Egy skót vállalat gravitációs energiatároló rendszert alakít ki egy lezárt finn bányában, elősegítve a helyi gazdaság fejlődését és a megújuló energiaforrások felé való elmozdulást - írja az euronews.
A február 5-i, tegnapi, határidőig összesen 116 pályázat érkezett be az ipari energiatároló kiírásra, amelyek együttes támogatási igénye 115 milliárd forint, csaknem kétszerese a 62 milliárd forintos keretösszegnek – jelentette be kedden az Energiaügyi Minisztérium.
Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét - jelentette ki Lantos Csaba a 48 MW-os kiskunhalasi naperőmű keddi átadó ünnepségén. Az energiaügyi miniszter a háztartási méretű kiserőművek kapcsán megjegyezte: korábban a kormány 2030-ig azt tervezte, hogy eléri hazánkban az ilyen rendszerek száma a 200 ezer darabot, de mivel ezt már mostanra jócskán túlszárnyaltuk, így belátható időn belül 300 ezer ezerre emelkedik ezek száma. Ez a már folyamatban lévő projektekből, és az új lakossági napelemes pályázatból együtt könnyedén összejöhet, hiszen ott ahogy Lantos is jelezte: már 24 ezer felett jár az előregisztrációk száma.
Amikor izgalmas nyersanyagpiaci befektetésről van szó, valljuk meg őszintén, hogy az első gondolataink között sokkal inkább az arany, az ezüst vagy az olaj jelenik meg, semmint a réz. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe miatt óriási keresletnövekedés vár a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott fémre, amit az akadozó kínálat vélhetően nem fog tudni kielégíteni, ennek köszönhetően jelentős hiány alakulhat ki a réz piacán. Bár ez a klímavédelmi célok tekintetében nagyon rossz hírnek számít, azonban egyúttal izgalmas lehetőséget is kínál a szemfülesebb befektetők számára.
Nagy tempóban gyorsul a megújulóenergia-termelő kapacitások növekedése a világban; 2023-ban közel 50%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek globálisan, mint 2022-ben. Az elmúlt 20 évben ez volt a legnagyobb arányú éves növekedés, pedig már viszonylag magas bázisról következett be. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy elérjük a klímaváltozás féken tartásához szükséges egyik legfontosabb részeredményt, és 2030-ig sikerül megháromszorozni a 2022-es megújuló áramtermelő kapacitást, de jócskán akadnak még kihívások e téren is - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében.
A megújuló energiatermelés térnyerése megállíthatatlan Magyarországon és ezt szeretnénk folytatni a továbbiakban is, de a mostanra kiépített 5600 MW-nyi naperőművi kapacitás csak az idő 15-20%-ában képes termelni, éppen ezért kulcsfontosságú kérdés az energiatárolási kapacitások növelése, hogy a megtermelt zöld energiát minél nagyobb arányban fel tudjuk használni a későbbi órákban – hangsúlyozta Steiner Attila egy keddi eseményen.
Nagyon nagy az érdeklődés a hétfőn megnyitott új lakossági napelemes pályázatra, hiszen eddig „már több, mint 17 ezer előregisztrációt töltöttek fel a honlapra, és így már jól látszik, hogy ez egy nagyon népszerű program lesz” – jelezte egy kedd délelőtti sajtóeseményen Steiner Attila.
A családoknak szóló Napenergia Plusz Program mellett hétfőn megnyílik a gazdasági társaságokat megcélzó pályázat is. A 62 milliárd forintos keretösszegű felhívás vissza nem térítendő beruházási támogatással és bevételkompenzációval ösztönzi a cégeket ipari energiatárolók létesítésére és legalább tízéves üzemben tartására - közölte az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.
A zöld energiaátállás és a kiegyensúlyozott villamosenergia-ellátás biztosítása terén egyre fontosabb szereppel bírnak az akkumulátoros energiatárolási rendszerek (BESS), amelyek éves telepítése becslések szerint 2022 és 2030 között tízszeresére fog nőni. Bár növekszik a telepített akkumulátorrendszerek száma, azok hosszú megtérülési ideje továbbra is az egyik fő akadálya a hálózatra kapcsolt akkumulátorrendszerek fejlődésének. Az, hogy milyen típusú akkumulátorokból állnak fel a jövőben a versenyképes rendszerek, majd az igények és az adott piaci lehetőségek döntik el: különböző üzleti és technikai célok és lehetőségek más-más modellt igényelnek.
Ott vállalunk szerepet, ahol a piac még fejletlen, vagy piaci kudarc, esetleg piaci rés van jelen - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója. Elmondása szerint Tőkeholdingnál az idei év egyértelműen az energetikai beruházások ösztönzéséről szólt, hiszen ez volt a legnagyobb kihívás a vállalati szektor számára. A Tőkeholding első embere azt vallja: a naperőmű-fejlesztéseket gyakran csak tőkéből lehet megkezdeni. Azt is elárulta lapunknak, hogy a holding gyors reagálású hadtestként tud működni a kormányzati gazdaságpolitika, valamint a vállalatok szemszögéből is, és hogy a jövőben a növekedési tőkére, a magántőke szerepére fognak fókuszálni.
Módosította a rendszerhasználati díjak alkalmazásáról szóló rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), ami lehetőséget teremt arra, hogy az újonnan létesülő villamosenergia-tárolók átmeneti díjkedvezményben részesüljenek. A rendeletmódosítás a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjakat nem érinti.
