Jön a második magyar zöld pandakötvény kibocsátás
Megbízta a magyar Államadósság Kezelő Központ a kínai bankokat a második zöld címkézésű pandakötvény kibocsátás lebonyolításával – írja a Reuters IFR News szolgáltatása.
Megbízta a magyar Államadósság Kezelő Központ a kínai bankokat a második zöld címkézésű pandakötvény kibocsátás lebonyolításával – írja a Reuters IFR News szolgáltatása.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről és még több alkalommal bocsátkozott megalapozatlan jóslatokba annak jövőjét illetően. Ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket - írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank, amelyben Parragh Lászlónak a Portfolionak adott nyilatkozatára reagál.
A harmincnapos türelmi időszak lejártával június 26-án Oroszország hivatalosan is fizetésképtelenné vált devizakötvényeivel, amelyre több mint száz éve, az 1918-as bolsevik forradalom óta nem volt példa (nem számítva a ’98-as rubelválság alatti csődöt a hazai devizában denominált kötvényeire). Egyedülálló helyzet ez, hiszen Oroszország tudna fizetni, és hajlandó is lenne erre, azonban a nyugati szankciók miatt technikailag erre devizában nem képes. Vagyis ugyan hivatalosan fizetésképtelen, ez sem az orosz gazdaság, sem a kötvények életében nem hozott változást.
Az orosz pénzügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy "maradéktalanul" teljesítette a dollárban denominált eurokötvények két sorozatával kapcsolatos kötelezettségeit azzal, hogy 12,51 milliárd rubel (234,5 millió dollár) kuponbefizetést helyezett el a nemzeti elszámolóház és értéktárnál (NSD).
Összesen 1,2 milliárd dollárnyi 2023-24-ean lejáró dollárkötvényt vásárolt vissza az ÁKK a múlt heti devizakötvény-kibocsátásból befolyt összegből – jelentették be kedden. Varga Mihály pénzügyminiszter sikerként értékelte a tendert.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
Megvannak az új magyar devizakötvények főbb kibocsátási adatai, amelyekből az látszik, hogy a korábbi kibocsátásoknál visszafogottabb volt a befektetői érdeklődés és tágultak a felárak is. Bizonyára ez az oka annak, hogy a minap megteremtett, legfeljebb 4,5 milliárd eurónyi új forrásbevonási keretből végül az Államadósság Kezelő Központ csak 3,5 milliárd euró körüli keretet töltött ki. Frissítés! Időközben Varga Mihály pénzügyminiszter, illetve az Államadósság Kezelő Központ is bejelentette a devizakötvény-kibocsátások eredményét, amelyeket összedolgozva ebben a cikkben írtunk meg.
A magyar adósságkezelő egy 7, egy 12 éves dolláralapú, illetve egy 9 éves euróalapú benchmark méretű devizakötvény kibocsátását kezdte meg és már megvan az előzetes felár is a várhatóan ma beárazandó papírokra – írja a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatása. Frissítés! Kiderült az is, hogy jókora érdeklődés van mindhárom papírra. Frissítés 2! Csütörtök reggel kiderültek a kibocsátások végső adatai is, ezeket ebben és ebben a cikkünkben írtuk meg.
Az ÁKK módosította 2022. évi finanszírozási tervét. Így lehetővé válik további benchmark méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátása, amellyel tovább tudja diverzifikálni a forrásbevonást – olvasható az adósságkezelő keddi közleményében. A dokumentum szerint maximum 2,5 milliárd eurós extra devizakibocsátás jöhet.
Egy befektetői testület szerdán megállapította, hogy Oroszország nem fizetett közel 1,9 millió dollárnyi kamatot egy szuverén kötvény után, ezzel egy lépéssel közelebb került az ország az államcsődhöz - írja a Reuters. A külső államadósságai miatt Oroszország 1917-ben csődölt be utoljára.
A devizakötvények kamatának rubelben fizetése államcsőddel érhet fel – mondta ki szerda este a Credit Derivatives Determinations Committee (CDDC). Ez tűnik az első hivatalos állásfoglalásnak azzal kapcsolatban, hogy Oroszország esetleg államcsődben van, mivel nem teljesítette a fizetési feltételeket.
Ha nem érkeznek meg az uniós források, akkor nemzetközi kötvénykibocsátásra lehet szükség, Magyarország ma a pénzpiacokról nagy mennyiségben hozzá tud férni forrásokhoz – mondta a múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai alapján könnyen lehet, hogy a tervezettnél nagyobb devizakötvény-kibocsátás jöhet 2022-ben. Ez persze drágább, mint az uniós támogatás és az RRF-hitel is olcsóbb forrásbevonást jelentene.
Oroszország fizetésképtelenségével érne fel a Fitch nemzetközi hitelminősítő értékelése szerint, amennyiben az orosz állam nem amerikai dollárban fizeti ki - 30 napon belül - a szerdán esedékes, dollárkötvények után járó kamatokat - értékelte a helyzetet a Fitch. Közben ketyeg az adósságóra néhány, rubelben denominált adósság esetében is.
A JCR japán hitelminősítő pénteken drasztikusan, egyszerre öt fokozattal "B plusz"-ra rontotta Oroszország külföldi és nemzeti valutában fennálló kötelezettségeinek hosszú távú besorolását az eddigi "BBB"-ről. Ahogy a régi, úgy az új besorolás is negatív kilátást kapott.
Négy részletben összesen 75,3 milliárd jen szamurájkötvényt bocsátott ki Magyarország – írja a Reuters. A több mint 650 millió dolláros tranzakció iránt a jelenlegi bizonytalan nemzetközi környezetben is erős volt az érdeklődés.
Az ÁKK megerősítette, hogy január végén egyeztetést tartanak a befektetőkkel, majd ezt követően az év első negyedévében történik meg a szamuráj-kötvények kibocsátása, legkorábban februárban - írja a Reuters.
Magyarország megbízta a Daiwát, a Mizuhót és a Nomurát, hogy a január 31-i héten befektetői találkozókat szervezzenek - írja a Reuters IFR szolgáltatása. A jelek szerint ezzel elkezdődött a tervezett jenkötvény kibocsátásának előkészítése.
A héten a világon első szuverén szereplőként bocsátott ki jüanban denominált zöld pandakötvényt Magyarország. A hároméves futamidejű papír kamata euróra swapolva negatív volt – derül ki az ÁKK közleményéből.
Jövő héten zárulhat a magyar zöldkötvény-kibocsátás a kínai piacon – mondta a Reutersnek Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember szerint az utóbbi hetek hozamemelkedése után mostanra egyensúlyba került a piac.
Fontos szintet lépett a magyarok kezében lévő részvényvagyon októberben: a friss számok szerint a háztartások részvényállománya most először haladta meg az ezermilliárd forintot. Mindeközben a befektetési alapok háza táján is tartogatott érdekességeket az október.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.