A devizahitelek forintosításának egyik kevésbé közismert hatása, hogy a jegybank lépései másként hatnak majd a gazdaságra. Összességében hatékonyabb lehet a kamatpolitika azután, hogy a háztartások mérlegéből eltűnik a devizakitettség.
Földcsuszamlásszerű változásokat indított el 2014 a magyar bankszektorban. Ezek egy részére sokan már nagyon régóta vártak, más részükre viszont kevesen számítottak. Kivonulásról döntött az MKB, a Budapest Bank és a lakossági üzletágban a Citibank tulajdonosa, ezzel egyidejűleg az állam Orbán Viktor "álmának" megvalósítását felgyorsítandó jelentős tulajdonosi pozíciókat szerzett az ágazatban. Év végére szilárd alapokra került a takarékszövetkezeti szektor, és bár a bankoknak vérrel és verejtékkel jár(t), megszülettek a fontos döntések ahhoz is, hogy sikerüljön "a múltat végképp eltörölni" a sokat átkozott lakossági devizahiteleknél, aminek végén egy nagyon szigorúan szabályozott, "fair" lakossági hitelezés rendszere körvonalazódik. Sokáig fogjuk még emlegetni 2014 példátlan eseményeit a bankszektorban, a változásoknak azonban még biztosan nincs végük.
A CIB Bank ma 38 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, amelyre részben minden bizonnyal a devizahiteles elszámolás várható veszteségei miatt volt szükség.
Jövő tavasszal megszűnik az árfolyamgát, májustól új szabályok szerint törlesztik az árfolyamgátasok is a hitelüket. Nekik nagyon észnél kell lenniük ahhoz, hogy 3-4 év múlva ne ugorjon meg nagyon a törlesztőrészletük. Az alábbiakban összefoglaljuk az árfolyamgátasokra vonatkozó új szabályokat, és bemutatjuk az MNB által utolsó alkalommal közzétett árfolyamgátas statisztikákat is. Utóbbiak azt mutatják, hogy az árfolyamgátasok 172 875-en vannak és átlagosan 288 ezer forint megfizetésétől mentesültek eddig végleg.
A hitelfelvétel óta három tényező befolyásolta a devizahitelek törlesztőrészletét: 1. az árfolyamemelkedés, 2. a kamatemelések, 3. az árfolyamrés. Az alábbi példán bemutatjuk, hogy alakult volna a törlesztőrészlet e változások nélkül, és hová állhat vissza a tavaszi elszámolások után egy átlagos lakáshitel esetében.
Megjelent a Magyar Közlönyben a Magyar Nemzeti Bank újabb három rendelete a lakossági devizahitelek elszámolásának technikai részleteivel kapcsolatban (eddig csak egy volt ismert). Ezek az előző rendeletet pontosítják, meghatározzák az (egykor vagy most) késedelmesen fizető ügyfelekre vonatkozó számítási szabályokat és azokról is szólnak, akiknek az adatai a pénzügyi intézmény végelszámolása vagy felszámolása miatt hiányosak.
Március-áprilisban egyetlen levélben fog értesülni a devizahitelesek döntő része az elszámolásokról és a forintosításról. Akinek ismeri a jelenlegi lakcímét az elszámolásra kötelezett bankja, illetve nem jogosult vagy nem akar devizahitelben maradni, annak nincs különösebb teendője: az elszámolás és a forintosítás "automatikus" lesz. A tudnivalókról, teendőkről ma sajtótájékoztatót tartott az MNB, több érdekes részlet is kiderült.
Bomba ketyeg a feltörekvő piacokon, ugyanis az ott tevékenykedő vállalatok óriási dolláralapú hitelállományt halmoztak fel az elmúlt időszakban. A dollár látványos erősödésével így ezek a vállalatok sérülékennyé válhatnak, hitelképességük megrogyhat, ami pedig globálisan súlyos következményekkel járna - derül ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának negyedéves jelentéséből. Ha úgy tetszik, ez a devizahiteles probléma globális szintű megfelelője.
A lakossági devizahitelek forintosításának likviditási feltételei adottak, ugyanis bár egyedi banki szinten jelentősek az eltérések, de a magyar bankrendszer forintlikviditási többlete érdemben meghaladja a forintosításhoz kapcsolódó likviditási igényt. A lakossági devizahitelek kivezetése után is jelentős jegybankpénz-többlet marad a magyar bankrendszerben, azaz rendszerszinten nincs szükség pótlólagos likviditásnyújtó műveletekre. A forintosítás közvetlenül elsősorban a bankok kéthetes jegybanki állományának csökkenésében csapódhat le, de az alkalmazkodás áttételesen egyéb piacokat, így az állampapírpiacot is érintheti. A jegybanki eszközök feltételrendszeréből adódóan a forintlikviditás csökkenése fokozatos lesz, ily módon a piaci hatások limitáltak lehetnek. Ezzel együtt a jegybank önfinanszírozási programja felerősödhet annak érdekében, hogy a bankok a kéthetes betét csökkenése után is a rövid futamidejű likvid értékpapírok helyett a hosszabb futamidejű állampapírokat válasszák. A Magyar Nemzeti Bank szakértőinek írása.
