Öt százalékkal, de legalább 53 ezer forinttal emelkedik január elsejétől a MÁV-Volán csoportnál dolgozók alapbére - közölte a mai, délutánba nyúló egyeztetés végén a Vasutasok Szakszervezete.
Egy újfajta, a járóbetegellátás minőségét bemutató felmérést készített az elmúlt fél évben a Prémium Egészségpénztár reprezentatív mintán. Az ebből készült mutatók alapján elsőre meglepőnek tűnő eredmény született: az állami ellátás ebben a tekintetben nem teljesít sokkal rosszabbul, mint a magánegészségügy, sőt. Az egészségpénztár vezetői egyúttal azt ígérték: a felmérést mostantól minden évben elkészítik, hogy idősorosan is összevethetőek legyenek az eredmények.
Az önkéntes pénztárak között talán a legkevésbé ismert pénztártípus az önsegélyező pénztár, pedig számos előnye van, főként azoknak, akik gyermekes szülők. Ez esetben is jár ugyanis a 20%-os állami adójóváírás, ami évente akár 150 ezer forintot is jelenthet. Sőt, aki két évig nem nyúl a pénzhez, plusz 10%-ot is zsebre tehet. Az összeget gyermek születésével, iskolakezdéssel, gyógyszerekkel, munkanélküliségi ellátásokkal, közüzemi díjakkal vagy éppen jelzáloghitel törlesztésével kapcsolatos kiadásokra is fel lehet használni. Alábbi cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az önsegélyező pénztárakról.
Az elmúlt egy év során mind a nyugdíj, mind az egészségpénztárak növelni tudták taglétszámukat, ami igazolja, hogy a lakosság továbbra is fontosnak tartja a nyugdíj és egészségügyi célú öngondoskodást. Ugyanakkor a további növekedés és a jelenlegi tagok bizalmának megőrzése érdekében szükség lesz a szektor minden szakértelmére, valamint a szektor, a jogszabályalkotók és a munkáltatók együttműködésére – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) éves konferenciáján.
Egyre többen gondolják úgy, hogy tenniük is kell a pénzügyi nehézségektől mentes időskor és az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosításáért, derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) első negyedéves eredményeiből. Amellett, hogy mind a taglétszám és a pénztárakban kezelt vagyon is növekedett 2021 azonos időszakához képest, az ÖPOSZ eredményeiből az is kiderült, hogy a nyugdíjpénztári befizetések csaknem 18, az egészségpénztári hozzájárulások pedig 17 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Egy friss kutatás alapján a megkérdezettek 91%-a fontosnak látja az egészséges életmódra való megtakarítást, de konkrétan erre a célra csak a lakosság egynegyede takarít meg - az egészségparadoxonról az OTP Egészségpénztár mai sajtóeseményén volt szó. A szakemberek beszéltek arról is, hogy ettől függetlenül egyre többen választják az egészségpénztári tagságot, és kitértek azokra a lehetőségekre is, amelyekkel csökkenteni lehetne a paradoxon miatt kialakuló űrt.
Az MNB összesen 9,15 millió forint bírságot szabott ki a Patika egészségpénztárra, egyebek közt az egyéni számlák tartalékának nyilvántartására, a hozamfelosztásra, a tagsági jogviszonyok megszűnésére, a szolgáltatási igény bejelentésére irányadó határidőre, a pénztári kifizetések jogalapjának ellenőrzésére és teljesítésének határidejére vonatkozó jogszabályok megsértése miatt.
A pandémia és a nyomában érkező pénzügyi bizonytalanság felértékelte a lakosság szemében az öngondoskodás témáját, és mind a nyugdíjcélú, mind pedig az egészségpénztári befizetések volumene nőtt 2021-ben. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tavaly év végi felmérése szerint a pénztári takarékoskodásnak új lendületet adhat a legtöbb családhoz februárban érkezett szja-visszatérítés: bár a válaszadók többsége adósságaikat szeretné rendezni ebből az összegből, a felhasználásban jelentős szerepet kap a hosszútávú tervek megvalósítása, illetve a pénztári öngondoskodás.
A több mint 2 millió hazai pénztártagnak tavaly is kiemelten fontos volt a pénzügyi nehézségektől mentes időskor és az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosítása, az öngondoskodás. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) 2021-es eredményei azt mutatják, hogy a nyugdíjpénztári befizetések több mint 4,6%-kal, míg az egészségpénztári hozzájárulások csaknem 12,5%-kal bővültek a megelőző évhez képest. A taglétszám gyarapodása az egészségpénztáraknál volt jelentősebb, de az ÖPOSZ tagpénztárainál 27 ezer új belépőt regisztráltak 2021-ben összesen. A kezelt vagyon mindkét pénztártípusnál növekedett - derül ki az ÖPOSZ közleményéből.
Az állam által bejelentett jövő évi szja-visszatérítés miatt a pénztári szakma azzal kalkulál, hogy 10%-kal eshetnek vissza a bevételek - többek között erről is szó volt a Prémium Önkéntes Pénztárak mai sajtóbeszélgetésén.
A befizetések alapján, mintegy 2 millió hazai pénztártag számára továbbra is kiemelten fontos az anyagi gondoktól mentes időskor és az egészséges életmód anyagi feltételeinek megteremtése. Ezt bizonyítják az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) harmadik negyedéves eredményei, melyek szerint a nyugdíjpénztári befizetések 7,6 százalékkal, míg az egészségpénztári hozzájárulások több mint 16 százalékkal bővültek a tavalyi év azonos időszakához képest.
A célunk az, hogy az egészségpénztár ne csak akkor jusson az emberek eszébe, amikor megtörténik a baj, hanem egy kiegyensúlyozott, egészséges élet része tudjon lenni - vallja Kovács Tamás Attila. Az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy továbbra is az organikus növekedést tartják a további bővülés elsődleges útjának. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy az emberek mire használják fel leginkább egészségpénztári befizetéseiket, milyen trendek láthatók a magánegészségügy piacán és hogy milyen fejlesztési tervekkel rendelkezik a pénztár.
A fogorvosi ellátásnál, szűrővizsgálatoknál és szakorvosi ellátásoknál veszik a legtöbben igénybe a magánegészségügyi rendszert. A 35 év alattiak jelentős része pedig csak a magánegészségügyben keresi a megoldást. A nem egészségpénztári tagok közül a legtöbben, úgy számolnak, hogy évi 20 ezer forint alatti vagy 20-50 ezer forintból megússzák az egészségügyi kiadásokat - derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak felméréséből. A költségeket azonban alábecsülik: a pénztár összeállításából kiderül, hogy a hivatalos adatok szerint Magyarországon egy háztartás átlagosan több mint 200 ezer forintot költött 2019-ben erre a célra.
Tizenöt éven belül másfél millió ember tölti be a nyugdíjkorhatárt, de közülük csak nagyon keveseknek van erre megfelelő pénzügyi tartaléka. A magyar megtakarítási és vagyonkezelői piacot érintő kérdések mellett központi témája volt a nyugdíjmegtakarításoké a Portfolio szerdán megrendezett Öngondoskodás 2021 konferenciáján.
A magánegészségügy jövőjében is kulcsfontosságú szerepet tölt be a digitalizáció, amelynek a koronavírus-járvány is lendületet adott az elmúlt időszakban, amikor is az ügyfelek az online megoldások felé fordultak. Többek között ezen kihívásokról és lehetőségekről folytattak eszmecserét a piaci szereplők a Portfolio Private Health Forum 2021 rendezvényen.
Az egészségpénztárak esetében 23 százalékkal, a nyugdíjpénztárak esetében több mint 9 százalékkal emelkedett a befizetések összege a tavalyi év első félévéhez képest - hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett Pénztárkonferencián. A konferencia előadói szerint ez bizonyítja, hogy a hazai lakosság számára továbbra is fontos az anyagi gondoktól mentes időskor, valamint az egészséges jövő. Ugyanakkor a szektor következő 20 évének biztosítása szempontjából elengedhetetlen a fiatalabb generációk megszólítása.
A digitalizáció utat tör magának a magánegészségügyi ellátások piacán is, és ennek a trendnek vannak vezéralakjai. Ezek azok a cégek, amelyek megkönnyítik a magánszolgáltatók és a betegek dolgát, más szektorokban már ismert digitális megoldásokkal. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy az utóbbi időszakban pezsdülésnek indult digitális egészségügyi szolgáltatók piacát részletesen bemutassuk: szegmentálás, helyzetkép, tervek, kilátások. Körképünk első részéből kiderül, hogy több hazai cég már nem csak a hazai piacban gondolkodik, viszonylag rövid távon más országok piacát is meghódítanák, elsősorban a régióban.
A koronavírus-járvány okozta fennakadások és bizonytalanság szinte egyáltalán nem szegte kedvét a magánegészségügyi szolgáltató szektornak. A legnagyobb szereplőkkel készített körképünkből kiderült ugyanis, hogy a magánklinikák növekedési tervei fennmaradtak, jelentős többségük a további bővülésre fogad, csak kevesen vannak, akik óvatosabbak lettek a rendkívülinek mondható 2020-as év után. Nem véletlen, hogy ennyire magabiztosak a magánszolgáltatók. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy az állami rendszer hiányosságai és teljesítményének visszaesése (tervezett beavatkozások terén, ösztönzőrendszerek kiesése, várólisták felépülése) a magánszektor felé lejti a pályát és ők ki is használják ezt a lehetőséget. A jövővel kapcsolatos magabiztosságuk nemcsak az állami ellátórendszer gyengeségéből fakad: megkérdeztük a cégvezetőktől, tulajdonosoktól azt is, hogy milyen trendekre számítanak a hazai ellátásban, és kirajzolódik egyfajta konszenzus a körükben. A kiegészítő biztosítás és/vagy a foglalkoztatók nagyobb szerepe a finanszírozásban szerintük nagyon valószínű. Cikksorozatunk második része a magánegészségügyi szolgáltatók piacáról, az első része itt olvasható.
Drágulást várnak a magánegészségügyi szolgáltatásokban egyes szakértők és ebben a helyzetben felértékelődhetnek az egészségpénztári befizetések. A betegek azonban már nemcsak ellátást szeretnének, hanem egyszerűséget, fizetéskor is.
Nem rengette meg az önkéntes pénztári vagyont a koronavírus, a friss számok azt mutatják, hogy a vagyon tovább bővült, egy számlán átlagosan már 1,5 millió forint van. Az elmúlt egy évben a taglétszám is nőni tudott, de ugyanez figyelhető meg az egészségpénztáraknál is – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének mai sajtótájékoztatójából. Az eseményen a pénztári szektor elmúlt egy évét elemezték, és az idei célkitűzéseket is ismertették.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
