Mindhárom fél változatlanul elkötelezett, hogy még az év vége előtt megszülessen a megállapodás, amellyel a magyar állam, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kisebbségi tulajdonosa lesz az Erste Bank magyarországi üzletágának - írta szerdai számában a Napi Gazdaság.
A 2015-ös év eredménye után már ismét fizetne osztalékot az Erste Group, a magyar leánybank pedig jövőre térhet vissza a nyereséges működéshez - derült ki a Reuters beszámolója szerint az osztrák bankcsoport tájékoztatóján, amelyet a második negyedéves gyorsjelentés pénteki közzététele után tartottak.
A várt 239 millió eurónál magasabb, 261 milliós nettó profittal örvendeztette meg a befektetőket pénteken reggel közzétett gyorsjelentésében az Erste Group.
Fontosabb részletek:
három éve nem volt ilyen jó a nettó eredmény (tavaly ilyenkor pedig még nagy vesztesége volt a banknak),
a hitelállomány növekedett: egy év alatt 2,9%-kal, a kamatmarzs szűkülése miatt azonban a nettó kamatbevételek tovább csökkentek,
az elemzők által szigorúan figyelt elsődleges tőkemutató 11,3%-ra nőtt,
a nem teljesítő hitelek aránya másfél éve csökken, most 7,7%, és a hitelezési veszteségek is apadtak,
egyedül a magyar leánybank volt veszteséges 19 millió euró összegben.
A kedvező negyedéves számok láttán pozitív árfolyamreakcióra számítunk a bécsi tőzsdén.
A Citibank lakossági üzletágának már bejelentett eladása mellett a Sberbank és az Axa is eladósorban van a Figyelő szerint. Eközben az Erste 15%-ának értékesítése megfeneklett, ugyanis a Quaestor-ügy "nagy pofon" nekik. Az MKB és a Budapest Bank esetleges összeolvasztásáról, közelgő magánosításáról és az új tulajdonosról egyelőre nincs döntés, mindenki Orbán Viktorra vár.
A magyar Erste közölte, hogy 100%-os tulajdoni részesedés mellett, egyedüli alapítóként egy szakosított hitelintézet, jelzálogbank alapszabályát írta alá július 31-én. A jelzálogbank megalapítására minden bizonnyal az MNB új jelzáloglevél-szabályozása miatt kerít sort a társaság.
Elemzések tömkelegében foglalkoztunk az elmúlt hónapokban azzal, miként teljesít az ország bankrendszere. Általunk 12 fontosnak tartott ábrát segítségül hívva most összefoglaljuk, hol is tart most gazdaságunk egyik legfontosabb motorja.
Az MKB, az OTP, a Takarékbank és az Erste alkotta szindikátus jegyezte le az Országos Betétbiztosítási Alap nemrég kibocsátott kötvényeit - közölte a Portfolio-val Orbán Gábor, az NGM államtitkára a pénteken megjelenő interjújában. A részletekről megkérdeztük az OBA-t, az intézmény válaszából kiderült, hogy a bankok által fizetett díjak emelésére legkorábban ősszel kerülhet sor. Számításunk szerint erre a kötvények törlesztése miatt szükség is lesz.
Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt ismerve még előttünk áll néhány külföldi nagybank kivonulása, ennek csak az időpontja kérdéses - nyilatkozta nemrég Patai Mihály a Portfolio-nak. Utánanéztünk, mekkora most a magyar leánybankok súlya a megmaradt 5 külföldi nagybank mérlegében és eredményében, és meglepő számokra bukkantunk. A nyers adatok alapján aligha hiányozna bármelyiknek is ez a piac, az olasz bankok mérlegében ráadásul tényleg csak kerekítési hiba Magyarország. Ahogy azonban épp Patai mondta, a tulajdonosok nem mindig üzleti logikát követnek, így az alábbi, meglehetősen érdekes számokból sem szabad messzemenő következtetést levonni.
Jó úton jár az Erste Bank, hogy megvegye a magyarországi Citibank lakossági üzletágát - értesült a Reuters. A nyilvános adatokból nem derül ki, mekkora portfólióról lehet szó.
Rá se lehet ismerni Magyarország nagybankjaira a 2008-tól 2014-ig tartó hat szűk esztendő után. A hitelállományuk 32%-kal, reálértéken pedig 44%-kal (!) ment össze, a legnagyobb "zsugorodó" a CIB és az MKB volt. Hiteleit mindegyik bank csökkentette, mérlegét pedig csak az UniCredit és az OTP volt képes bővíteni. A devizahiteles csomagok nélkül is 1953 milliárd forintnyi céltartalék típusú veszteséget könyvelt el a nyolc nagybank, adózott veszteségük pedig 603 milliárd forintra rúgott hat év alatt. A hitelezési veszteségeket a kamatmarzs szélesítésével csak kis részben tudták kompenzálni a bankok, ráadásul erre a lehetőségeik idén nagyon beszűkültek. 10 sokatmondó ábrát mutatunk most be az ország nagybankjairól.
