Hétfő reggel 357 alá erősödött a forint az euróval szemben, ezzel ismét a kitörés határára került a magyar deviza. Úgy tűnik, hogy a múlt héten látott megingás csak átmeneti volt, hiába próbál a dollár továbbra is erősödni, ez most nem igazán tesz keresztbe a forintnak.
Érdekes folyamatoknak lehetünk tanúi a világ irodapiacán. Továbbra is emberek milliói dolgoznak a saját otthonukból, akik közül sokan a járvány után sem feltétlenül akarnak visszatérni heti 40 órában az irodába. Ezzel párhuzamosan viszont a korábban megkezdett irodaházfejlesztések továbbra is folytatódnak, miközben a bérlők többsége kivár. Hogy mi lesz tíz, öt vagy akár három év múlva senki nem tudja megmondani, mind a hozamok, mind a bérleti díjak várható alakulásában nagy most a bizonytalanság. Hogy valamivel mégis tisztábban lássunk, a korábbi Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkhöz hasonlóan a kereskedelmi ingatlanok esetében is összefogtuk a hazai szakmát, aminek keretében fejlesztőket, befektetőket, finanszírozókat és tanácsadókat kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a mostani bérleti díjakról és hozamokról, valamint mire számítanak a budapesti piacon a következő 12 hónapban.
Egy minimum 10 millió dolláros (2 milliárd 960 millió forintos) üzlet van a láthatáron a pécsi székhelyű Magnus Aircraft Zrt. számára. A cég oktató sportrepülőgépeket álmodott meg, és ebből legalább 20 darabot értékesíthet a nigériai hadsereg számára. Ha minden jól alakul, akár 50 repülőgépet is eladhatnak. A különlegesen jó repülőképességekkel rendelkező gépeket a nigériaiak pilóták oktatására, valamint a Boko Haram terrorszervezet ellen, felderítési célokkal is bevetnék. Brazil és osztrák cégeket sikerülhetett kiütni a nyeregből.
Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a COVID-19 kapcsán az, hogy miben és hogyan változtat meg minket. Ebben az írásban azt szeretném körüljárni röviden, hogy a COVID-19 járvány következtében fellépő általános bizonytalanság (elveszítem-e a munkahelyemet? elkapom-e a vírust? mikor lesz oltás?) hogyan érinti az emberek kockázatokkal szembeni attitűdjét. A kockázatvállalási hajlandóság számos döntésünkben szerepet játszik. Például a biztonságot jobban értékelő emberek a megtakarításaik kisebb hányadát fektetik bizonytalan részvényekbe, illetve ők hajlamosabbak olyan munkahelyeket választani, amely biztonságosabbak az elbocsátás szempontjából.
Az S&P 500 és a Dow Jones 1, a Nasdaq 0,5 százalékkal került feljebb zárásra. A kedvező hangulatot segítette, hogy a várakozásoknak megfelelően alakultak a negyedik negyedéves GDP-adatok, ami azért nagy szám, mivel az elmúlt időszakban egyre súlyosbodott a járványhelyzet. Emellett a munkanélküliségi adatok sem alakultak rosszul. Európában igazi hullámvasút volt látható, csúnya kezdés után már szinte raliztak a részvényindexek. A BUX is felülteljesítő volt ma, elsősorban az OTP és a Mol teljesítményének köszönhetően. Alapvetően a ciklikus papírok körében láthatóak nagy kilengések. Alaposan megfordult tehát a piaci hangulat, és emellett emelkedik az arany, az ezüst és a bitcoin is. Európai oldalon az is segített, hogy a Pfizer és a BioNTech közleménye szerint az oltóanyaguk véd a szuperfertőző koronavírus ellen is.
Az Európai Bizottság december 31-ig meghosszabbította és tovább bővítette az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretrendszer hatályát a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel küzdő gazdasági szereplők működésének támogatására - közölte az uniós bizottság csütörtökön.
A vakcinaszállítások és a korlátozások feloldása körüli bizonytalanság, illetve az általános profitrealizálás jókora részvénypiaci esést váltott ki szerdán, illetve csütörtök délelőtt az európai részvénypiacokon és a borongós hangulatban ma délelőtt a forint 10 napos mélypontra, 361-ig esett az euróval szemben, majd elkezdett visszaerősödni. Mindez amellett történik, hogy idehaza Gulyás Gergely bejelentette a kormány friss döntését, miszerint újabb egy hónappal március 1-ig meghosszabbítják a kijárási korlátozást és egyéb szabályok hatályát, hiszen nincs még elegendő oltottság és vakcina sem a biztonságos nyitáshoz.
