Nagy erőkkel dolgoznak a magyar alapkezelők az MNB sikerdíjas ajánlásának való megfelelésen, a jegybank pedig kőkeményen ellenőrzi is az eredményt. A Portfolio Öngondoskodás 2021 konferenciáján az MNB szakértője elárulta, hogy itthon is volt több alapkezelőnél probléma a rejtett indexkövetéssel, a sikerdíjak meghatározása kapcsán pedig kitért a tipikus hibákra, és megosztott pár jó tanácsot is a közönséggel.
Az Európai Tanács asztalán fekszik annak az új rendeletnek a tervezete, amely részben a tőzsdei kibocsátók, részben a befektetési vállalkozások és piacműködtetők pénzügyi felügyeléséhez hasonló szabályokat írna elő a más szabályozott terméknek (pld.: értékpapír) nem minősülő kriptoeszközök esetében is. Leghamarabb két év múlva ezek szolgáltatóinak szigorú engedélyezési, szervezeti és közzétételi szabályoknak kell megfelelniük.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) összefog a nemzeti felügyeleti szervekkel, hogy megvizsgálják, milyen költségeket és díjakat alkalmaznak Európa-szerte a befektetési alapok – derül ki az Esma közleményéből.
Bár szabályozói lépésekkel eddig is próbálták csökkenteni, mégis hatalmas a bérszakadék az EU pénzügyi szektoraiban férfiak és nők között. Az Európai Bizottság öt éves új esélyegyenlőségi stratégiája és a bankok, tőkepiaci szereplők tőkemegfelelési irányelvének májusi módosítása jelzi: Európa nem hagyja magát. Le akarja dönteni a nemek közti falakat a javadalmazás terén (is).
Megjelent az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) oldalán a magyar nyelvre is lefordított, a befektetési alapok sikerdíjszámítására vonatkozó új ajánlás. A fontosabb változásokról már tavasszal is beszámoltunk, a most elkészült fordításnak azért van jelentősége, mivel ennek nyomán az MNB is hamarosan elkészíti a magyar befektetési alapokra vonatkozó hazai ajánlást.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) egy új jelentésében úgy látja, hogy kedvezőtlen likviditási környezetre és eszközértékelési nehézségekre számíthatnak a főként a vállalati kötvényekbe és ingatlanokba fektető alapok, így érdemes erre már most felkészülni.
Az MNB üdvözli a BAMOSZ kezdeményezését, amelynek keretében a szakmai érdekképviselet a fenntarthatóságra vonatkozó (ESG) jellemzők beemelésével egészíti ki a befektetési alapok kategorizálásról szóló szabályzatát. Az MNB közleményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a befektetések „zöld voltával”, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók.
Hamarosan MNB-rendelet formájában is megjelenik az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) új ajánlása, amely teljesen átszabja a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíj-számítási szabályokat. Értesüléseink szerint október végén, november elején jelenik meg a magyar nyelvű ajánlás az Esma honlapján, ezt fogja az MNB a magyar alapkezelők felé ajánlásként megfogalmazni, figyelembe véve a hazai sajátosságokat is.
Minden lesz, csak nem egyszerű az európai alapkezelők számára az elkövetkező időszak: erősödik a költségnyomás, a jövedelmezőségi mutatók romlanak, a szabályozói elvárások sokasodnak, a koronavírus-válság pedig minderre még rátett egy lapáttal, így az európai szolgáltatók körében is jelentősebb konszolidáció várható. Dean Frankle-t, a BCG nyugat-európai, dél-amerikai és afrikai vagyonkezelői szegmensének igazgatóját és Christian Klingkowskit, a BCG alapkezelői és pénzügyi intézményi piac vezető elemzőjét kérdeztük arról, milyennek látják az európai alapkezelői szektor jövőjét, miután nemrég jelent meg globális vagyonkezelői tanulmányuk. Érdekes különbségekre világítottak rá a szakértők a nyugat- és kelet-európai befektetők kapcsán: nyugaton például a részvénybefektetések az erősebbek, keleten a befektetők jobb szeretik szakértő kezekre bízni alapjaikat.
