Az európai benchmarknak számító holland TTF gáztőzsdén jegyzett következő havi földgáz ára a reggeli nyitást követően már több mint 6 százalékos mínuszban is volt, miután az észlelt meghibásodás javítását és a továbbra is tartó sztrájkokat követően a Chevron ma reggel bejelentette, hogy teljes kapacitáson újraindult a termelés az ausztráliai Wheatstone LNG terminálban.
Ahogy egyre több napelemet telepítenek, egy újfajta probléma is egyre inkább előtérbe kerül, fejtörésre ösztönözve a hatóságokat és a fejlesztőket is: egyre több panel és interverter gyullad ki, ami veszélyt jelenthet az otthonokra. Az Egyesült Királyságben hatszor annyi napelemmel kapcsolatos tűzeset történt, mint tíz évvel korábban. A briteknél a betáplálási fizetési rendszer korlátozása miatt sokan nem kérnek biztonsági tanúsítványt a rendszereikhez, ez pedig Magyarországon is tanulságos lehet, ahol a korábbi telepítési stop miatt sok szigetrendszerű háztartási kiserőművet létesítettek.
Az elmúlt hónapokban komoly áremelkedést tapasztalhattunk a hazai benzinkutakon, egyre magasabbra kúszó jegyzéseket láthatunk mind a benzinnél, mind a gázolajnál. Milyen tényezők hajtják felfelé az árakat, mégis meddig tarthat a drágulás? Európai viszonylatban drágának számít a magyar benzin? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
Az orosz kormány a belföldi üzemanyagárak stabilizálása érdekében az olajtermékek exportjának egy meghatározott időtartamra szóló teljes tilalmát fontolgatja a TASS hírügynökség értesülése szerint.
Nyár végéig több napelemes kapacitás létesült Magyarországon idén, mint eddig korábban bármelyik teljes évben - áll az Energiaügyi Minisztérium Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében.
Amíg olcsó volt az áram, a gáz, jóformán mindegy volt, mennyibe kerül, sosem került a viták homlokterébe. A megugró rezsiárak azonban sokakat ráébresztettek az épületek energiahatékonyságának javítására. A klímacélok elérése azonban komoly áttörés nélkül lehetetlen. A jó hír az, hogy a technológiai fejlődés hatására már nem évtizedekben, hanem csak években kell gondolkodnunk.
Ismét reneszánszát éli az atomenergia a globális energiaellátási bizonytalanságok apropóján, ezt mi sem támasztja jobban alá, mint hogy az urán árutőzsdei árfolyama 12 éves csúcsra emelkedett nemrég.
Bár a Portfolio pontosan idézte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai szavait a Kormányinfóról, de a miniszter tartalmilag más akart üzenni a 2024-től életbe lépő bruttó elszámolási rendszer kapcsán, így nem 13 forintért, hanem 5 forint/kilowattóráért tudják a háztartások betáplálni a hálózatba a megtermelt és el nem fogyasztott villamosenergiát – gyakorlatilag ez a lényege az Energiaügyi Minisztérium ebben a témában adott friss válaszának. Azt is megtudtuk, hogy a magyar háztartások 16%-a még a hálózati betáplálási stop januári feloldása után sem fog tudni csatlakozni a hálózathoz, így abban reménykedhet, hogy olyan gyorsan haladnak majd a hálózatfejlesztések, hogy nem csúsznak le az éves szaldó szerinti napelem telepítésről 2025 végéig.
Közzétette a 2023-as év első feléről szóló pénzügyi jelentését az MVM csoport, amelyből kiderült, hogy az energiapiacokon tapasztalható konszolidáció ellenére jelentős mértékben tudott profitálni a cég. A féléves adózott eredmény közel harmada a külföldi leányvállalatok teljesítményéből adódott.
A napokban látott napvilágot a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) frissített változata, amely – főleg a megújuló energiatermelés területén - számos újdonságot tartalmaz. 2030-ra már nem 6,5, hanem akár 12 gigawatt napelemes kapacitással számol az anyag, valamint a jelenlegi szélerőműkapacitást is megháromszorozná a kormány. Az említett változások jelentős kötelezettségeket rónak a villamosenergiahálózat üzemtetőire, de a szektor más szereplőire is egyaránt. A Portfolio Sustainable World 2023 konferencián Dr. Kiss Csabával, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesével, Beck Zsófiával, a BCG energia és fenntarthatósági CEE ügyvezető igazgató partnerével és Katona Ádámmal, az E.ON Hungária Zrt. hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetett Weinhardt Attila, a Portfolio energetikai elemzője többek között a megújuló energiaforrások térnyeréséről, a szélerőművi kapacitások növeléséről, Paks I. üzemidejének meghosszabbításáról és a szükséges hálózatfejlesztésekről.