Egy újabb telek megvásárlásáról írt alá megállapodást a XI. kerületben, a Hengermalom út 20. szám alatt az Atenor. A fejlesztési terület 8326 négyzetméteres és a jelenleg már futó BakerStreet irodaházépítési projekthez fog csatlakozni II. fázisként.
Veszteséges lett 2020 utolsó negyedéve a Wizz Airnél, ami nem meglepő annak fényében, hogy a koronavírus-járvány második hulláma ismét földhöz vágta az európai légiközlekedést az év utolsó hónapjaiban. A légitársaság készpénzállománya még mindig 1 milliárd euró felett volt az év végén, és azóta egy kötvénykibocsátást is véghezvitt a vállalat, javítva a likviditási helyzetét. A Wizz Air árfolyama mérsékelten emelkedik a mai kereskedésben, 1,8 százalékos pluszban állnak a részvények a londoni tőzsdén.
Már közel 10 éve annak, hogy először felmerült az ötlet, hogy kibővítsék a Balti-tenger alatt húzódó földgázvezetéket, amely megduplázná az eddigi kapacitásokat, és később az Északi Áramlat-2 nevet kapta. A projekt fő kivitelezője az orosz Gazprom, de a finanszírozásban bőven részt vállaltak európai vállalatok is, mint amilyen a Shell, az OMV vagy az Engie. Minden a legnagyobb rendben haladt a munkálatokkal, azonban 2019 végén az Egyesült Államok szankciókat lengetett be, és ezzel a csővezeték komoly geopolitikai és energiaellátási küzdelmek csataterévé változott, ahol a tét Európa ellátása földgázzal. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk az Északi Áramlat-2 hátterét, az amerikai szankciókat és azok következményeit, de kitérünk Európa energiafüggőségére, valamint a legújabb fejleményekre és a lehetséges lefutásra is.
Az elmúlt napok forint grafikonja alapján már egyértelmű, hogy elakadt az erősödési hullám 357 körül, nem sikerült a fontos technikai szintek tesztelése sem, így elindult egy gyengülési hullám. Ennek jegyében már kedd estére 360 közelébe gyengült vissza a forint az euróval szemben, szerdán délután pedig 361-ig esett az egyre borúsabb nemzetközi befektetői hangulatban, amelyet a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanságok mellett a profitrealizálás is hajthat. A magyar jegybank keddi döntése igazából nem indokolta volna a forint gyengülését, hiszen az MNB tegnap megismételte, amit decemberben már mondott: folytatja állampapírvásárlásait, rövidebb futamidőkön is belép a piacra.
Az utóbbi egy hónapban jelentősen csökkent a forint elleni külföldi spekulatív pozíciók állománya, majdnem kétéves mélypontra esett a magyar deviza elleni spekuláció – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Az utóbbi hetekben a piacon is viszonylag nyugodtak voltak a kedélyek, a forint 360 alá tudott erősödni. Ennek ellenére a szakemberek többsége úgy gondolja, hogy korai lenne fellélegezni, 2021-ben is jöhetnek még felhők a forint egére.
Hosszú idő óta először megtört a csend a hazai euróbevezetés kapcsán, bár ennek érdemi okát vagy indokát nem igazán látom. Ugyanakkor a téma mégis megszólított, hiszen egy válság mindig jó lehetőséget kínál arra, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk a gazdasági folyamatokra. Persze, valahol érthető, hogy miért került elő megint a téma. A forint a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze volt 2020-ban: közel 10 százalékos gyengülést mutatott az év kezdete és vége között. Aki valamilyen oknál fogva érzékeny a témára, mert például jelentősen nőttek a beszerzési költségei, jogosan teheti fel a kérdést: miért nem szabadulunk már meg ettől a bizonytalansági és költségnövelő tényezőtől?
A kereskedelmi ingatlanberuházások európai volumene tavaly elérte a 275 milliárd eurót. Bár a 2019-es 331 milliárd euróhoz képest ez 17%-os csökkenést jelent, a 2020-as forgalom mégis felülmúlta a Covid-19 világjárvány hatásaival kalkuláló előzetes várakozásokat. A magyar piacot tekintve a beruházási mennyiség összértéke 1 milliárd euró volt – derül ki a CBRE legfrissebb adataiból.