December 6-án lépett hatályba a végrehajtási törvény újabb módosítása, amely kimondja: nem akad meg a devizahiteles lakással kapcsolatos végrehajtás akkor, ha a végrehajtást helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég kéri, vállalva az ingatlan felújítását és munkaerő-piaci célú bérbeadását.
Ítélet várható pénteken az OTP Bank Nyrt. devizaperében a Fővárosi Törvényszéken, más pénzintézet tárgyalására nem kerül sor.
A néhány hete hatályba lépett elszámolási törvény adózási vonatkozásai, és az amerikai adózók azonosításának részletszabályai is fejtörést okozhatnak a hazai pénzintézeteknek. A Deloitte néhány jelentős, kifejezetten a szektort érintő jövő évi változást, és a legfontosabb nyitott kérdéseket gyűjtötte össze.
A tőketartozás 16%-kal, a törlesztőrészlet pedig 28-29%-kal csökkenhet egy átlagos devizaalapú jelzáloghitel esetében jövőre. A csökkentett törlesztőrészletet a múlt héten elfogadott forintosítási törvény alapján először májusban "élvezhetik" az ügyfelek. Az egyes devizahitelesek között óriási eltérések lehetnek, rendkívül érdekesek tehát a jegybanki adatok abból a szempontból, miként oszlik el a devizahitelesek sokasága a tartozáscsökkenés mértéke és a forintosítás utáni kamatszint alapján. Az alábbiakban egyúttal összefoglaljuk az elszámolások és a forintosítás legfontosabb tudnivalóit is.
Meglepő adatok láttak napvilágot: 7 millió 427 ezer lakossági hitelszerződés van Magyarországon, ebből 1 millió 389 ezer hitelszerződést már legalább 90 napja nem törlesztenek az ügyfelek. Ez utóbbiaknak mindössze 14%-a devizahitel.
A korábban késedelembe esett devizahitelesek, ha az elszámolás után képesek törleszteni tartozásukat, akkor ugyanazon szabályok alapján dönthetnek a devizahitel megtartásáról, mint a rendesen fizető ügyfelek - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI kérdésére.
Továbbra is veszteséges a magyar bankszektor. A devizahiteles elszámolás lefelé, az MKB-nál történt tartozás-elengedés viszont felfelé húzta a szektor eredményét a harmadik negyedévben. E kettőtől megtisztítva nyereséges lett volna a bankszektor, ezekkel együtt azonban 43 milliárd forintos mínusz adódott, ráadásul az egyes bankok között még mindig óriási szakadék tátong. Érdekesség, hogy miközben a hitelállomány több mint 3%-kal esett, a kamatcsökkentések ellenére 8%-kal több betétet kezelnek most a bankok, mint egy évvel ezelőtt - a háttérben az alapkezelők állnak.
Az Országgyűlés kedden a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. Elfogadták az ügyfelek tájékoztatásáról és a hitelek jövőbeni kamatozásáról szóló fair banki törvényt is.
Az előző negyedévi 361 milliárd forint után 43 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a hazai hitelintézetek a harmadik negyedévben. A jövő tavaszi devizahiteles elszámolás miatt várható veszteségekre ezúttal 160 milliárd forint céltartalékot képeztek, így már 510 milliárd forint veszteséget számoltak el a csomagra. A magyar biztosítók 5 milliárd forint profitot értek el a harmadik negyedévben.
Díjmentesen végtörleszthetik a hitelüket a devizahitelesek a tavaszi forintosítás utáni 150 napban, ha nem lesznek elégedettek a frissen átszámolt törlesztőrészletükkel. A hitelkiváltás azonban sem a bankoknak, sem az ügyfeleknek nem lesz nagy üzlet: az elszámolások következtében eleve alacsonyabb lesz a hitelek jó részének a kamata (a minimum 3,1% lesz), mint a bankok által reálisan kínálható piaci kamatszint. Az automatikus forintosításról szóló törvényjavaslat tehát úgy lett megalkotva, hogy aligha lesz öldöklő verseny jövő nyáron a devizahitelesek széles tömegéért, a hitelközvetítőket pedig egy korlátozással ki is zárják mindebből.
A Kúria jogegységi döntése óta meg volt kötve a kormány keze, így nem lehetett jelentősen eltérni a piaci árfolyamtól a forintosítás megtervezése során - mondta Varga Mihály a Trócsányi Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatón. Négy törvényt egy csomagban kell kezelni: a tartozás és a törlesztőrészletek csökkentését a két elszámolási törvény, az árfolyamkockázatok kivédését a forintosítás, a jövőbeni törlesztőrészletek stabilizálását pedig a fair banki törvény biztosítja. Ez utóbbi kettőt kedden szavazhatja meg a parlament. Varga Mihály szerint a devizahitelesek nem járnak jobban, mint a forinthitelesek.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