Jelentősen átírná a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítás alapjait az EU egy mostani ajánlásával. A döntés a magyar alapok jelentős részét is érinti, ami jól jöhet a befektetőknek, de kevésbé jól az alapkezelőknek: a szigorítások miatt nehezebb lesz sikerdíjat elszámolniuk az alapoknak, és biztos, hogy sok alapnak búcsúznia kell az RMAX-tól, mint benchmarktól. Cikkünkben összeszedtük a fontosabb változásokat és megnéztük, mely magyar alapokat és alapkezelőket érinti leginkább a változás.
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adott ki arról egy közleményt, mennyire félrevezeti a befektetőket a jelenleg érvényben lévő EU-s rendelet, a PRIIPs, amely a befektetésekről rendelkezésre álló kiemelt befektetői információkat hivatott egyszerűsíteni. Itthon a probléma egyelőre csak egyes tőkevédett és származtatott alapokat érinti, de 2022-re minden alapra kiterjedhet.
Április 10-től csupán rendkívül korlátozott feltételekkel értékesíthetők Magyarországon a bináris opciók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntése alapján. A különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodásokat (CFD) érintő korábbi korlátozások fennmaradnak: azokkal a továbbiakban is csak az ügyfél által elhelyezett kezdeti fedezet, biztosítékzárási és negatív egyenleg elleni védelem esetén lehet kereskedni - közölte a jegybank
Az ESMA arra buzdítja az országos felügyeleti szerveket, hogy legyenek elnézőbbek az alapkezelőkkel, ha netán elmulasztják jelentéstételi kötelezettségeiket – áll a szervezet sajtóközleményében
Több fronton is enyhítene a MiFID 2-es irányelven az Európai Bizottság, többek között egyszerűbbé tennék az árupiaci derivatívákkal való kereskedést, mellyel elsősorban az euró alapú ügyletek számát pörgetnék fel – írja a Financial Times.
Az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) elnöke szerint jobban kellene felügyelni azokat az ügynökségeket és hitelminősítőket, amelyek arról döntenek, mennyire zöld egy vállalat vagy befektetés. Szerinte ugyanis ez a zöldre mosás nem minden esetben megalapozott – számol be a hírről a Reuters.
Három hónappal meghosszabbítja az EU a nem teljesült ügyletekre vonatkozó új szabályozás bevezetését, így azt idén november helyett jövő februárban vezethetik be – írja a Financial Times.
A MIFID 2 után várhatóan idén szeptemberben lép életbe egy új szabályozás az európai értékpapírpiacokon, amely komoly pénzbírsággal büntetné a befektetőket, ha sikertelen üzleteket kötnek – számol be a hírről a Financial Times. A szabályozás különösen a közreműködő brókereknek és ügyletkötőknek fájhat.
Az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (Esma) szerint hiába a MiFID 2, nem csökkentek a kereskedési költségek, ezért lépésre szánja rá magát – írja a Financial Times.
A naponta kétezermilliárd dollárt megmozgató azonnali (spot) devizapiac szabályozásán gondolkodik most az EU-s felügyeleti szerv, az Esma – írja a Financial Times.
Azon vállalkozásoknak, amelyek részvényeivel a tőzsdén kereskednek, 2020. január 1-től éves beszámolójukat ember és mesterséges intelligencia (AI) által egyaránt olvasható formában kell közzétenniük. Az uniós előírásnak köszönhetően könnyebb lesz elérni és összehasonlítani a vállalkozások adatait és egyszerűbb lesz azok elemzése is. A bárki által szabadon hozzáférhető adatok miatt a tőzsdei cégek gazdálkodása a jelenleginél átláthatóbb lesz, ami növeli a befektetők bizalmát. A változásokra azonban az érintetteknek nem árt alaposan felkészülni - írja a Deloitte legfrissebb tanulmányában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Két kutatócsoport vizsgálta, mikor keresztezhette egymást a két faj.
Egy sor országnak kiemelt szerepe lenne.
Ugyanakkor a maximális értéket nem éri el a kibocsátás.
Mi történik Szíriában?
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
