Az MNB 19 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bankra, többek között a vállalatirányítással, az ügyfélcsoportképzéssel, egy átvett portfólió árfolyamkülönbözetének elszámolásával, illetve az értékvesztés meghatározásával kapcsolatban feltárt hiányosságok miatt - derül ki a jegybanki közleményből.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlannak tartja azt az új, készülő jogszabályt, amely szerint a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak 24 hónap legyen.
Egyre nagyobb, már közel 20 százalékos esésben a WTI jegyzése, a Brent jóval kisebb mínuszban. hamarosan lejár a júniusi Brent kontraktus, azonban több okból sem várható az előző heti pánikhoz hasonló anomália, azonban a júniusi WTI esetén akár visszatérhetnek a korábban tapasztalt negatív árak.
Az MNB által kirendelt felügyeleti biztos arányosan kifizette a VirPay Pénzforgalmi Szolgáltató Kft. jogosult ügyfeleinek követelését, így hatályba lépett a társaság jegybanki pénzforgalmi tevékenységi engedélyének visszavonása. A fennmaradó – letétbe helyezett – ügyfélkövetelések teljesítését a jogosultak közvetlenül a társaságtól igényelhetik - derül ki az MNB közleményéből.
Egy új szabály révén 10 gázpiaci kereskedővel nőtt KELER KSZF partnereinek száma januártól. Emellett a jegybank tulajdonában lévő, többek között klíringházi és garanciaszolgáltatásokat nyújtó KELER KSZF közreműködésével a FGSZ Földgázszállító Zrt. kereskedelmi platformja is átállt az euróalapú számlázásra, ezzel pedig egyszerűbbé vált a gázpiaci kereskedelem - olvasható a KELER KSZF közleményében.
Egy jól megtervezett, az amerikai bankszektort célzó kibertámadás pusztító hatással lenne az amerikai pénzügyi stabilitásra a New York-i Fed friss elemzése szerint – írja a Wall Street Journal.
Semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról - írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön. Bár a devizaárfolyam-veszteség és a kamatemelések miatti túlfizetés is visszajár a hitelfelvevőknek, számukra a dolog szépséghibája az, hogy jelen állás szerint egyesével kell pert indítaniuk.
Több mint három év után először a devizahitelek forintosítási árfolyama közelébe csökkent a napokban a svájci frank árfolyama. Ha nem történt volna meg 2015-ben az MNB vezényletével végrehajtott forintosítás és devizahitel-elszámolás, akkor jóval magasabb törlesztőrészletet fizettek volna a magyar jelzáloghitelesek az elmúlt három évben. A többség tartozása még mindig magasabb lenne az eredetileg felvett forintösszegnél, az MNB laza politikája pedig nem tudta volna tovább csökkenteni az adósok terheit. Kiszámoltuk, mennyit spórolt eddig egy tipikus frankhiteles ebben a három évben.
Alig zárta le az Eurostat az Eximbank elszámolása ügyében folytatott többéves vitáját Magyarországgal, újabb frontot nyitott. Most azt állítják, hogy a jegybanki alapítványok az államháztartás részét képezik. Bemutatjuk, hogy a magyar hatóságok hogyan érveltek és mit okozhat, ha ismét az uniós hivatal kerül ki győztesen.
Jövő tavasszal lezárulhat az Eximbank elszámolását övező, közel négy éven át tartó vita a magyar hatóságok és az Eurostat között - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a Központi Statisztikai Hivatal beleegyezett abba, hogy a bankot az államháztartáson belülre sorolja és a legközelebbi adatküldés során eleget tesz az uniós statisztikai hivatal kérésének. Ez pedig jelentősen átírhatja a magyar államadósság adatokat.
