Miután múlt pénteken uniós bírósági perrel fenyegette meg a magyar kormányt az Európai Bizottság a szénexportot korlátozó szabályok miatt, hétfő éjjel az egyik kormányrendelettel csendben rögtön eltörölte azokat, amely szabályokat egyébként tavaly nyáron hangosan kommunikált a kabinet.
Az Európai Parlament jogalkotói szigorúbb fellépést akarnak az uniós gáz- és árampiaci manipuláció ellen, ezért azt javasolják, hogy egy uniós ügynökséget ruházzanak fel vizsgálati és bírságolási hatáskörrel.
Júniusban már zsinórban 13. hónapja folytatódott a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználásának esése, és a negatív sorozat egészét tekintve most lett a legnagyobb a csökkenés mértéke éves összevetésben. Ahhoz, hogy ennél alacsonyabb júniusi fogyasztási adatot találjunk, másfél évtizedet kell visszamennünk az időben, igaz, a statisztika nem tartalmazza a háztartási méretű napelemes rendszerek adatait; ezeket beleszámítva érdemben magasabb értékeket kapnánk.
A keddi tokiói LNG-konferencián arra fog javaslatot tenni a japán kereskedelmi minisztérium, amely közösen szervezi az eseményt a Nemzetközi Energia Ügynökséggel, hogy az IEA tagországaiban jöjjön létre egy vészhelyzeti gáztartalék, az olajpiaci vésztartalék mintájára, hogy a gázellátási zavarokat, és az abból adódó árugrásokat tompítani lehessen – tudta meg a Bloomberg.
A múlt héten megtörtént az év egyik legjelentősebb tőzsdére lépése, a legnagyobb román energiatermelő vállalatként működő Hidroelectrica papírjaival a román tőzsdén tudnak kereskedni a befektetők. Elemzésünkben a vállalat IPO-prospektusának segítségével utánajártunk, hogy pontosan mivel is foglalkozik a cég és milyen eredményeket ért el az elmúlt években, illetve azt is megnézzük, hogy milyen volt a vállalat fogadtatása a tőzsdén.
A hőség hatására az idei nyár legmagasabb szintjére emelkedett a héten a hazai áramfogyasztás, a most elért értékek ugyanakkor jelentősen elmaradnak a korábbi évek hasonló adataitól. A jövő hét első felében akár ismét megdőlhet a csúcs az újabb hőhullám megérkezésével.
Bár a gáz- és áramárak nagyot estek az elmúlt hónapokban, a német vegyipar még az energiaintenzív ágazatok közül is igencsak kilóg lefelé a hanyatló teljesítményével és rendelésállományával, ami átfogó nehézségekre utal, és egyúttal az egész német gazdaságot magával ránthatja a lejtőn idén – mutat rá friss elemzésében a Commerzbank. Ralph Solveen vezető elemző emiatt azt vázolja, hogy a német gazdaság az idei második félévben újra recesszióba kerülhet, miután éppen csak kezdett kimászni a gödörből.
A tervezett kereskedelmi megállapodás Irak és Irán között, amely iráni földgáz iraki olajra való cseréjét foglalja magában, három volt amerikai tisztviselő szerint valószínűleg sérti a Teheránnal szembeni amerikai szankciókat, hacsak az Egyesült Államok nem ad felmentést.
Jelen állás szerint Németország nem éri el 2030-es klímacélját, elsősorban a szállítási/közlekedési szektor kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések hiánya miatt. A probléma a német kormányon belül is feszültségeket generált, és egyelőre a kihívásra választ adni hivatott stratégia is hiányzik, sőt, a klímatörvény reformjával a kabinet inkább eltörli az ágazatspecifikus klímacélokat.
Egyszerűen reménytelen, hogy újra kössük a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodást, hiszen a háború mellett a kétoldalú tárgyalások lehetetlenek, így 2025 elejétől a magyar-orosz gázszerződés egy része is ki fog esni – gyakorlatilag ezt üzente az ukrán energiaügyi miniszter.
Arról adott ki csütörtökön este közleményt a Nemzeti Hatóság, hogy a radikálisan megváltoztatott lakossági napelemes pályázathoz élesítették az adminisztrációs és elszámolási felület is, igaz nagyon oda kell figyelni, mert van olyan feladat, amelyre csak néhány napos határidő áll fent.
