2014-ben összességében a költségvetési hiány csökkent mind az euróövezet 19, mind az Európai Unió 28 tagállamának szintjén, ám az államadósság-mutatók esetében ellenkező folyamat volt megfigyelhető - olvasható ki az Eurostat 2014-es államháztartási adatokat tartalmazó első felülvizsgálatából. Magyarország azon nyolc uniós ország között van, ahol csökkent a GDP-arányos államadósság.
Miközben az elmúlt napokban minden a 2015-ös költségvetés és annak kockázatai körül forgott, a háttérbe szorult egy rendkívül kedvező folyamat. Kalkulációink szerint ugyanis a 2014-es költségvetés számai a vártnál sokkal jobban alakulnak. Ezért lehet az, hogy a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium nem aggódik a jövő évet illetően, egyszerűen csak kihasználja helyzeti előnyét. Most úgy tűnik, hogy tényleg minden azon múlik, jövőre mennyire lesz bőkezű a kormány (a béremelésekkel, gigaberuházásokkal).
Az idei második negyedévben 3,8% volt a kormányzati szektor hiánya az első negyedévi - jelentősen javított - 2,7%-os deficit után - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ilyen magas negyedéves deficitre 2013 első negyedéve óta nem volt példa.
Az előzetesen közölttel összhangban júliusban 37,7 milliárd forintos deficit alakult ki az államháztartás központi alrendszerében - közölte a nemzetgazdasági tárca. Ez az elmúlt évek azonos hónapjai tükrében kis hiánynak számít, de ezzel együtt is elértük már azt, hogy az év első 7 hónapjában összejött az egész évre meghatározott deficit 86,5%-a.
Bár az első féléves költségvetési adatok alapján csak kis kockázatot lát az MKB Bank az idei deficitcél elérésére, ez mégsem jelenti azt, hogy a fiskális politika szigorú lenne. Kondrát Zsolt, a bank vezető elemzője friss anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek ellenkezőjeként a fiskális politika alapvetően laza, hiszen a váratlanul gyors idei gazdasági növekedés mellett is csak az éppen 3% alatti államháztartási hiány betartására "lő" a kormány. A Varga-csomag melletti csendes költségvetési lazítás idén a GDP 1,1%-a lehet és mindezekkel párhuzamosan ő úgy látja, hogy valószerűtlen a GDP-arányos adósság-ráta fenntartható módon történő csökkenése. Az alapeseti forgatókönyve szerint a tavalyi 79,3%-ról idén év végére 80,5%-ra növekedhet a ráta gyengébb forintárfolyam és a kormányzat részesedésvásárlásai következtében, hacsak nem történik valamilyen intézkedés, vagy a forint árfolyama nem erősödik jelentősen (300 alá az euróval szemben) a mostani szintekről. Hosszabb távra előrenézve azzal kalkulál, hogy az államadósság pályája gyakorlatilag lapos lesz, azaz 80% közelében beragad.
Júliusban 37,7 milliárd forintos deficitet mutatott az államháztartás központi alrendszere - közölte a nemzetgazdasági tárca az előzetes adatokat. Ezzel az első hét hónapban a teljes éves hiányelőirányzat 86,5%-a jött össze.
A Költségvetési Tanács (KT) szerint a költségvetési törvényben kitűzött, GDP-arányosan 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiány az első félévi makrogazdasági folyamatok, a költségvetés bevételeinek és kiadásainak időarányos teljesítése alapján elérhető.
A nemrég nyilvánosságra hozott, 2015-ös büdzsé tervezési köriratában csupán egyetlen - már ismert - szám derül ki: a kormány ezek szerint 2,8%-os hiánycélt tűzött ki. Új makropálya csak augusztusban lesz, de a korábbi kevés számhoz képest ezúttal még kevesebb adatot közölt a tárca.
A júniusi hónapot 132 milliárdos mínusszal zárta a költségvetés, ennél alacsonyabb csak 2002-ben volt a hatodik havi deficit. Ezzel az első félévben 813,7 milliárdra hízott a kumulált hiány, ami az egész éves hiányelőirányzat 82,6%-a.
Az idei év több szempontból is kedvezően alakul a magyar gazdaság számára, azonban ez elsősorban egyszeri vagy átmeneti hatásoknak köszönhető - vélik a Költségvetési Felelősségi Intézet közgazdászai. Legfrissebb technikai kivetítésük szerint GDP-arányosan 0,3 százalékpontos elcsúszás van az idei költségvetésben az eredeti célhoz képest. Az adósságcsökkentésben pedig ez a kormány ugyanazokat a trükköket használja, mint a korábbi szocialista kormányok, a kincstári egységes számla egyenlegével "játszik".
Áprilisban 250 milliárd forintos deficit alakult ki a költségvetésben, ilyen magas hiányra nem volt példa az év negyedik hónapjában a korábbi évekkel összevetve. A május elsejei hosszú hétvége miatt előrehozott kincstári kifizetések (bérek és családtámogatások) így megtették a hatásukat az áprilisi büdzsében. Ezzel az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi hiánya 951,1 milliárd forintra nőtt, ami az egész évre tervezett pénzforgalmi hiányterv 97%-a.