Több európai, köztük osztrák kereskedelmi bank adósbesorolását is rontotta kedden a Standard&Poor's, mondván, csökkent a valószínűsége, hogy baj esetén rendkívüli segítséget kapnak hazájuk kormányától.
Nem egyszerűen felpezsdült a lakáspiac Magyarországon, az is elmondható, hogy egyre nagyobb arányban hitelből vásárolnak maguknak lakást a magyarok. Számításaink szerint míg a 2012-es mélyponton a teljes vételár 12%-át, 2014-ben már a 17%-át teremtették elő hitelből a vevők. Tavaly a Fundamenta, az OTP és a K&H nyújtotta a legtöbb lakáshitelt, de az idei hitelkiváltási verseny alaposan átrajzolhatja a piacot. Az árfolyamkockázat nélküli forinthitelek hitelköltsége ma már ott tart, ahol annak idején az árfolyam-kockázatos frankhiteleket felvették az emberek. Ma 3 ezermilliárd forintnyi banki lakáshitel-tartozás nyomja a lakosság vállát, ami részben a végtörlesztésnek és az elszámolásoknak köszönhetően közel harmadával alacsonyabb, mint a 2011-es csúcs volt. 13+1 érdekes ábrán mutatjuk, hogy is állunk most a lakáshitelekkel.
Az osztrák szabályozók tartanak attól, hogy rendszerszintű pénzügyi gondokat okozhatnak legnagyobb bankjaik a kockázatos kelet-európai kitettségükkel. Ezért két lépcsőben plusz tőke tartását írják elő legnagyobb bankjaiknak, az Erste Groupnak, az Unicredit Bank Austriának, a Raiffeisen Bank Internationalnek és tulajdonosának, a Raiffeisen Zentralbanknak - írja a Reuters.
Az idei 144 milliárd forint után jövőre 89 milliárd forint banki különadó beszedését tervezi a kormány az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatának megfelelően. A bankadó-csökkentés azonban nem érint mindenkit egyformán: az UniCredit, az OTP, a Budapest Bank és főleg a kisebb hitelintézetek relatív pozíciója romolhat vele, a pénzügyi vállalkozások (pl. lízingcégek) és brókercégek pedig semmit sem látnak belőle. Bár nagyon szerette volna, az MNB-nek ebben a játszmában most nem osztottak lapot.
Nem fuccsolt be a magyar Erste eladása, a kormány és az EBRD képviselői már vizsgálják a bank adatait, az árazás a számok és az ötéves terv alapján dől majd el. Bár számítottak kihívásokra, ennyire azért nem, a quaestorosok kártalanításával kapcsolatban pedig kompromisszumos megoldásban bíznak - árulta el Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója. Az Erste intenzív növekedési stratégiát követ, ezt a leendő új tulajdonosok is támogatják, így akár bankvásárlásokra is lehet számítani. Bár mindig benne van ez is a pakliban, tömeges fiókbezárásokra és elbocsátásokra nem kell készülni. Az MNB eszközkezelőjének szívesen eladnának a bedőlt hitelekből, és azt is megtudtuk, hogy idén még nem lesz nyereséges a bank, de 2016-ra már profittal számolnak. Az elszámolásról, a devizás autóhitelek forintosításáról, az Erste brókercégének beolvasztásáról és a magáncsődről is megkérdeztük az Erste első emberét.
Közzétette éves eredményét a Vienna Insurance Group (VIG). A bécsi székhelyű és Magyarországon 3 biztosítóval (Union, Erste, Vienna Life) is jelen lévő csoport adózás előtti nyeresége 46%-kal nőtt 2014-ben.
Ahogy az MNB statisztikáiból már korábban sejthető volt, sokkoló eredményszámokat közöltek az elmúlt hetekben a magyar nagybankok 2014-re vonatkozóan. Öt bank összesen 573 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel. Mivel az éves jelentések többségét még nem tették közzé, az alábbiakban az eddig közzétett információkat foglaljuk össze. Bár úgy tűnik, a kormánnyal sikerült a békülés útjára lépni, idén sem vár sok jó a bankokra, a rövid távú kilátások nem a legfényesebbek.
Jelentősen megemelte a MOL részvényeire vonatkozó célárát az Erste, mely így a korábbi 11 880 forintról 17 400 forintra nőtt. Az elemző a papírokra erős vételi ajánlást fogalmaz meg, az elkövetkező években a fő katalizátor a finomítás-kereskedelem lehet.