A hálózati villamosenergia-tárolók telepítését és működtetését energiapiaci szereplők számára támogató pályázati konstrukcióról újabb részletek derültek ki ma a Hungary Battery Day konferencián. Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára beszélt a támogatási rendszerekről.
A teljes hazai naperőművi kapacitás október elejéig meghaladta az 5400 megawattot a Mavir legfrissebb adatösszesítése szerint, az első három negyedéves bővülés 1389 megawatt, ami több mint 300 megawattal múlja felül a tavalyi rekordévben tizenkét hónap alatt elért gyarapodást - hívta fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteki Facebook-bejegyzésében.
Mire tanított minket az orosz-ukrán háború? Többek között arra, hogy az addig készpénznek vett energiabiztonság és ellátás közel sem sziklaszilárd alapokon nyugszik, és bizony alakulhat úgy a geopolitikai helyzet, hogy kirántják alólunk a szőnyeget. Európa megtanulta a leckét, egyre hangsúlyosabb jelszóvá vált az energiabiztonság és az energiafüggetlenség - de mennyi pénzre és milyen intézkedésekre van szükség ezek eléréséhez? Kinek kell végrehajtania a kulcsfontosságú beruházásokat, és honnan lesz erre forrás? Egyáltalán, mikor érhető el az energiafüggetlenség Európa számára? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Potsdami Éghajlatkutató Intézet tanulmánya.
Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy 2,5 MW teljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesített a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. A fejlesztéssel az állami cég a villamos hálózaton keletkező többlettermelést alakíthatja hidrogénné, a felhasználási lehetőségek kiaknázása céljából pedig partnerségre lépett az iparigázok terén több évtizedes tapasztalattal rendelkező Messer Hungarogáz Kft-vel. A két cég vezetőjét, Kriston Ákost (MFGT Zrt.) és Bohner Zsoltot (Messer) a hidrogén felhasználási lehetőségeiről, például a földgázhálózatba való bekeveréséről, energiatárolási alternatívákról, szabályozási hiányosságokról és a klímavédelmi céldátumok tarthatóságáról kérdezte a Portfolio.
Január elsejétől a kormány az ország jelentős részén feloldja a háztartási méretű kiserőművek átmeneti betáplálási korlátozását, párhuzamosan pedig megérkezik az új bruttó elszámolási szabályozás is - jelentette be Lantos Csaba a Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján. Az energiaügyi miniszter ismertette, hogy nettó 5 forint körüli átvételi árakra számíthatnak a napelemesek. A kabinet egy új 75 milliárd forintos támogatási programot is indít a panelek és a tárolók együttes építésére. A miniszter előadásában ismertette a magyar és az európai energiafüggetlenség főbb kihívásait, valamint a kormány gázellátási és áramhálózati fejlesztéseit is.
Újabb iparági konzultációs kör indult szeptember 26-án a hálózati villamosenergia-tárolók telepítését és működtetését energiapiaci szereplők számára támogató, eredetileg 2023 első negyedévében kiírni tervezett pályázati konstrukcióról. Bár a konkrét paraméterek továbbra is alakulóban vannak, az utóbbi napokban-hetekben lényeges változások történtek a szabályozási környezetben, amelyek már az új támogatási rendszer bevezetését készítik elő.
A dél-alföldi régióban hamarosan elkezdődik olyan nagy teljesítményű energiatárolók tervezése, amelyek működésbe állítása újabb mérföldkövet jelent majd a megújulóalapú áramtermelés részarányának növelésében Magyarországon – hívja fel a figyelmet közleményében a Forest-Vill Kft., amely elnyerte az MVM Démász Áramhálózati Kft. villamosenergia-tárolók megtervezésére kiírt közbeszerzési pályázatát. A 2024 tavaszára elkészülő műszaki tervek alapján felépülő energiatároló létesítményeknek kulcsszerepük lesz az újabb naperőművek rendszerbe integrálásához szükséges műszaki feltételek megteremtésében, lehetővé téve a fosszilis energiaforrások használatának csökkentését.
