Az előzetesen közölt 513 millió eurónál is nagyobb, 581 millió eurós többlet alakult ki a magyar külkereskedelmi mérlegben februárban. A felülvizsgálat nem változtatja meg a nagy képet: a külkereskedelem súlyosan megbomlott egyensúlya az energiaárak nagy esésének köszönhetően megindult a helyreállás útján.
A napelem telepíttetésében gondolkodó felhasználók zöme a korlátozás miatt kivár, pedig az elszámolási rendszer 2024. január 1-től történő megváltozása miatt anyagilag szinte biztosan jobban járnának, ha még e határidő előtt sikerülne létesíttetniük naperőművüket, akkor is, ha azok esetleg csak 2024 végén kezdhetnek el betáplálni a hálózatra. Elosztói és iparági források értelmezése szerint is az idén létesülő napelemes HMKE-k akkor is a kedvező szaldó elszámolási rendszerbe kerülnek, ha a hálózati betáplálást csak jövőre kezdhetik meg.
A hazai új autó eladások még nem heverték ki az elmúlt évek gazdasági nehézségeit, Európa azonban látványosan elhúzott mellettünk. A külső körülményekkel szemben ellenállóbb luxustermékek piacán azonban látványos bővülés látható Magyarországon is, a Mercedes eladási számai is folyamatosan nőnek. Az elektromobilitás a cég stratégiájának alapköve, 2030-ra már csak elektromos autókat gyártanának, de csak akkor, ha a piaci és infrastrukturális feltételek lehetővé teszik. A kecskeméti gyár megépülésével megváltozott a márkáról kialakult kép, egy elérhetetlen luxusautóból egy sokkal elérhetőbb választássá vált. Vajon hány modell fér bele 80 millió forintba, és milyen irányban fejlesztenek a luxusmárkák? A Mercedes is a futurisztikus formákat választja vagy a digitális luxusban látja a jövőt? A Portfolio Business Podcast legújabb adásában Hesz Tamás, a Mercedes-Benz személygépjárművek értékesítési igazgatója és Horváth Bence, a márka marketingvezetője voltak a vendégeink.
A korábbi bejelentésnek megfelelően májustól a lakossági piaci ár szintjére, 165 forintról 70 forintra csökken az egyetemes szolgáltatásban ellátott mikrovállalkozások sávhatár feletti áramára. Egy másik kormánydöntés alapján május elsejétől az MVM Csoport kevesebb mint felére csökkenti Váltó fix tarifáit a gázszolgáltatásban mintegy 14 ezer, az áramellátásban közel 17 ezer nem lakossági ügyfele számára.
Támogatja a francia energiaügyi tárca a francia cégek részvételét a Paks II. projektben, amelyben az orosz Roszatom is részt vesz, hiszen a nukleáris energia nem esik oroszellenes uniós szankciók alá – gyakorlatilag ez derült ki egy friss francia lapértesülés és egy miniszteri interjú alapján.
Fillérre pontosan az összes rezsivédett áramárat lefelezte a kormány a kiscégeknek május 1-től, amellyel párhuzamosan a lakossági rezsivédett és afeletti áramárakhoz nem nyúlt hozzá – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
„A háztartások májustól is az eddigi árakon juthatnak áramhoz és gázhoz a rezsivédett sáv alatt és felett egyaránt” – hangsúlyozta péntek este kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Frissítés! A mikrovállalkozások rezsivédett áramtarifáit fillérre pontosan lefelezte egy másik friss jogszabály, amelyről itt írtunk.
A MOL azzal számol, hogy 2025 végére, 2026 elejére képes lesz leválni az orosz urali típusú nyersolajról, pontosabban akkortájt már saját maga tudja eldönteni, hogy mikor, mennyi és milyen típusú olajat szerez be – jelezte pénteken a Reutersnek adott interjúban Hernádi Zsolt. A MOL elnök-vezérigazgatója elismerte azokat a vitákat, amelyek az ukrán és horvát kőolaj-tranzit körül vannak, hiszen igen jelentős tranzitdíj emelésről lenne szó a háttérben és a potenciális megoldásokról is beszélt. Emellett azt is felvázolta, hogy szeretnék a 150 forintos alap osztalékot hosszabb távon is fenntartani.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében 2023. április 30. után bármikor növekedhetnek, vagy csökkenhetnek az átlagfogyasztás feletti részre vonatkozó lakossági rezsiárak, ha azt a piaci helyzet indokolja, ez következik ugyanis abból, hogy a rendelet már nem szabott meg új határidőt, ameddig az ármeghatározás tart. A pontosabb képet majd akkor látjuk, ha a kormányrendelethez kapcsolódó energiahivatali rendeletek is megjelennek, várhatóan a napokban. Frissítés! Péntek este a friss Magyar Közlönyben már meg is jelent ez az energiahivatali rendelet, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
Norvégia olaj- és energiaügyi minisztériuma bejelentette, hogy tervbe vette az ország gázvezeték-hálózatának nagy részének államosítását, mivel számos meglévő koncesszió 2028-ban lejár - adta hírül a Reuters.