Valós idejű adatok alapján lehet kezelni a kisfeszültségű villamos hálózat különféle kihívásait annak az új, iparágban elsőnek számító szoftver segítségével, amelyet a Siemens mutatott be.
Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyben felszólítja a magyar hatóságokat annak biztosítására, hogy a fa- és szénalapú energiahordozókra vonatkozó nemzeti intézkedéseik megfeleljenek az uniós jognak - jelentette ma az Európai Bizottság magyarországi képviselete.
Katar és Magyarország között „a pénzügyi területen való együttműködésünk továbbra is egy fontos preferencia, örülünk annak, hogy az ezen együttműködést célzó tárgyalások jól haladtak, és most már a finisükhöz érkeztek” – jelezte Szijjártó Péter pénteken a katari-magyar gazdasági vegyesbizottság ülése előtti rövid beszédében. Ez arra utal, hogy rövidesen megjelenhet Katar pénzügyi befektetőként Magyarországon, például állampapír vásárlóként is, igaz ez a téma minisztériumi közleményben csak úgy mellékesen szerepelt. A közleményben más furcsaságok is vannak.
A Magyarországon robbanásszerűen terjedő naperőművek komoly áramkínálathoz vezetnek, és ha ezzel nem tart lépést az áramkereslet, akkor könnyen elképzelhető olyan forgatókönyv akár 3-5 éves időtávon is, hogy „masszívan negatív árak alakulnak ki, vagy nagyon olcsó lesz a villamos energia, körülbelül délelőtt kilenctől délután négyig, tavasztól őszig, amikor süt a nap” – fejtette ki meglátását Batta Gergő, az InfoRádió Energiavilág című műsorában. A rendszerirányító MAVIR ZRt. operatív vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy ha ez a forgatókönyv bekövetkezik, akkor nyilván ennek is lesznek majd hatásai mind a szereplők viselkedésére, mind az infrastruktúrára. Erről a témáról részletesen szó lesz a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Növelte a világ idei olajkeresletére tett becslését a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) havi rendszeres piaci jelentésének júliusi számában. Idei világgazdasági növekedési előrejelzésén nem változtatott, az euróövezetét kissé rontotta, az oroszországit pedig javította.
Oroszország olaj- és olajtermék exportja júniusban 2021 márciusa óta a legalacsonyabb, napi 7,3 millió hordó volt, ami napi 600 ezer hordóval kisebb a májusinál - áll a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA csütörtökön ismertetett havi jelentésében.
A földgáz szerepe jelenleg, és az elkövetkezendő évtizedekben is megkerülhetetlen a hazai energiaellátásban, de az energiaátmenetben is kulcsszerepet játszik. Az ország gázfogyasztásának több mint négyötöde import, az elmúlt évek legnagyobb eredménye, hogy majdnem minden szomszédos országgal kiépültek a határösszekötők, így ma már kellően diverzifikáltak a beszerzési útvonalak. Azt azonban pontosan nem lehet meghatározni, hogy milyen forrásból származó gázmolekula kerül a földgázszállítási rendszerbe. Bár a magyar rendszeren összességében elégségesek a vezetékkapacitások, új alternatív forrásként reálisan leginkább Románia-Bulgária-Törökország felől érkezhetne nagyobb mennyiségben földgáz, azonban az ezen az útvonalon meglévő vezetékhálózati szűkületek feloldásához további fejlesztések szükségesek. Nagy lökést adhat a fekete-tengeri Neptun gázmező kitermelésének beindulása, amely Magyarország energiabiztonságát is nagyban növelheti, de a kibontakozóban lévő hidrogén- és biometán forradalom is segíthet a kitettség csökkentésében. A Portfolio Ferencz I. Szabolcsot, a hazai nagynyomású földgázszállító vezetékrendszer tulajdonos és üzemeltető, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérdezte a földgáz szerepének megváltozásáról, a beszerzési források diverzifikálásáról és az alternatív energiahordozók fokozatos térnyeréséről.
A legfrissebb adat szerint már átlépte a 80%-ot Európában a gáztárolók töltöttsége, és Magyarországon is 70% felett jár, rendkívül gyors ütemben emelkedve, az igazán lényeges fogyasztásarányos töltöttség terén pedig a harmadik legmagasabb aránynál járunk 44% felett, ami sokkal magasabb, mint a tavaly ilyenkori 28% és az elmúlt tíz év 32%-os átlaga – derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából.