A magyar háztartások egészségügyi kiadásai 2023-ban meghaladták az évi 348 ezer forintot, amely komoly növekedést jelent az egy évvel korábbi 290 ezer forinthoz képest - mondta Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.vezetője a Portfolio Private Health Forum 2023 konferencián.
A Prémium Egészségpénztárak friss online (nem reprezentatív) felmérése szerint az emberek jelentős részének romlott az életszínvonala az elmúlt egy évben, és erre spórolással reagálnak. Többek között a magánorvosokra költött összegek esetében is meghúzták a nadrágszíjat.
Az idei második negyedévben is folytatódott a hozamok növekedése és ezzel az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyoni helyzetének javulása, az egészség- és nyugdíjkasszák összesített taglétszáma pedig 2,06 millió főre emelkedett. Érdekes változás, hogy a munkáltatók az egészségpénztárak helyett inkább a nyugdíjpénztárak felé csoportosították át a befizetéseiket. Ezzel párhuzamosan számottevően bővültek mind a nyugdíj-, mind pedig az egészségpénztárak tagdíjbevételei, az utóbbiak kifizetései között pedig látványosan nőttek a gyermekekkel kapcsolatos kiadások, valamint a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre igénybe vett összegek.
Nagyot nőttek az elmúlt egy évben a magánegészségügyi ellátások árai, ezzel egyidőben pedig folyamatosan emelkedik az öngondoskodási hajlandóság - véli saját adatai alapján a Prémium Egészségpénztár.
Az idei első negyedévben is folytatódott az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyoni helyzetének javulása, alapvetően a piaci hozamok növekedésének köszönhetően. Az önkéntes egészségpénztárak esetében erőteljes volt mind a taglétszám, mind a vagyon bővülése, a kifizetések között megugrott a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre igénybe vett összegek aránya - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) friss közleményéből.
Már csak három nap maradt hátra az adóbevallás leadásáig, amit 2017 óta az eSZJA oldalnak köszönhetően pár kattintással is megtehetünk. Ilyenkor kell nyilatkozni arról is, hogy élni szeretnénk-e a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adóvisszatérítésével, az egyszerűség ellenére azonban rengeteg ingyenpénzt hagynak veszni a nyugdíjcélra gyűjtők.
Az éppen reneszánszukat élő piaci, állami támogatás nélküli lakástakarékoknál, valamint a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adójóváírásainál egyaránt beleeshetünk abba a hibába, hogy az ilyen típusú termékeknél megtalálható befizetésarányos kiegészítést úgy tekintjük, mintha ugyanekkora többlethozamot biztosítanának. A valóság azonban az, hogy hosszabb futamidejű a megtakarításunk, a bónuszok annál kisebb tényleges, vagyonarányos megtérülést jelentenek. Megnéztük, melyik terméknél hogyan működik a befizetésarányos kiegészítés, és az valójában mekkora nyereséget jelent.
A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta, a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt drasztikusan csökkent. Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.
Egy tavalyi kutatás szerint a magyarok 91%-a gondolja úgy, hogy fontos az egészséges életmódra való megtakarítás, viszont csupán az állampolgárok egynegyede tesz félre erre a célra. A trend azonban folyamatosan javulni látszik, ugyanis egyre többen gondolják úgy, hogy tenniük kell az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosításáért. Erre az egyik legjobb módszer az egészségpénztár, használatával ugyanis egészségügyi célokra tudunk megtakarítani, ráadásul adóvisszatérítést is kaphatunk a befizetett összegre.
A magyar nyugdíjrendszer hosszú távú instabilitása a szakértők számára egyértelmű, a jelenlegi demográfiai és egészségügyi folyamatok mellett 2040-re három magyarra jut majd egy 65 éven felüli eltartott, jelenleg ötre – hangzott el a Portfolio Biztosítás 2023 mai konferenciáján. A szakértők egyetértenek abban, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások és az öngondoskodás ösztönzése a munkáltatók nélkül nem lehetséges, őket valahogyan vissza kell hozni erre a piacra. Ugyanígy fontos a fiatal munkavállalók bevonása a hosszú távú öngondoskodási piacra, akár egy automatikus beléptetési rendszer keretében. Volt, aki úgy látja, az öngondoskodás a mai formájában csupán önámítás.
Megviselte a tavalyi év az önkéntes pénztárakat, ez visszaköszön a gyenge hozamok mellett a kezelt vagyon és a taglétszám kisebb visszaesésében is. A Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján azonban kiemelték, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú időtávra szólnak, ilyen időtávon pedig érdemi reálhozamokkal is találkozhatunk. A nyugdíjpénztári adójóváírások megsínylették a kormány tavaly év eleji szja-visszatérítését, igaz, az év első felében az egyéni befizetések ennek az extra pénznek köszönhetően kissé megugrottak. Teljesen más számokat láthattunk az egészségpénztáraknál: a Covid óta jelentős mértékű befizetések érkeztek, a taglétszám is megugrott, úgy tűnik, egészségtudatosabbá váltak a magyarok.
A Magyar Közlönyben tegnap este megjelent rendeletmódosítás értelmében több ponton is változik az egészség- és önsegélyező pénztárak szabályozása, de leginkább technikai jellegű módosításokról van szó.
Öt százalékkal, de legalább 53 ezer forinttal emelkedik január elsejétől a MÁV-Volán csoportnál dolgozók alapbére - közölte a mai, délutánba nyúló egyeztetés végén a Vasutasok Szakszervezete.
Egy újfajta, a járóbetegellátás minőségét bemutató felmérést készített az elmúlt fél évben a Prémium Egészségpénztár reprezentatív mintán. Az ebből készült mutatók alapján elsőre meglepőnek tűnő eredmény született: az állami ellátás ebben a tekintetben nem teljesít sokkal rosszabbul, mint a magánegészségügy, sőt. Az egészségpénztár vezetői egyúttal azt ígérték: a felmérést mostantól minden évben elkészítik, hogy idősorosan is összevethetőek legyenek az eredmények.
Az önkéntes pénztárak között talán a legkevésbé ismert pénztártípus az önsegélyező pénztár, pedig számos előnye van, főként azoknak, akik gyermekes szülők. Ez esetben is jár ugyanis a 20%-os állami adójóváírás, ami évente akár 150 ezer forintot is jelenthet. Sőt, aki két évig nem nyúl a pénzhez, plusz 10%-ot is zsebre tehet. Az összeget gyermek születésével, iskolakezdéssel, gyógyszerekkel, munkanélküliségi ellátásokkal, közüzemi díjakkal vagy éppen jelzáloghitel törlesztésével kapcsolatos kiadásokra is fel lehet használni. Alábbi cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az önsegélyező pénztárakról.
Az elmúlt egy év során mind a nyugdíj, mind az egészségpénztárak növelni tudták taglétszámukat, ami igazolja, hogy a lakosság továbbra is fontosnak tartja a nyugdíj és egészségügyi célú öngondoskodást. Ugyanakkor a további növekedés és a jelenlegi tagok bizalmának megőrzése érdekében szükség lesz a szektor minden szakértelmére, valamint a szektor, a jogszabályalkotók és a munkáltatók együttműködésére – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) éves konferenciáján.
Egyre többen gondolják úgy, hogy tenniük is kell a pénzügyi nehézségektől mentes időskor és az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosításáért, derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) első negyedéves eredményeiből. Amellett, hogy mind a taglétszám és a pénztárakban kezelt vagyon is növekedett 2021 azonos időszakához képest, az ÖPOSZ eredményeiből az is kiderült, hogy a nyugdíjpénztári befizetések csaknem 18, az egészségpénztári hozzájárulások pedig 17 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Egy friss kutatás alapján a megkérdezettek 91%-a fontosnak látja az egészséges életmódra való megtakarítást, de konkrétan erre a célra csak a lakosság egynegyede takarít meg - az egészségparadoxonról az OTP Egészségpénztár mai sajtóeseményén volt szó. A szakemberek beszéltek arról is, hogy ettől függetlenül egyre többen választják az egészségpénztári tagságot, és kitértek azokra a lehetőségekre is, amelyekkel csökkenteni lehetne a paradoxon miatt kialakuló űrt.
Az MNB összesen 9,15 millió forint bírságot szabott ki a Patika egészségpénztárra, egyebek közt az egyéni számlák tartalékának nyilvántartására, a hozamfelosztásra, a tagsági jogviszonyok megszűnésére, a szolgáltatási igény bejelentésére irányadó határidőre, a pénztári kifizetések jogalapjának ellenőrzésére és teljesítésének határidejére vonatkozó jogszabályok megsértése miatt.
A pandémia és a nyomában érkező pénzügyi bizonytalanság felértékelte a lakosság szemében az öngondoskodás témáját, és mind a nyugdíjcélú, mind pedig az egészségpénztári befizetések volumene nőtt 2021-ben. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tavaly év végi felmérése szerint a pénztári takarékoskodásnak új lendületet adhat a legtöbb családhoz februárban érkezett szja-visszatérítés: bár a válaszadók többsége adósságaikat szeretné rendezni ebből az összegből, a felhasználásban jelentős szerepet kap a hosszútávú tervek megvalósítása, illetve a pénztári öngondoskodás.