A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) értésülései szerint a kormány benyújtotta a héten a magyar Helyreállítási terv mintegy 275 milliárd forintos REPowerEU keretét és az RRF körülbelül 3400 milliárd forintos hitelrészét várhatóan lekötő projektlistát az EU-nak, mindezt bármiféle társadalmi konzultáció nélkül.
A Portfolio minapi értesülésével összhangban radikális egyszerűsítések történtek a lakossági napelemes pályázat elszámolási szabályaiban, hiszen 3-5 helyett már csak 1 mérföldkő lesz a projektben, illetve a számla alapú elszámolás helyett egy újfajta, egyszerűbb pénzügyi elszámolásra tér át a kiíró. Mindez jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelent a pályázóknak, illetve a kivitelezők számára is vannak kedvező változások, amelyek így együtt azt segítik elő, hogy a tervezett projektek tényleg meg is valósuljanak.
A török Akkuyu Atomerőmű építésén szerzett tapasztalatok fontosak a Paks II. beruházás számára, hiszen Magyarországon is hasonló technológiával működő blokkok létesülnek - mondta magyar újságíróknak Jákli Gergely (képünkön), a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön, a török erőműbe érkező első üzemanyagszállítmány érkezése alkalmából a helyszínen tartott rendezvényen. A világ legnagyobb jelenlegi atomerőmű projektjével kapcsolatos esemény súlyát jelzi, hogy Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett rajta online, személyesen mondott köszöntőt Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, illetve Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója személyesen adta át Fatih Dönmez török energetikai miniszternek az első nukleáris üzemanyag szállítmányról szóló tanúsítványt.
Közzétette a 2022-es évről szóló pénzügyi jelentést az MVM Csoport, amelyből kiderült, az energiapiacokon tapasztalható áremelkedésen jelentős mértékben tudott profitálni a cég.
A geopolitikai körülmények és a szankciók miatt Oroszország vezetékes gázexportja a FÁK-országokon kívüli államokba a felére csökkenhet, 100 milliárd köbméterről 50 milliárd köbméterre 2023-ra egy orosz belső kormányzati jelentés szerint. A csökkenés ellensúlyozására a hazai fogyasztás növelését, több kis LNG-üzem építését és az ipari ágazatok fejlesztését tervezik, de ez hosszú évek után válhat csak valósággá. A szankciók nagyon megütötték már az orosz bevételeket a titkos jelentés szerint. Közben az orosz sajtó egyre jobban fél egy Török Áramlat ellen végrehajtott merénylettől.
A Mol csoport közgyűlésén a részvényesek jóváhagyták a 2022-es év pénzügyi teljesítményéről szóló jelentést, és közel 280 milliárd forintos rekord osztalékfizetésről döntöttek. Elsősorban a megugró energiaáraknak és a relatíve olcsón érkező orosz olajnak köszönhetően tavaly minden tekintetben rekord évet zárt a társaság, ezután lehetett számítani arra, hogy a 2022-es év után fizetett osztalék rendkívül magas lesz.
A vállalatok nagy része nem látja pozitívan a jövőt, de a globális gazdasági helyzet javulhat az elkövetkezendő időszakban. A magyarországi helyzet ezzel szemben továbbra is kedvezőtlen, bár év végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció, a 3-5%-os tartományt csak 2025-ben érhetjük el a K&H elemzői szerint.
A Corvinus egyetem “Változásvezetés gyakorlata: vállalatvezetői tapasztalatok” előadássorozata keretein belül beszélt Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója előadása során többek között a minket váratlanul érő energiaválság hatásaira, az erre adott gazdaságpolitikai reakciókra és az orosz-ukrán háború geopolitikai következményeire, a kialakult kétpólusú világrendre is kitért. Hernádi több ponton is hangsúlyozta az azzal kapcsolatos problémákat, hogy a hosszú távú gazdasági ésszerűséget felváltották a rövid távú politikai érdekek, egy olyan környezetben pedig, ahol az ellátásbiztonság és a geopolitika a meghatározó erők, a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem is a háttérbe szorult, ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak.
Óvatosságra inti a Nemzetközi Energia Ügynökség az olajnagyhatalmakat az olajárak emelését célzó lépésektől, mivel árthat a világgazdaságnak és felgyorsíthatja az energiaátmenetet, az átállást a fosszilis energiáról a tiszta energiára – írja a Bloomberg.