Májusban évek óta először fordult elő, hogy többen vándoroltak be Litvániába, mint ahányan elhagyták az országot - idézi a Bloomberg a helyi statisztikai hivatal adatait. Ez fontos fordulópont lehet Európa leggyorsabban fogyó országa szempontjából, bár még korai lenne hátradőlni.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő hétfőn javaslatot tett egy átfogó népességpolitikai intézkedéscsomagra, amelynek bevezetését élet-halál kérdésének nevezte. A sajtótájékoztatón kijelentette: "Az intézkedéseknek megvan a maguk ára, de ha nem hozzuk meg őket, ez az ár sokkal nagyobb lesz: mégpedig a horvát nép és állam megszűnése a nem is olyan távoli jövőben". Kiemelte: a demográfiai megújulás olyan kérdés, amelynek egész mandátumát szentelte.
Botos Katalin közgazdász, a gyerekszámtól függő nyugdíjrendszer szószólója adott interjút a növekedés.hu portálnak. Szerinte a gyermekek által a társadalom számára hajtott hasznot is figyelembe kellene venni a nyugdíjrendszer elengedhetetlen átalakításakor.
Gyenge népmozgalmi számokat hozott a március: szezonálisan igazított adataink szerint az elmúlt három év második legkisebb születésszáma mellett megugrott a halálozások száma, ennek megfelelően pedig a természetes fogyás az utóbbi 13 év 3. legmagasabb adata. Úgy tűnik tehát, hogy a szülőképes korú nők számának csökkenését nem tudja ellensúlyozni a halványan emelkedő gyerekvállalási hajlandóság. A képet csak látszólag javítja, hogy mivel tavaly az első negyedévben sokan haltak meg a járványokban, ezért az év elejétől számított népességfogyás kisebb, mint egy éve.
Magyarországon családonként 1,5 gyermek születik, pedig a legtöbben 2 vagy több gyermekre vágynak. Ráadásul a mostani arány messze nem elég a népességszám stabilizálásához, ezért az utóbbi évek kormányzati intézkedései számos módon próbálták ösztönözni a gyermekvállalást, és úgy tűnik, a jövőben is kiemelt cél lesz a demográfiai helyzet javítása. De milyen tényezők hatnak a nők gyermekvállalási kedvére? Mi köze van ennek az oktatáshoz, a munkaerőpiaci körülményekhez, a munka és a magánélet egyensúlyához, és az okostechnológia térnyeréséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) igazgatója és Nagy Beáta, a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ társigazgatója.
A kormány családpolitikai akciótervet fog meghirdetni, amelyet megelőz majd egy nemzeti konzultáció a gyermekvállalásról és a gyermeknevelésről - jelezte a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában Orbán Viktor.
Nemzeti konzultációt tarthatnak a családokról és a demográfiai helyzetről a közeljövőben, de ilyen formában kérhetik ki a választók véleményét európai uniós kérdésekben is az európai parlamenti választás előtt - írta keddi lapszámában a Magyar Idők.
Már az év vége előtt eltörölhetik Kínában a gyermekszámra vonatkozó korlátozásokat - értesült a Bloomberg. Ezzel évtizedes tabu dőlhet le az országban, melyet egyre érzékenyebben érint a munkaerőhiány.
Több kelet-európai országban, köztük Ukrajnában és Oroszországban a férfihiány veszélyére figyelmeztetnek a demográfusok, míg a Föld legnépesebb országaiban, Kínában és Indiában épp a férfiak túlsúlya jelent problémát. A két ázsiai országban összesen 70 millióval több férfi él, mint nő, így egyre aktuálisabbá válik a kérdés, hogy mi vár egy olyan társadalomra, amiben súlyos nőhiány uralkodik. Amellett, hogy ádáz harc dúl a feleségért, virágzásnak indult a "feleségturizmus", emelkedik az erőszakos bűncselekmények száma, megugrottak az ingatlanárak, a háztartások fogyasztása pedig visszaesett. De miért hiányzik ennyi nő ebben a régióban, és mit lehet tenni azért, hogy változzon a helyzet?
Közel minden ötödik állampolgár 65 évnél idősebb az Európai Unióban, összesen már közel 100 millió emberről beszélünk - közölte a friss, 2017-es adatokat az Eurostat. Ezzel az időskori függőségi ráta tovább emelkedett, ami újabb jele a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő új demográfiai csomaggal készül a kormány elé állni, hogy megoldja Horvátország súlyos népesedési válságát. A pontos intézkedésterv hivatalosan még nem ismert, a Vecernji list lapnak kiszivárogtatott információk alapján azonban a csomag a fiatalok munkalehetőségeinek javítására, a hajléktalanok lakhatási és munkalehetőséggel való megsegítésére, illetve az elmaradott területek felzárkóztatására, ezáltal pedig az elvándorlás megállítására koncentrál.
Három pontban foglalta össze az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a magyar egészségügy gyógyszerügyet érintő legsürgetőbb teendőit. A szakmai szervezet a Kormány megalakulását követően haladéktalan tárgyalásokat kezdeményez a szektorral kapcsolatos legfontosabb feladatok végrehajtása érdekében.
Az idei év elején elérte a lélektani 50%-ot az eltartott népesség rátája Magyarországon. Ezzel párhuzamosan gyorsan nő az öregedési index, ami miatt sok jóra nem számíthatunk. A fiatalok számának csökkenésével és az idősek létszámának emelkedésével az eltartottak aránya ráadásul tovább növekedhet.
Az Európai Unió egyszerűen nem vesz tudomást a demográfiai kihívások és a technológiai fejlődés közti kapcsolatról. Nem hajlandó erről érdemi eszmecserét folytatni, ami alapvető tévedésnek fog bizonyulni olyan területeken, mint a migráció kezelése, családpolitika vagy az emberi jogok területe. Hogy miért?
Orbán Viktor az elmúlt időszakban többször is nyilvánvalóvá tette, hogy az új kormányciklus legfontosabb feladata Magyarország súlyos demográfiai problémájának megoldása lesz, amihez a termékenységi rátát 2030-ra a jelenlegi 1,5-ről 2,1-re kell növelni. Ha össze is jönne a bravúr, akkor is még évtizedekig gyorsan fogyna a magyar népesség: a 2080-as években 8 millió 2-300 ezer környékén stabilizálódna a populáció. Bár ez is ijesztő ütemű fogyást jelentene, még mindig kedvezőbb forgatókönyv lenne, mintha az ENSZ jóslata válna be, ami az évszázad végére 6,5 milliónál is alacsonyabb népességet valószínűsít. Látványos ábrákon három különböző forgatókönyv.
Februárban tovább csökkent a születések száma az előző év azonos időszakához képest, miközben kevesebben is haltak meg - derült ki a KSH adataiból. Utóbbi azonban a tavalyi magas bázissal függ össze.
A magyar nyugdíjrendszer problémáit igyekezne javítani az új javaslat, amely figyelembe venné a gyermekszámot is a nyugdíjkifizetésnél. Ez azonban nem segíti a hosszú távú fenntarthatóságot, mi több, a javaslat annyi rejtett diszkriminációs elemet tartalmaz, amely alapjaiban igazságtalanná és méltánytalanná teheti a bevezetését. Az eddig ismertté vált szakértői javaslatokat friss politikusi nyilatkozatok színezik, amelyek még több ellentmondást gerjeszthetnek a nyugdíjrendszeren belül.