Az Európai Unió intézkedéscsomagot terjeszt elő a szélenergia-ipar támogatására, mivel a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok számos kihívással küzdenek - jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Szükség is van az iparág támogatására, hiszen az EU ambíciózus célkitűzéseihez képest az európai szélenergia-ipar alulteljesített az elmúlt években, lelassultak a beruházások, hosszadalmasak az engedélyezési folyamatok, és sok ország az adottságai ellenére nem használja ki szélenergia-termelési potenciálját. Az iparági szereplők üdvözölték az ágazat támogatására irányuló bejelentést az EB elnökétől, és a befektetők is elkezdték venni a szélenergiás részvényeket.
Három, egymással szorosan összefüggő rendelet is megjelent a ma esti Magyar Közlönyben, amelyek közül az egyik már ma este 23 órakor hatályba is lép, és a lényegük együtt az, hogy azok a háztartások, amelyek 2023. szeptember 7-én éjfélig jelentkeztek napelem telepítésre, a telepítéstől számított 10 évig éves szaldó szerint számolhatnak el, ha 2026. január 1. előtt befejezik a beruházást. Van azonban két könnyítés is a megjelent jogszabályokban, illetve egy szigorítás is, így a sokféle szabályt összességében kell vizsgálni, és ezek alapján a cikk végén vonjuk le a következtetést.
Egészen a szerdai Kormányinfó legvégéig kellett várni arra, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a lakossági napelemek betáplálási stopja feloldásáról, illetve a jövő évtől érvényes bruttó elszámolásról új és egyúttal rendkívül fontos bejelentéseket tegyen. Az első témában azt mondta, hogy január 1-től az ország csaknem teljes területén, 7-8%-nyi részt kivéve, feloldják a betáplálási stopot, a másodikban pedig arra tett utalást, hogy kb. 13 forintot kapnak majd a háztartási napelem tulajdonosok a bruttó elszámolás keretében a hálózatba betáplált villamosenergiáért 2024-től kezdve.
Az energiamegtakarítás és a zöldenergia felhasználása a fenntarthatósági jelentések és ESG vállalások korában már nem lehetőség, hanem kötelesség a vállalatok számára - hangzott el a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciánk megújuló energiatermeléssel kapcsolatos szekciójában. Az előadók rámutattak: több olyan megoldás is van, amely rendkívül beruházásigényes, például a saját napelempark és akár hidrogén technológiára alapuló energiatároló telepítése, amely ugyan hosszabb távon olcsóbb energiát biztosít, de akkora a tőkeigénye, amit sok cég nem bír el. Több jogszabályi változás is lehetőséget biztosít a spórolásra, hamarosan megkezdődik a keresletoldali szabályozás tesztidőszaka, amelyben lehetősége lesz a vállalatoknak saját működésükön keresztül – díjazás ellenében – részt venni az országos energiahálózat rugalmasságának és ellátásbiztonságának növelésében. Arra is rámutattak: annak a vállalatnak, amely valami miatt sem saját erőművet nem tud telepíteni, sem az említett új szabályozási rendszerben nem tud részt venni, még mindig nem kell feladnia a zöldenergia felhasználás lehetőségét, hosszútávú energiabeszerzési szerződéseken keresztül garantált zöldáramot kaphat, ráadásul komolyabb azonnal beruházási igény nélkül.
A kelet-nyugati együttműködésből eddig is sokat profitált Magyarország, hiszen a három német prémium autógyártó márka mellett a világ tíz legnagyobb akkumulátor gyártója közül öt már hazánkban van, és így Magyarország jelenleg a negyedik legnagyobb akkumulátor gyártó hatalom a világon, de hamarosan a második helyre fog feljönni – erősítette meg a nyáron már pezdegetett kilátást a kínai Egy övezet, egy út konferencián ma Hongkongban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mindez éppen azokban az órákbanhangzott el, amikor Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Strasbourgban bejelentette, hogy Brüsszel szubvenciós vizsgálatot indít a kínai elektromos autógyártók uniós tevékenységével kapcsolatban, ami kiterjedhet akár a magyarországi akkumulátor gyárak szaporodására is.
Utolérte 93%-os arány mellett a magyar gáztárolók töltöttségi szintje az uniós átlagot, és ez, illetve az igazán lényeges fogyasztásarányos töltöttségi mutató is történelmi csúcs közelében jár mind Magyarországon, mind az EU-ban. Emiatt az Energiaügyi Minisztérium szerda reggeli közleménye azt hangsúlyozza Magyarország esetén, hogy „még az előzőnél hidegebb télben is nagy biztonsággal garantálható a magyar családok zavartalan földgázellátása”, hiszen „a betárolt készlet már a másfélszerese a nemzetközi energiaválság előtti, 2021-es éves lakossági fogyasztásnak”.
A héten lejár néhány Európai Unió által, orosz üzletemberekkel szemben alkalmazott korlátozó szankció, de az egységes blokk vezetése nem tervezi ezeket meghosszabbítani – írja a Reuters bennfentes források alapján.