Kiderült: rengeteg devizahitelt vesz fel jövőre a kormány
Az államadósságon belül jövőre tovább emelkedhet a devizaadósság aránya a 2023-as költségvetés tervezete alapján - derült ki a Költségvetési Tanács ma kiadott dokumentumából.
Az államadósságon belül jövőre tovább emelkedhet a devizaadósság aránya a 2023-as költségvetés tervezete alapján - derült ki a Költségvetési Tanács ma kiadott dokumentumából.
Az uniós források felfüggesztése miatt továbbra is kérdéses Magyarország devizaszükségletének biztosítása, illetve az MNB devizatartalékának feltöltése. Ugyanakkor az elmúlt hetekben szép csendben több olyan hír is megjelent, melyek arra utalnak, hogy a kormány már készíti a védőhálót az EU-pénzek esetleges késlekedése vagy tartós elmaradása esetére. Ha ezekből a látszólag apró kockákból összerakjuk a kirakóst, akkor láthatjuk, hogy néhány hét alatt több milliárd eurónyi forrást vont be az adósságkezelő úgy, hogy nem verte különösebben nagydobra.
Befektetői megkeresés alapján 400 millió dollárnyi (mintegy 160 milliárd forint) devizakötvényt bocsátott ki Magyarország – közölte az ÁKK kedden. Az adósságkezelő a 2041-ben lejáró dollárkötvényünkre bocsátott rá.
Szerdán került sor Magyarország második Zöld Panda Kötvényének kibocsátására Kínában, amelynek összege 2 milliárd jüan (RMB), futamideje 3 év, fix kuponja 3,75% - olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleményében.
Holnap, azaz szerdán kerül sorra pekingi idő szerint reggel 9 és este 6 óra között a második magyar zöld pandakötvény kibocsátásra – írja a Reuters IFR szolgáltatása. Ez azt jelenti, hogy a tegnap végrehajtott eurókötvény kibocsátás után gyorsan sorra kerül egy kisebb méretű újabb devizaalapú forrásbevonás is.
Jelentős érdeklődés látszik a magyar zöld eurókötvények iránt a piacon, a befektetők már több mint 2,75 milliárd euró értékben nyújtottak be ajánlatot – írja a Reuters. Ennek ellenére az ÁKK legfeljebb egymilliárdnyi ajánlatot fogadhat el.
Négyéves futamidejű zöld eurókötvény kibocsátását indította el Magyarország – írja a Reuters. A hírügynökség információi szerint ma megtörténhet a papírok árazása.
Megbízta a magyar Államadósság Kezelő Központ a kínai bankokat a második zöld címkézésű pandakötvény kibocsátás lebonyolításával – írja a Reuters IFR News szolgáltatása.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről és még több alkalommal bocsátkozott megalapozatlan jóslatokba annak jövőjét illetően. Ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket - írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank, amelyben Parragh Lászlónak a Portfolionak adott nyilatkozatára reagál.
A harmincnapos türelmi időszak lejártával június 26-án Oroszország hivatalosan is fizetésképtelenné vált devizakötvényeivel, amelyre több mint száz éve, az 1918-as bolsevik forradalom óta nem volt példa (nem számítva a ’98-as rubelválság alatti csődöt a hazai devizában denominált kötvényeire). Egyedülálló helyzet ez, hiszen Oroszország tudna fizetni, és hajlandó is lenne erre, azonban a nyugati szankciók miatt technikailag erre devizában nem képes. Vagyis ugyan hivatalosan fizetésképtelen, ez sem az orosz gazdaság, sem a kötvények életében nem hozott változást.
Az orosz pénzügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy "maradéktalanul" teljesítette a dollárban denominált eurokötvények két sorozatával kapcsolatos kötelezettségeit azzal, hogy 12,51 milliárd rubel (234,5 millió dollár) kuponbefizetést helyezett el a nemzeti elszámolóház és értéktárnál (NSD).
Összesen 1,2 milliárd dollárnyi 2023-24-ean lejáró dollárkötvényt vásárolt vissza az ÁKK a múlt heti devizakötvény-kibocsátásból befolyt összegből – jelentették be kedden. Varga Mihály pénzügyminiszter sikerként értékelte a tendert.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
Megvannak az új magyar devizakötvények főbb kibocsátási adatai, amelyekből az látszik, hogy a korábbi kibocsátásoknál visszafogottabb volt a befektetői érdeklődés és tágultak a felárak is. Bizonyára ez az oka annak, hogy a minap megteremtett, legfeljebb 4,5 milliárd eurónyi új forrásbevonási keretből végül az Államadósság Kezelő Központ csak 3,5 milliárd euró körüli keretet töltött ki. Frissítés! Időközben Varga Mihály pénzügyminiszter, illetve az Államadósság Kezelő Központ is bejelentette a devizakötvény-kibocsátások eredményét, amelyeket összedolgozva ebben a cikkben írtunk meg.
A magyar adósságkezelő egy 7, egy 12 éves dolláralapú, illetve egy 9 éves euróalapú benchmark méretű devizakötvény kibocsátását kezdte meg és már megvan az előzetes felár is a várhatóan ma beárazandó papírokra – írja a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatása. Frissítés! Kiderült az is, hogy jókora érdeklődés van mindhárom papírra. Frissítés 2! Csütörtök reggel kiderültek a kibocsátások végső adatai is, ezeket ebben és ebben a cikkünkben írtuk meg.
Az ÁKK módosította 2022. évi finanszírozási tervét. Így lehetővé válik további benchmark méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátása, amellyel tovább tudja diverzifikálni a forrásbevonást – olvasható az adósságkezelő keddi közleményében. A dokumentum szerint maximum 2,5 milliárd eurós extra devizakibocsátás jöhet.
Egy befektetői testület szerdán megállapította, hogy Oroszország nem fizetett közel 1,9 millió dollárnyi kamatot egy szuverén kötvény után, ezzel egy lépéssel közelebb került az ország az államcsődhöz - írja a Reuters. A külső államadósságai miatt Oroszország 1917-ben csődölt be utoljára.
A devizakötvények kamatának rubelben fizetése államcsőddel érhet fel – mondta ki szerda este a Credit Derivatives Determinations Committee (CDDC). Ez tűnik az első hivatalos állásfoglalásnak azzal kapcsolatban, hogy Oroszország esetleg államcsődben van, mivel nem teljesítette a fizetési feltételeket.
Ha nem érkeznek meg az uniós források, akkor nemzetközi kötvénykibocsátásra lehet szükség, Magyarország ma a pénzpiacokról nagy mennyiségben hozzá tud férni forrásokhoz – mondta a múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai alapján könnyen lehet, hogy a tervezettnél nagyobb devizakötvény-kibocsátás jöhet 2022-ben. Ez persze drágább, mint az uniós támogatás és az RRF-hitel is olcsóbb forrásbevonást jelentene.
Oroszország fizetésképtelenségével érne fel a Fitch nemzetközi hitelminősítő értékelése szerint, amennyiben az orosz állam nem amerikai dollárban fizeti ki - 30 napon belül - a szerdán esedékes, dollárkötvények után járó kamatokat - értékelte a helyzetet a Fitch. Közben ketyeg az adósságóra néhány, rubelben denominált adósság esetében is.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
