Ma hajnalban tette közzé első negyedéves gyorsjelentését a Mol és a Richter is, a két hazai blue chip számaira ellentétes reakciókat láthatunk a tőzsdén, ezen nincs is mit csodálkozni: míg a Richter gyakorlatilag az összes fontos soron meghaladta a várakozásokat, addig a Mol alaposan megérezte a csökkenő energiaárakat és összességében felemásra sikerült az olajcég jelentése az elemzői konszenzushoz képest.
Az energiaköltségek drasztikus emelkedése nemcsak hazánkban okozott hatalmas kihívásokat, a környező és EU-s országokban is éreztette hatását. Megyei szinten sincsenek könnyű helyzetben a magyar cégek, habár az energiakérdés az idei évben már valamivel kisebb nehézséget jelent, azonban a magas kamatok továbbra is nyomás alatt tartják az országot. Milyen pénzügyi és fejlesztési lehetőségei vannak ma a kis- és középvállalkozóknak, amelyek segíthetik az újraindulást és kiutat jelenthetnek a válságból? Hol tartunk az alagútban és mi jöhet még szembe? A Portfolio és a Kavosz országos gazdasági rendezvénysorozatának szegedi állomásán az elérhető hazai források és hitelprogramok mellett a versenyképesség növeléséről is szó volt.
Magyarország egyik legnagyobb naperőműparkja kezdheti meg nyáron a termelést Kiskunhalas mellett, miután rövidesen befejeződnek a napelemparkhoz csatlakozó alállomás és a kapcsolódó infrastruktúra kivitelezési munkálatai – derült ki a projekt közleményéből. A 48 MW teljesítményű napelempark éves szinten mintegy 30 ezer háztartás ellátáshoz szükséges villamos energiát lesz képes előállítani átadását követően, nagyban hozzájárulva a fosszilis import energiahordozók kiváltásához és a fenntarthatósági fordulathoz Magyarországon.
Új korszak kezdődik a magyar energia- és hidrogéngazdaság történetében és fejlesztésében, "új világot teremtettünk" - fogalmazott Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Békés vármegyei Kardoskúton, ahol átadták Magyarország első hidrogénelőállító üzemét.
Kiemelt beruházássá tervez minősíteni a kormány 23 hátrányos helyzetű kistelepülési naperőművi beruházást egy olyan új rendelettel, amelynek társadalmi egyeztetése a minap bukkant fel a kormány oldalán.
Európának jelentős villamosenergia-ellátási zavarok nélkül sikerült átvészelnie a telet, miközben az ellátásbiztonsági megfontolásokból (re)aktivált szénerőművi tartalékokra lényegében nem volt szükség. Sőt, az október-márciusi fűtési időszakban a várakozásokkal szemben az EU-tagországok nagy többsége - néhány kivételtől, köztük Magyarországtól eltekintve - kevesebb szenet használt, mint egy évvel korábban, úgy, hogy közben nem csak a földgáztüzelésű, de az atomerőművek termelése is jelentősen csökkent, a megújuló energia árammixben elfoglalt részaránya pedig most először meghaladta a fosszilis forrásokét.
Törökország 2024-ig elhalasztotta egy 600 millió dolláros földgázszámla kifizetését Oroszországnak. Ez az első ilyen halasztás, egy, a múlt héten bejelentett megállapodás keretein belül - közölte a Reuters szerdán, két forrására hivatkozva.
A közös uniós gázvásárlás első körében összesen 11,6 milliárd köbméternyi gázkereslet jött össze, ezzel indult el ma a tender és most jövő hétfőig a gázeladói oldal képviselőit várjuk, hogy jelentkezzenek a lehetőségre – jelentette be Maros Sefcovic.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, az elemzői várakozások alapján a tavaly látott rekord értékeket jelentősen alulmúló számokat produkálhatott a vállalat a legtöbb soron. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a rendkívül enyhe télnek és az orosz fosszilis energiahordozókról való sikeres leválásnak köszönhetően az elmúlt hónapok a meredeken csökkenő energiaárakról, többek között az olajárak csökkenéséről szóltak. Újabb rekordra tehát egyik fontosabb soron sem számítanak az elemzők a negyedévre vonatkozóan: a begyorsuló olajáresés markánsan meglátszódhat az Upsream szegmens teljesítményén, de a Downstreamben sem várnak új csúcsot a szakértők.
A gyorsabb kibocsátáscsökkentést követelő határozatot adott ki egy aktivistacsoport a Shell márciusban elfogadott stratégiájára reagálva - a legfrissebb fejlemények szerint az Institutional Shareholder Services (ISS) részvénytanácsadó cég a határozat elutasítását javasolja a részvényeseknek, elismerve ugyanakkor a javaslat érdemeit.
