OTP-s devizahitelek: megvan a nagy dátum
December 5-én hirdet ítéletet az első fokú bíróság abban a perben, amelyet az OTP Bank indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében.
December 5-én hirdet ítéletet az első fokú bíróság abban a perben, amelyet az OTP Bank indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében.
A bankok számára újabb nagy bevételkiesést okozó módosító javaslat jelent meg csütörtökön este a parlament honlapján. Ha elfogadják a keddi parlamenti szavazáson a fideszes indítványt, akkor
A 2020 végéig, vagyis a hat éven belül lejáró devizahitelek forintosítását tenné opcionálissá egy bizottsági módosító javaslat, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége.
A devizahitelek forintosításáról szóló törvény szigorítását kezdeményezi a Fidesz-frakció, hogy a bankok ne tudjanak kibújni az elszámoltatási kötelezettség alól - mondta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője csütörtökön az MTI-nek.
"Végül ki issza meg a levét az adósmentő programoknak?" - tettük fel a kicsit sem költői kérdést egy hónappal ezelőtt a bankok díjszintjeit mérő inflációs mutatót vizsgálgatva. Akkor még nagy nyugalom áradt az adatsorból. A végleges válasz még nem, de az első vészjósló jel azonban már meg is érkezett: hát persze hogy kisebb részben az ügyfelek, nagyobb részben a bankok faragnak rá az adósmentésre. Hiszen az ügyfelekre áthárított összeg természetesen messze elmarad a bankokra jutó bruttó több mint 900 milliárd forintos elszámolási költségtől és a forintosítást követő mintegy évi 100 milliárd forintos bevételkieséstől.
A lakáshitelezés és a lakáspiac nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz, ennek jelét a magyar lakáspiacon is számtalanszor láthattuk. A napokban körvonalazódott a legújabb devizahiteles csomag feltételrendszere, ezért aktuális megvizsgálni, hogy milyen hatásokkal kell a lakáspiacon számolni. Az aktualitást külön erősíti, hogy a lakáspiac éledezik, idén 15-20 százalékkal nagyobb forgalom várható, mint tavaly. A kérdés, hogy a lakáshitelezésben látható folyamatok támogathatják-e ezt a fellendülést. Az Otthon Centrum elemzésében megvizsgálja, hogy milyen lakáspiaci hatása lehet a devizahiteles csomagnak, illetve milyen más hitelezési kérdés befolyásolhatja a lakáspiac fellendülését. Csökkenő törlesztő részlet - csökkenő vagy növekvő lakáskínálat?
A hétfőn megjelent utolsó fontosabb törvényjavaslattal gyakorlatilag eldőlt a lakossági devizahitelek sorsa Magyarországon. Sokan lehetnek azonban, akik elvesztették a fonalat az elszámolás és a forintosítás útvesztőiben, nekik próbálunk kedveskedni az alábbi összefoglalóval. Ádámnál és Évánál kezdjük, de ígérjük, gyorsan haladunk.
A törvényi változásokkal a devizahitelesek több mint 90 százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd, és stabilan úgy is maradnak - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a forintosításról szóló törvényjavaslatot. Szinte minden fontos kérdés eldőlt:
A hüvelykujjszabály szerint nagyjából tízszer annyi hitelt tud kihelyezni egy bank, mint amennyi tőkéje van. Ha a tőkéjéből egy egységnyit elvesznek, akkor a hitelezési képessége tíz egységnyivel szűkül. A bankok sanyargatása már most 2160 milliárd forintnál tart, és még nem szoroztuk be tízzel a számot.
Az elemzők által várt 9,2 milliárdos mínusznál jóval kisebb, 7,2 milliárd forintos adózás utáni veszteséget könyvelt el 2014 harmadik negyedévére az FHB Jelzálogbank. A pénteki piaczárás után közzétett gyorsjelentés fontosabb részletei:
A nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt. Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle - nagyjából így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett banki vezetők véleménye arról a temérdek teendőről, ami a következő hónapokban a bankokra vár. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt. A nagy sietségben az ügyfelek is pórul járhatnak, pedig pont értük történik elvileg az egész.
