Rekord mértékben költene beruházásokra a német kormány

A német kabinet szerdán tervezi elfogadni a 2025-ös költségvetés tervezetét, amely rekordszintű, 78 milliárd eurós beruházásokat tartalmaz - közölték pénzügyminisztériumi források hétfőn a Reuters hírügynökséggel. 

Megint szégyenpadba került Magyarország - Ezt nem tesszük az ablakba

Megint szégyenpadba került Magyarország - Ezt nem tesszük az ablakba

Az Eurostat által hétfőn közzétett adatok szerint csökkentek tavaly a GDP-arányos egészségügyi kiadások az Európai Unió egészében, a magyar helyzet azonban az átlagosnál is jobban romlott: Magyarország továbbra is a sereghajtók között szerepel a listán, ráadásul még rosszabb helyen zárt, mint egy évvel korábban.

Egyre hosszabb fizetési határidőre van szükségük a cégeknek – Vihar előtti csend?

Egyre hosszabb fizetési határidőre van szükségük a cégeknek – Vihar előtti csend?

A pandémia és a hiteltörlesztési moratórium után új kihívások elé néz a vállalati kintlévőség-kezelési szektor - a háborús kockázatok, a romló gazdasági helyzet és az energiapiaci válság kezelésére ismét innovatív megoldások alkalmazására lesz szükség. Ugyanakkor az általános moratórium kivezetése nem okozott drámai helyzetet és a portfólióminőség historikusan is kedvező, például a 2008-as válsághoz képest- derült ki a Portfolio Követeléskezelési trendek 2022 konferenciáján. Azonban több jel is utal arra, hogy ez az időszak egy vihar előtti csend lehet.

Hajmeresztő összegű a magyarok lakáshitel-állománya? - Ez az ábra azonnal megcáfolja

Hajmeresztő összegű a magyarok lakáshitel-állománya? - Ez az ábra azonnal megcáfolja

Jelentősen emelkedett a lakáshitel-kihelyezések volumene az utóbbi években Magyarországon, aminek kapcsán egyre többen aggódnak a túlzott eladósodottság miatt. Látni kell azonban, hogy a hitelösszegek emelkedése mellett a lakások értéke is óriási emelkedésen van túl, így arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt, több mint egy évtizedben hogyan alakult az ország teljes lakáshitel-állománya az ország lakásállományának értékéhez képest. Valóban túl magas az eladósodottság?

A kilépési stratégiák dilemmái a magas globális eladósodottság tükrében

A kilépési stratégiák dilemmái a magas globális eladósodottság tükrében

A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.

Beindult a hitelezés, de az MNB minden téren felkészült

Az elmúlt évtizedben a jegybankok egyre szélesebb eszköztárat alkalmazva léptek fel annak érdekében, hogy a válságból való kilábalást támogassák, illetve hogy a túlhitelezésből fakadó problémákat mérsékeljék. A jövőbeni rendszerszintű pénzügyi problémák sikeres megelőzése és hatékony mérséklése olyan eszközökkel lehetséges, melyek preventíven, az egészséges hitelpiac jegyében teremtik meg a reálgazdaság fenntartható finanszírozásának és a piaci szereplők alkalmazkodásának egységét. Az MNB az elmúlt években innovatívan és aktívan használta ezen eszközeit mind a válságból való kilábalás, mind a fenntartható hitelezés biztosítása érdekében.

Dobogós lett Magyarország: rengeteg adósságtól szabadultunk meg

A válság kezdetéhez képest Magyarországon csökkent a harmadik legnagyobb mértékben a háztartások adósságállománya a GDP arányában - mutat rá 32 ország adatai alapján a JPMorgan. Ez tehát azt jelenti, hogy világszinten is kiugró mértékű adósságtehertől szabadultak meg a magyarok nyolc év alatt. Ez az alacsony munkanélküliségi rátával és a dinamikus béremelésekkel együtt jó alapot adhat a fogyasztás felpörgéséhez, igaz az IMF minapi előrejelzései szerint azért nem fog még jövőre kitörni Magyarországon a fogyasztási láz:

Hatalmas összegtől esett el tavaly Magyarország

Magyarország a hosszú távon is fenntartható lehetőségeihez képest a 2002-2007 közötti időszakban átlagosan évi 0,4-0,5 százalékkal gyorsabban növekedett az eladósodáshoz köthető többletkereslet miatt. A megbomlott pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések és egyéb tényezők következményeként viszont a 2009-2013 közötti periódusban a gazdaság kínálati lehetőségeihez képest évente 1,2-1,5 százalékkal alacsonyabb növekedést figyelhettünk meg - mutat rá a fenntartható gazdasági növekedés témakörében fájdalmas igazságra Várpalotai Viktor. A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője tehát azt hangsúlyozza, hogy Magyarországtól a válság előtti évek eladósodása nagy árat követelt, hiszen a válság előtti egy egységnyi többletjövedelemért a válságot követően közel két egységnyi jövedelemről kellett lemondanunk. Ez tavaly konkrétan azt jelentette, hogy ha szükségtelen lett volna az elmúlt években megfigyelhető kényszerű adósságleépítés, akkor Magyarország GDP-je 2013-ban a megfigyelthez képest több mint 800 milliárd forinttal magasabb lehetett volna. Az alábbiakban Várpalotai Viktor írását közöljük.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Már csak pár óra, és megszűnik az Ügyfélkapu azonosítás - Mutatjuk, mit kell tenned, ha még nem léptél!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.