A kormány látványosan visszavett a deficitcsökkentő és államadósság-leépítő tempóból az elmúlt években és a növekedési hurráoptimizmus is tovaszállt - ez a fő üzenete a most benyújtott konvergenciaprogramnak, noha épp az ellenkezőjét kommunikálja a kabinet. A kormány a mostani prognózisának egy elemével azt is elismeri, hogy egy fontos törvényi elvárást nem fog tudni teljesíteni, ennek pedig akár még uniós eljárás is lehet a vége. Találunk azonban olyan területet, ahol a kormány optimistább lett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium részletes jelentése szerint március végére 700 milliárd fölé emelkedett a költségvetés hiánya, ami az egész éves terv 71%-a. A magasabb deficit mögött az önkormányzati adósságtörlesztés kiadása és az uniós programok hazai forrásból megelőlegezett kiadásai állnak. Banai Péter helyettes államtitkár azt is elárulta, hogy néhány (május 1. miatt) előrehozott kiadási tétel miatt kiugró lehet az áprilisi hiány.
A francia kormány a 2015 és 2017 közötti időszakban 50 milliárd eurót (15,5 ezer milliárd forintot) takarít meg, az intézkedés részenként befagyasztják a szociális juttatások összegét és a közszférában dolgozók bérének korábbi befagyasztása is érvényben marad - jelentette be szerdán Manuel Valls miniszterelnök.
A februári részletes államháztartási adatok szerint 408 milliárd forintos lyuk keletkezett az év második hónapjában. Egyszeri tételek is szerepet játszottak a korábbi évekhez képest is jelentős deficithez.
75,4 milliárd forintos hiánnyal indította az évet a költségvetés, ami az éves 984 milliárdos hiányelőirányzat 7,7%-a. A Nemzetgazdasági Minisztérium gyorstájékoztatója szerint a friss adat megfelel a kormány várakozásainak, ezt azonban továbbra sem ismerjük. A deficit nem feltétlenül szokatlan az év első hónapjában, a tárca szerint az önkormányzatok és az uniós pénzek miatt lett negatív az egyenleg. Az önkormányzatoknak ugyanis lényegesen magasabb támogatásban részesültek (aminek okát a minisztérium nem részletezi), míg az egyik uniós programnál januárban jelentkeztek a kiadások, az uniós bevételek viszont csak februárban érkeznek be.
Új költségvetési szabályt rejtett el a Nemzetgazdasági Minisztérium az Államháztartásról szóló törvény legutóbbi módosító javaslatában. A minisztérium Portfolio.hu-nak küldött tájékoztatásából kiderül, hogy ezek az új szabályok kiegészítik a meglévő keretrendszert.
A 2013-as költségvetés sokadik módosítására készül a kormány egy pénteken benyújtott javaslat szerint. A Költségvetési Tanács jogszabályi kötelességének eleget téve ezt a kört is véleményezte. Megállapítása szerint az újabb hiánynöveléssel még 3% alatt marad a költségvetés hiánya, de azt már nem írja mint korábban, hogy teljesülhet a 2,7%-ra vállalt hiánycél. Óvatos kritikaként azt is megjegyzi: a gyakori büdzséátírás akkor is rontja a költségvetés technikai kiszámíthatóságát, ha az egyes módosítások önmagukban szakmailag indokoltak.
Az Európai Bizottság kedden közzétett őszi prognózisa szerint Magyarország költségvetési hiánya idén 2,9%-on alakulhat, jövőre pedig 3%-ra emelkedhet a deficit. 2015-re 2,7%-os hiányt jósol a Bizottság. A fő számok elsőre kedvező üzenetet jelentenek a kormány számára, ezek szerint ugyanis az Európai Bizottság nem aggódik a költségvetési hiány elszállása miatt és a fontos 3%-os küszöbérték alá várja a magyar deficitet az elkövetkező években (vagyis a túlzotthiány-eljárás újraindulása távolról sem fenyegeti az országot). Rámutat azonban a kockázatokra és felhívja a figyelmet arra, hogy a tartalékok jelentős részének el nem költésére van szükség jövőre, hogy 3%-ra teljesüljön a hiány. Az Eurostattal folytatott elszámolási vita pedig még befolyásolhatja a 2013-as egyenleget.
Az országgyűlés keddi ülését az idei költségvetés hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával indítják a képviselők. A kormány a legújabb módosításokkal bruttó módon 255 milliárd forinttal emeli meg a kiadásokat, ennek fedezetéül részben 84 milliárd forinttal csökkenti az Országvédelmi Alapot. A fennmaradó 171 milliárd forintos kiadás (E.On-vásárlás és takarékszövetkezetek) indoklása szerint nem érinti az államháztartás eredményszemléletű egyenlegét. Elemzők szerint azonban még így is kockázatos lépést hajt végre a kormány és egyre inkább bebizonyosodik: a választások felé közeledve lazít a gyeplőn. Varga Mihály az expozéjában hangsúlyozta: a mostani javaslat az eddigi eredményeket kívánja megőrizni.
Joe Biden visszalépését követően.
Akár 200 féle különféle tünetet is okozhat a hosszú Covid.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A cél egy egységes európai adattér létrehozása.
Bíróság elé viheti az ügyet a két ország, súlyosak lehetnek a következmények.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