A kormány villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszert hoz létre, amelyet a megújulós termelők vehetnek igénybe. A most megjelent rendelet alapján viszont még sok a bizonytalanság, hogy kik is örülhetnek a támogatásoknak.
Az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye, ami nem csoda: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt mind az állami, mind a magánberuházások száma drasztikusan visszaesett. Újra megjelent a szektorban a rég nem látott körbetartozás jelensége, amit további jogszabályi módosításokkal lehetne csak kordában tartani. Az állandósult munkaerőhiányon magas színvonalú szakképzési centrumok létrehozásával, és ha szükséges, ázsiai vendégmunkásokkal lehetne enyhíteni, a jelenlegi munkaerőpiaci állapot miatt már beruházások is veszélybe kerültek. Nem szokványos, hogy egy hazai építőipari KKV kilépjen a tőzsdére, de az Épduferr számára meghozta a sikert, legnagyobb projektjeik elnyerésében is fontos tényező volt a tőzsdei jelenlét nyújtotta magasabb reputáció. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte az építőipart érintő legfontosabb kihívásokról, a tőzsdére lépés részleteiről és az új, a napokban alapított innovatív energiatárolási megoldást fejlesztő vállalkozásukról.
Új dimenzióba lépett a globális naperőmű-kapacitás növekedése 2022-ben, a következő években pedig újabb rekordok követhetik a tavalyi kiemelkedő eredményt. Az európai bővüléshez Magyarország is jelentősen hozzájárulhat idén, de a következő évek kilátásai egyelőre bizonytalanok, és nem kizárt, hogy mérséklődik a hazai naperőmű-állomány növekedésének üteme - olvasható a Solar Power Europe európai napenergia iparági szervezet előrejelzésében.
Mit jelent a pozitív energiamérlegű terület? Hogyan lehet megvalósítani? Amszerdam és Bilbaó már meglépte, de vajon Budapesten is felépülhetne egy olyan városrész, ahol több energiatermelés történik, mint amennyit a lakók és az ott dolgozók elhasználnak? Ezekről a kérdésekről szólt a Fővárosi Önkormányzat eseménye, az Innovációs ATELIER műhely és Klímaplatform közös műhelymunkája.
Egyetlen közösségienergia-fejlesztés sem tudott maradéktalanul megvalósulni mindmáig abból a 20 nyertes pályázatból, amelyek az energiaközösségek létrehozását célzó mintaprojektek valóra váltására nyertek támogatást az elmúlt években, noha a források felhasználására eredetileg szabott határidő lassan lejár. A mintaprojektek célja, hogy a gyakorlatban mutassák be a közösségi energiatermelés működőképességét, alternatívát kínálva a nagy volumenű és egyéni energetikai beruházásokkal szemben. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a projektek elakadása elsősorban a szabályozói környezet bizonytalanságára vezethető vissza, amelynek felszámolásához a több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami segítésére és támogató jogszabályi környezet kialakítására lenne szükség.
Kína jelenleg a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-termelője, 2050-re azonban elérheti a nettó nulla kibocsátást, ha a következő három évtizedben mintegy 38 ezer milliárd dollár értékben valósít meg károsanyag-mentesítéssel kapcsolatos beruházásokat – írja a Bloomberg.
Nagy tételben fogad Európa az elektromos autózásra, aminek elengedhetetlen eleme az akkumulátorgyártás. Ebben a tekintetben Magyarország is kiemelten fontos szereplője lesz az európai iparnak, hiszen nagyon jelentős akkumulátoripari beruházások folynak itthon, beleértve a CATL 7,3 milliárd eurós debreceni üzemét, ami az ország történetének legnagyobb beruházása. De pontosan miről szól a technológia, amire Európa és Magyarország is feltette a jövőjét? Mi lesz a debreceni akkumulátorgyárral, ha néhány év múlva megváltozik az optimális gyártástechnológia? Merre tart most az akkumulátorok fejlődése? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában Höfler Lajos, a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék docense, a University of Michigan és a University of Oxford korábbi kutatója volt a Portfolio segítségére.