Fontos állomásához érkezett az Eurostat és a magyar statisztikai hatóságok között évek óta zajló elszámolási vita az Eximbank ügyében. Úgy tudjuk ugyanis, hogy az illetékes bizottság által (magyar kezdeményezésre) felállított munkacsoport a magyar fél álláspontját alátámasztó következtetésre jutott. Ezek szerint ugyanis az Eximbankot nem szükséges az államháztartáson belülre sorolni.
Újabb magyar devizahiteles ügy került a napokban a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság asztalára. Többek között az árfolyamkockázat viselésének kérdéskörét is feszegeti friss beadványában a Fővárosi Ítélőtábla. Tárgyalásra valamikor az év második felében kerülhet sor, ítéletre még később. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a bankokra hárítanák utólag az árfolyamkockázatokat (ez több ezer milliárd forintot mozgatna meg), de jogi tanulságai miatt mindenképpen érdemes figyelemmel követni az ügyet.
Mostantól a KELER Zrt. is az egységes európai értékpapír-elszámolási rendszer (a Target2-Securities - T2S) résztvevője. A csatlakozásra a nemzetközi projekt negyedik csatlakozási hullámának tagjaként került sor, a február 3-5. közötti átállási feladatok sikeres végrehajtását követően. A T2S célja, hogy az európai elszámolási rendszerek egységesítésével biztonságosabbá és gazdaságosabbá tegye az értékpapír-tranzakciók lebonyolítását - olvasható a KELER közleményében.
Több mint másfél évvel a svájci jegybank emlékezetes döntése és a frankárfolyam elszállása után végre összeállt a felvizezett lengyel és a drasztikus, de szűk kört érintő román devizahiteles csomag is. A korábban már megismert horvát csomagot is figyelembe véve kijelenthető, hogy egyenként valószínűleg a horvát és a román frankhitelesek jártak a legjobban, hiszen a felvételkori alacsony árfolyamon váltják át a hitelüket. Összességében azonban a magyar devizahitelesek jóval nagyobb összeget és jóval korábban kaptak vissza a bankoktól, mint amit más régiós országok devizahitelesei.
Legkésőbb június 6-án jogegységi határozatot hoz a Kúria arról, hogy mi lesz azokkal az (azóta jórészt forintosított) devizahitelekkel, amelyeknél a hitelszerződés nem tartalmazta a kezdeti tartozás devizaösszegét. A lehető legszélsőségesebb forgatókönyvek lehetségesek, nagy horderejű határozatról van szó.
A vége felé közeledik a banki hitelek elszámolásának felülvizsgálata, a legtöbbször a devizaalapú autóhitelek és jelzálogkölcsönök elszámolása okozta a vitát - írta pénteki számában a Magyar Idők.
Az elmúlt évek csökkenő államadósság-pályáját jelentősen átrajzolhatja, ha az Eurostat és a magyar hatóságok közötti vita Magyarország szempontjából kedvezőtlenül zárul. Az ING Bank elemzői legutóbbi anyagukban azzal számolnak, hogy az Eximbank esetleges államháztartási körön belülre történő sorolása 2015-ben az adósságrátát akár 2,1 százalékponttal is megemelheti.
A magyar statisztikai hatóságok szerint az Eximbank független, piaci szolgáltatást nyújtó pénzügyi vállalkozás, ezért nem szükséges az államháztartási körön belülre elszámolni. Ezt az érvelést azonban az Eurostat szakemberei pontról pontra szétszedték válaszukban, ezért történhetett meg az a példátlan eset Magyarországgal, hogy korlátozó záradékot kapott a költségvetési adatai mellé. Most a színfalak mögé láthatunk.
Tavaly márciusban és áprilisban, április 30-ai határidővel számoltak el a hitelintézetek a tisztességtelenül végrehajtott kamatemelések és az árfolyamrés miatt meglévő és volt devizahiteleseik felé. Néhány számmal felelevenítjük a történteket.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
Januárra már be is léphetnek.
A termelékenység viszont nem nő ezzel párhuzamosan.
A hatóságok hatástalanították.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