Rövid lejáratú kincstárjegyek vásárlását szorgalmazza Bill Gross, a Pacific Investment Management korábbi befektetési igazgatója, mivel arra számít, hogy az amerikai fizetésképtelenség problémája nemsokára megoldódik majd – írja a Yahoo Finance.
A szaúdi állami olajipari óriásvállalat, az Aramco nemrég arról számolt be, hogy az első negyedévben 19 százalékkal csökkent a cég profitja és 31,9 milliárd dolláros nettó nyereséget ért el az előző év első negyedévének 39,5 milliárd dolláros értéke után, a visszaesés elsősorban az olajárak csökkenésének tudható be. Az elemzői várakozásokat így is sikerült felültejesítenie a világ legnagyobb olajexportőrének.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több ország képviselőjével is energiaügyi tárgyalásokat folytatott hétfőn az Egyesült Arab Emírségekben.
A magyar történelemben még nem volt példa önálló energetikai tárcára, amely az MVM feletti tulajdonosi jogokat is gyakorolja, így az Energiahivatallal és a szakmával együtt egy sokkal egyszerűbb viszonyrendszerben „olyan kérdéseket is kinyithatunk, amelyekre az elmúlt húsz-harminc évben nem tudtunk választ találni a különböző érdekek miatt” – mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Mátrai Károly. Az MVM Csoport új vezérigazgatója úgy fogalmazott a minap megkezdett szervezeti változtatásról, hogy „nagyon rég történt ekkora mértékű átalakítás”, és ebben az interjúban jelentette be az első hat új menedzsment tag nevét és pozícióját is. Rögzítette a hatalmasra duzzadt cégcsoport három fő célkitűzését is: a „hatékony, ügyfélközpontú és profittermelő” vállalati működést. Ezek kapcsán szóba kerültek az új lakossági rezsicsökkentési rendszer tapasztalatai is, így például az, hogy „gázban közel 80%, míg áramban közel 75%-a az ügyfeleinknek sávhatár alatt fogyaszt”. A számos téma között Mátrai beszélt az MVM Csoport tőkepiaci terveiről, így a közelgő devizakötvény kibocsátásról, a sokrétű megújuló energiás beruházási célkitűzésekről, az ESG szempontok vállalati érvényesüléséről, illetve a paksi tervezett üzemidő-hosszabbítási projektről is, amely az atomerőmű további kapacitásnövekedését is hozhatja. Emellett szóba kerültek a naperőművi kapacitások miatt is szükséges hálózatfejlesztési tervek, illetve a rugalmas áramtermeléshez szükséges három új gázerőmű kérdése, valamint a gázkitermelés fokozása is. Utóbbi érdekében most fúrják a második gázkutat, amelyről elárulta, hogy már négyezer méter mélyen jár a fúrófej „és azt reméljük, hogy egy-két héten belül eléri azt a mélységet, amelyről a kitermelés megkezdhető”.
Javult az MNB tartalékmegfelelési mutatója a tavalyi negyedik negyedévben elsősorban az energiaárak zuhanása miatt – derül ki a jegybank most megjelent fizetési mérleg jelentéséből. Azt azonban most sem árulta el az MNB, mennyi devizát kellett a tartalékból felhasználnia az energiaszámla kiegyenlítéséhez.
A megújuló energiatermelési módok, például a geotermikus energia, fokozása fontosabb az áramárak leszorításához, mint az ártámogatás – üzent Kenyából otthonra Olaf Scholz német kancellár, így a jelek szerint nem támogatja azt a koalíciós partnere, a zöldek gazdasági minisztere, által minap bejelentett tervet, hogy 2030-ig 6 eurócentes ártámogatást adnának az energiaigényes ipar áramtermelési költségeinek leszorításához. Nemcsak a kancellár fogadta hűvösen a tervet, hanem a pénzügyminisztérium is, amely megüzente, hogy nincs pénz a büdzsében erre a célra, ami becslések szerint 25-30 milliárd eurót elvinne.
„Meghaladta a várakozásainkat”, hogy immár 101 cég regisztrálta magát vevőként, vagy eladóként a közös uniós energia platformon, és közülük 65 cég már az első szakaszban vételi ajánlatot is beadott – jelentette be a Reutersnek Maros Sefcovic. A témáért felelős európai bizottsági alelnök a Bloomberg TV-nek azt is hangsúlyozta, hogy még a mostani, relatív alacsonyabb gázárak sem elfogadhatók, hiszen magasabbak, mint a sokéves átlag, és a közös gázvásárlási lehetőséggel is az a céljuk, hogy minél lejjebb szorítsák a gázárakat az energiaigényes ipari fogyasztók megsegítése érdekében is. Ez érthető, főleg annak tükrében, hogy a Goldman Sachs és a Nemzetközi Energia Ügynökség szakértői szerint még mindig törékeny az európai gázpiaci helyzet, és jöhetnek még ártüskék az őszi-téli hónapokban.