tanulmány célja, hogy sok gyakorlati példa segítségével nyújtson áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről, valamint a szintbeli változások értelmezésének és mérésének egyes buktatóiról. A vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP) alkalmazásának lehetőségei és korlátai állnak figyelmünk előterében, de szó lesz arról is, hogy mért van az, hogy egyszerre nélkülözhetetlenek és önmagukban semmitmondóak az országok közötti folyó áron és árfolyamon (például euróban) végzett térbeli és időbeli nominális összehasonlítások. A tanulmányt az a tapasztalat motiválja, hogy számos félreértés övezi a GDP/fővel mért relatív fejlettségi szintekről tájékoztató mutatószámoknak, különösen pedig azok időbeli változásának értelmezését. Akárcsak a tanulmány, a jelen összefoglaló is olyan módszertani kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkothassunk. A hazai felzárkózás egy későbbi írásnak lesz a tárgya.
Az MNB kiterjeszti a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjainak igénybe vételi lehetőségét. Az időbeni hosszabbítás révén a bankok a 2025. december 31-ig folyósított zöld hiteleik után öt évig – tehát akár egészen 2030-ig – alkalmazhatják a kedvezményes tőkekövetelményeket. A jegybank bővítette a zöld hitelcélokat is az energiahatékonyság, az energiahálózatok korszerűsítése, az energiatárolás, a zöldebb távhő és a megújuló energia szélesebb körű alkalmazása érdekében - derül ki a jegybank közleményéből.
Nem csak méreteiben és fejlesztési szemléletében kiemelkedő az ország első és legnagyobb természetbarát napelemparkja, a Lumen Park Szolnok, pénzügyi háttere is külön figyelmet érdemel, amiért az ügylet 2022-ben elnyerte az év tranzakciója elismerést az UniCredit Banktól. A projektet fejlesztő SolServices Kft. az idén átadásra kerülő Lumen Park Szászberek finanszírozásánál is innovatív megoldást alkalmaz, és már készül a következő időszak kihívásaira is, amikor ismét új megoldásokat kell majd találni – mondta Kulcsárné dr. Takács Krisztina, az elmúlt öt évben a régió legnagyobb, 1 GW-os naperőmű-portfólióját fejlesztő SolServices ügyvezető és gazdasági igazgatója.
Ma reggel a kínai szolgáltatószektor beszerzési menedzserindexe jelent meg, ami alapján nyolc hónapja a legalacsonyabb szintre lassult a szolgáltatóipar teljesítményének növekedési üteme. Emellett az Eurostat az ipari termelői árak friss adatait közölte, ezek alapján az előzetesen közöltnél valamennyivel nagyobb mértékben csökkent az euróövezet gazdasági teljesítménye augusztusban. Tegnap az USA-ban a munka ünnepe miatt kereskedési szünnap volt, így a globális kereskedési volumen is visszafogott volt, ma azonban ismét a megszokott rend szerint kereskednek a tengerentúlon. A kedvezőtlen kínai és európai makroadatokra reagálva mérsékelten estek ma a vezető európai részvényindexek, a tengerentúlon is kis eséssel indult a kereskedés.
A hétfői amerikai munkaszüneti nap után kedd reggel eséssel indított a forint, az euró jegyzései 382-ről 385-ig ugrottak, amelyben a dollár meglódulása mellett annak is szerepe lehetett, hogy a kormány a múlt pénteki meglepően kedvező Moody's hitelminősítői értékelés után hétfőn jócskán megemelte az éves finanszírozási igényt, aztán ma már el is indított egy új devizakötvény-kibocsátást. Mindez az EU-pénzek további tolódására is utal a nehéz gazdasági környezet mellett, ami a befektetői megítélést ronthatja. Délután még tovább erősödött a dollár, és vele párhuzamosan még tovább ütötték a forintot, az euró jegyzése nap közben 388 fölé, a dolláré 362 fölé lépett.
Megjelent az első felmérés, amely Kamala Harris győzelmét jósolja.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