Egyre fontosabb szereplője a hazai iparnak az akkumlátorgyártás, és a súlya a következő években várhatóan csak tovább fog növekedni, tekintve, hogy jelentős beruházásokat látunk az ágazatban. A CATL ide tartozó debreceni fejlesztése például az ország történetének legnagyobb beruházása, bár a közvélemény oldaláról nem volt felhőtlen ennek a fogadtatása. Többek között a debreceni akkumulátorgyárról, a hazai akkumulátoripari ambíciókról, és a legégetőbb energetikai témákról kérdeztük Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, BME Zéró Karbon Központ igazgatóját, aki a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia elkészítésében is jelentős szerepet vállalt.
Az elmúlt évek fokozatos építkezését tekintve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Tavaly ért be igazán a gyümölcs, jelentős növekedésről számolt be a vállalat gyakorlatilag minden fontosabb soron, az év során többször újra kellett skáláznunk a grafikonjainkat, hogy kiférhessenek az árbevétel-és profitszámok. Mindezek mellett lehet beszélni még a konkrét mérföldkövekről tavaly, mint például a hazai energetikai szektorban elsőként szerzett független, nemzetközi ESG-tanúsítványról, a közel 2 milliárd forint rekord osztalék kifizetéséről vagy a különböző felvásárlásokról - lényeg a lényeg, valósággal berobbant 2022-ben az Alteo. Egy ilyen környezetben történt nemrég tulajdonosváltás a vállalatnál, ami során a Mol szerzett harmadmagával többségi tulajdonrészt a megújuló energiára fókuszáló Alteóban. A nemrég lezárult felvásárlás körülményeiről, az új struktúrában rejlő lehetőségekről, az Alteo jövőképéről és a hazai energetika helyzetéről is beszélgettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával, illetve Kovács Domonkossal, a cég vezérigazgató-helyettesével.
Április 21-én tartja éves rendes közgyűlését az Alteo, ezzel kapcsolatban most közzé is tette a társaság a határozati javaslatokat, a befektetők többek között az osztalékról is dönthetnek. Ennél sokkal fajsúlyosabb fejlemény azonban, hogy az öt fős igazgatóságból négyen is benyújtották az igazgatóság elnökének részére a tisztségükről lemondó nyilatkozatukat, ha ez elfogadásra kerül, akkor csak ifj. Chikán Attila vezérigazgató marad az igazgatóság tagja.
Főleg a közlekedésben sokan vetélytársként tekintenek az tüzelőanyag-cellás hidrogénnel működő, valamint az akkumulátoros elektromos autókra, ám a két technológia inkább egymást támogatja, és egészíti ki, nemcsak a közlekedésben, hanem más iparágakban egyaránt. Megújuló energián alapszik a zöldáram, ahogy megújuló energia szükséges a zöld hidrogén előállításához is, mégsem veszik el egymástól a lehetőségeket. Épp ellenkezőleg, a hidrogén segíthet az egyes időszakokban keletkező többletenergia hasznosításában, csökkentve a villamosenergia-rendszer leterheltségét, míg a villamos energia meg tud ágyazni a zöld hidrogén széles bázisú alkalmazhatóságának. Mindkét technológia egy eszköz arra, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiaforrásoktól. Az elektrifikáció felfutásának éppen szemtanúi vagyunk, és a zöld hidrogén területén is hasonló boomra készül a tudományos szféra. De nem holnap valósul meg minden. Türelem kell hozzá. A zöld hidrogén piacáról, magáról a technológiáról kérdeztük Tompos Andrást, a TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatóját, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének vezetőjét.
Az Energiaügyi Minisztérium iparági konzultáción mutatta be a korszerű hálózati energiatárolók létesítését ösztönző pályázatot. A programban a tervek szerint vissza nem térítendő beruházási támogatás és bevételkompenzáció nyerhető el ipari méretű akkumulátorok telepítéséhez és legalább 10 éves üzemeltetéséhez - derül ki az Energiaügyi Minisztérium közleményéből.