Még mindig nem tudni, mi lesz a devizahitelek forintosítását követően az árfolyamgát sorsa, és miként előzik meg, hogy nőjön az ügyfelek törlesztőrészlete az elvileg 5 éven keresztül rögzített szintről. A friss adatokból azonban kiderül: egy átlagos árfolyamgátas ügyfél eddig 274 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg, 161 ezer forinttól pedig átmenetileg (ekkora egy átlagos gyűjtőszámla-tartozás). Megtörtént, amire már rég volt példa: csökkent az árfolyamgátas ügyfelek száma. Jelenleg 173 116-an vannak.
A devizahitelesek 40%-ának több mint 25%-kal csökkenhet a tőketartozása a tisztességtelenségek elszámolása következtében - becsli ma közzétett stabilitási jelentésében az MNB. A teljes pénzügyi szektor elszámolások miatti 942 milliárd forintos bruttó veszteségéből 732 milliárd juthat a bankokra, nettó veszteségük pedig 608 milliárd forint lehet. Ez nem minden: az éves kamatbevétel-kiesésük várhatóan 92 milliárd forint lesz. A napokban feláll a jegybank tavasz óta ígért eszközkezelője (az MNB kerüli a "rossz bank" kifejezést), amely 300 milliárdos keretösszegű jegybanki hitelből működik, és a rossz minőségű, kereskedelmi ingatlan(hitel) típusú eszközöket veszi át üzleti alapon a bankok önkéntes jelentkezése alapján. Erről ma délután várható részletes bejelentés.
Új kamatszabályozással akadályozná meg a kormány, hogy a forintosítás következtében visszaemelkedjen a devizahitelesek törlesztőrészlete arról a szintről, amelyre a februári elszámolások során (átlagosan mintegy 25%-kal) csökken majd. Sajtóértesülések szerint nem a devizahitelek eredeti kamatát, hanem eredeti kamatfelárát állítanák vissza. A bankszektor számára e kettő nagyjából ugyanazt jelentené: évi több tízmilliárdos bevételkiesést okozna számára mindkettő. A tűzzel játszanak a döntéshozók, hiszen a bankok már így is több mint (bruttó) 900 milliárd forintot buknak a tisztességtelennek minősített feltételek elszámolása miatt. Az alábbiakban azt is megnézzük, hogy alakulhat a tervek alapján a hitelek kamatszintje.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényjavaslatot, amely minden meglévő és új lakossági hitelre vonatkozni fog, így a hamarosan forintosítandó devizahitelekre is. A törvény értelmében a rövidebb (3 éven belüli) futamidejű hiteleken túl csak referenciaalapú és legalább 3 évig fix kamatozású hitelek lehetnek érvényben Magyarországon, az egyoldalú szerződésmódosításokat pedig az MNB-vel egyeztetett új (kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási) mutatók szabályozzák. Részletesen szabályozza a javaslat a bankok tájékoztatási kötelezettségét és a szerződésmódosítások, -felmondások feltételeit is. A devizahitelek forintosítás utáni kamatszintjéről a közeljövőben dönthetnek, a forintosításról szóló törvényjavaslat pedig várhatóan pénteken érkezik.
Az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában elutasította a Fővárosi Törvényszék bírái által benyújtott indítványokat, és megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a devizahiteles törvény támadott rendelkezései. Az ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződésekben sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága.
A kormány biztosítja, hogy ne emelkedjen a forintosítás következtében a devizahitelek törlesztőrészlete - jelentette be kedden az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt is közölte: január 1-jétől "fair bankrendszere" lesz Magyarországnak. Például csak referenciakamatozásúak vagy legalább 3 évig fix kamatozásúak lehetnek nemcsak az új, hanem a meglévő hitelek is. Ehhez új, kamatfelár- és kamatváltoztatási mutatókat is kötelezővé tesznek a bankok számára
Az Alkotmánybíróság (AB) elfogadta a legújabb devizahiteles mentőtörvényt. A döntést ma be is jelentik - értesült az Index.
A bankszövetség főtitkára szerint a forintosítás piaci árfolyama az elmúlt időszak változásait nézve kedvező, és várhatóan az lesz a jövő év első fél évében is, a forint ugyanis ma nincs a "nagyon erősen gyenge oldalon" az elmúlt hónapokhoz képest.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