Hat ország, közel száz helyszínén található 292 CTP épület kap BREEAM „In-Use” tanúsítványt „Very Good” vagy ennél magasabb szintű minősítéssel, és számos ingatlan elérte az "Excellent" szintet is. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a vállalat az ipari ingatlanok legaktívabb zöld fejlesztője Közép- és Kelet-Európában.
Több mint 10%-ot gyengült a forint az euróval szemben tavaly, 2019 végén 330,5 forintba került egy euró, december végén pedig már 365-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nemcsak forintos, hanem devizás befektetési alapban is tartotta a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 19-71%-os forintosított hozamot értek el 2020-ban.
A vártnak megfelelően szinten tartott MNB-kamatok után a jegybank 3 órási közleménye átmeneti kis gyengülést váltott ki a forintnál, aztán kora este volt egy hirtelen nagyobb gyengülési hullám 358,5-ről 359,5 közelébe, így fél százalékos esést mutat tegnap estéhez képest a forint. Közben régiós versenytársa, a cseh korona hasonló mértékű erősödést mutat öthavi csúcsra az euróval szemben, mivel ott a jegybankelnök idei kamatemelés(ek) esélyére célzott egy mai interjúban.
Az egyik legdurvább eszközzel, az EU-n kívüli export teljes kontrollálásával, és a szállítások előzetes bejelentési kötelezettségével vág oda az Európai Unió a belga gyárban termelő AstraZeneca gyógyszergyártónak azért, mert a feltételezések szerint külső országoknak drágábban adott el vakcinát és ezért szállít az EU-ba az első negyedévben 60%-kal kevesebbet, mint a szerződéses kötelezettsége – rajzolódik ki a Politico összefoglalójából. Sőt, nemcsak ez vághat oda keményen az uniós és benne a magyar oltási stratégiának, hanem az is, hogy az AstraZeneca vakcinájának 65 év felettiek körében lévő hatásosságával is nagy kérdőjelek vannak a német Bild és a Handelsblatt egybehangzó hétfő esti értesülései szerint. Információik szerint alig hat a szer ennél a korosztálynál, igaz a cég közleménye határozottan cáfolja ezt. A két lap szerint a német kormány arra számít, hogy az uniós gyógyszerfelügyelet nem is fogja engedni a 65 év felettieknél az oltást akkor, amikor majd a hét második felében kiadja az uniós engedélyt az AstraZeneca készítményére.
Frissítés! Kedden délelőtt a német egészségügyi minisztérium közleményben cáfolta, hogy ne lenne hatásos az idősek körében az AstraZeneca készítménye, erről lásd külön cikkünket.
Az, hogy már idén teljesítheti-e Zágráb az euró 2023-as bevezetésének összes feltételét, a járványzárlat hosszától függ, és attól, hogy miként ítéli meg a költségvetés deficitbe csúszását májusban az Európai Bizottság – mondta a Világgazdaságnak Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke, akit hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy-díjjal tüntetett ki. Vujcic jelzése szerint „a legkorábbi lehetséges dátum 2023 eleje” az euróbevezetésre, amelyet például a turisztikai szektor nagyon vár, és amelynek idei teljesítménye remélhetőleg eléri a 2019-es szint 75%-át. Arra is utalt, hogy lényegében a mostani árfolyam mellett tervezik majd a pénzcserét, azaz nem nem lesz fel-, vagy leértékelés. A horvátokkal együtt 2020 nyarán csatlakozott az euró előszobáját jelentő ERM-II.-be Bulgária is, és a téma kapcsán egy minapi Euromoney konferencián azt mondta Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke, hogy a járvány ellenére biztosan halad az eurócsatlakozás felé az ország, azaz ott is 2023-as pénzcserével számolnak - írja a Népszava.
Gyengüléssel kezdett kedd reggel a forint az euróval szemben, így visszapattant a korábbi kulcsszintről, ami kitörést valószínűsített. Persze még mindig érezhetően 360 alatt jár a jegyzés, így maradt esély a nagy dobásra, ha újra javulna a hangulat. Ma elsősorban az MNB délutáni kommunikációjára figyelhetnek a befektetők, bár a kamatok szinte biztosan nem változnak.
Felülvizsgálják a kiadásokat.
Zajlik a nyomozás, az embereket bezárkózásra szólították fel.
Sürgősen helyre kell állítani az olajtranzitot, és formálódik egy terv is.
Keményen visszaszólt a lengyel kollégájának is.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