A hazai naperőmű-kapacitás további növekedése és az áramellátás biztosítása szempontjából is lényeges az a jövő januárban uniós forrással induló kormányzati pályázat, amely energiapiaci szereplők számára nyújt támogatást villamosenergia-tárolók telepítéséhez és működtetéséhez. A pályázat úgy kínál jelentős részben megoldást a naperőművek termelésének kiszámíthatatlanságából eredő, a villamosenergia-rendszer egyensúlyát veszélyeztető problémára, hogy enyhíti a földgázfüggőséget, egyúttal elősegítheti a telepítő cégek bevételeinek optimalizálását is. A tartalmában és formájában is különleges pályázattal a lakosság, a kkv-k és a hálózatüzemeltető társaságok után a villamosenergia-ipari érintettségű vállalatok számára is megnyílik egy kifejezetten az energiatárolók terjedését támogató program, a magyarországi energiaátmenet új korszakba lépését is jelezve.
Az ipari energiatárolók számára kedvezményes rendszerhasználati és csatlakozási díjakat engedélyez a kormány, hogy ezzel is elősegítse a zöld energia tárolásának telepítését – hangsúlyozta szombati közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Ez arra épül, hogy amint külön cikkünkben megírtuk: megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete a Magyar Közlönyben, amely a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályait módosította, és benne van az a kétféle díjkedvezmény, amelyről a tárca közleménye szól.
Megemeli a kormány a januárban induló lakossági napelemes pályázatnál a maximális rendszerméretet, azaz 4 kW-os helyett akár 5 kW-os rendszert és 8 kWh-s tároló helyett akár 10 kWh-s tárolót is engednek telepíteni - jelentette be a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség pénteki konferenciáján tartott beszédében Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára.
A hazai villamosenergia elosztóhálózat nem elmaradottabb, mint európai társai, a kontinensen mindenhol hasonló kihívásokkal küzdenek az elektrifikáció és a megújuló energia integrálása kapcsán. Az elosztóhálózat jelentős része, valamint az alállomások és kompakt transzformátorházak bár bizonyos szinten már digitalizáltak, de sok esetben még kevésbé használják ki a szolgáltatók az új technológiákban rejlő potenciált. Az eszközök, a kapcsolóberendezések, az energiaátvitel és a terhelés folyamatos monitorozásával tervezhetőbbé válhatnak a karbantartások és könnyebben meghatározhatóak a kritikus fejlesztési pontok. A hálózat digitalizálása, a megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek szabályozott betáplálásának hosszútávú megoldása, illetve a várható fogyasztásnövekedés elképesztő méretű és költségvetésű beruházásokat igényel, amely csak komoly szemléletváltással és a legmodernebb megoldásokkal valósítható meg. A Portfolio Vass Józsefet, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure terület villamosenergia hálózattal kapcsolatos és digitalizációs üzletfejlesztésért felelős szakemberét kérdezte a hálózat előtt álló kihívásokról, megoldandó problémákról, az elektromobilitás igényeit kiszolgáló infrastruktúráról, valamint az idő- és erőforrásmegtakarítást jelentő megoldásokról.
Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal rendelete a legfrissebb Magyar Közlönyben a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részletszabályairól. Ez az új szabályozás a „Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél” című, januárban induló 62 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiíráshoz kapcsolódik - emeli ki a Hivatal közleménye. A jogszabály célja az energetikai szektor támogatása és az új projektek ösztönzése, különös tekintettel a zöldenergia-hasznosítás elősegítésére.
Az akkumulátortechnológia fejlődése átformálja az energetikát, és az olcsóbb alternatívák megjelenésével megkérdőjelezi a gáztüzelésű erőművek életképességét. Az energiaellátás stabilizálására és a szakaszos megújuló energiaforrások ellensúlyozására tervezett óriás akkumulátorok egyre versenyképesebbek, mert a beruházási és működési költségek is jelentősen csökkentek ezeknél. A fejlesztők világszerte sorra mondják vissza a gázerőműépítési projekteket – számolt be a Reuters.
A Northvolt svéd akkumulátoripari start-up cég, amelyet olyan befektetők támogatnak, mint a Volkswagen, a BlackRock és a Goldman Sachs, áttörést ért el a nátriumion-akkumulátor technológiában, ami csökkentheti a kritikus fémektől való függőséget és megdöntheti Kína dominanciáját az akkumulátorok piacán. A lítiumot, kobaltot és nikkelt nem tartalmazó új akkumulátor több tízmilliárd dollárt érhet, és az akkumulátoros energiatárolás számára piacokat nyithat meg a Közel-Keleten, Afrikában és Indiában.
Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között is üzemképes kínai fejlesztésű új lítium-akkumulátort mutatott be a Sencsenben zajló CHTF (China Hi-Tech Fair) fejlett technológiai kiállítás- és vásáron a Shenzhen Institutes of Advanced Technology (SIAT) kutatóintézet.
Ma megjelent a vállalati energiatárolók telepítésére szolgáló pályázat, amelynek keretében 62 milliárd forintnyi forrást oszt szét a kormány az uniós helyreállítási program terhére. Az energiapiaci szereplők jövő január közepétől február 5-ig adhatják be a pályázataikat a beruházási támogatás és a bevételkompenzáció elnyerésére.