Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsorban egyfelől arról beszéltünk, hogy január 1-től hogyan változott meg a családtámogatási rendszer Magyarországon, másfelől pedig arról volt szó, hogy nem éppen biztató folyamatokat látunk a hazai lakossági hitel- és bankbetéti piacon. A műsor vendége Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt.
Megszűnt az otthonfelújítási támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, de megmaradt a CSOK, a falusi CSOK, a babaváró, a hitelelengedés, a kamattámogatott CSOK-hitel, az áfa-visszatérítés és a lakásvásárlási illetékmentesség is. Pontosan hány milliós összegben igényelhetők ezek a nagy összegű családtámogatások 2023-ban a gyermekkel már rendelkezők, illetve a gyermeket vállalók számára? Ezt foglaljuk össze cikkünkben, bemutatva a január 1-jével életbe lépett szabályváltozásokat is. Bár a kedvezmények köre szűkült, a Portfolio számításai szerint egy nettó 50 millió forintot érő újépítésű lakásra akár 32 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió kedvezményes hitelt is igénybe vehet egy három gyermeket vállaló pár. Bemutatjuk az egy- és kétgyermekesek lehetőségeit is.
A határidők lejárta előtt három nappal, szerdán este megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben a több milliós összegű családtámogatások sorsáról. Az otthonfelújítási és az autóvásárlási támogatás kivételével mindegyiket meghosszabbította a kormány lényegi változtatások nélkül, mégpedig két évvel, 2024 végéig. Újdonság, hogy a 30 év alatti tanuló és friss diplomás nők nemcsak szja-mentességet, de teljes diákhitel-elengedést is kaphatnak, ha gyereket szülnek vagy örökbe fogadnak.
Jelentősen szűkült a kormány költségvetési mozgástere az elmúlt hónapokban, így megnőtt az esélye, hogy Hornung Ágnes családügyi államtitkár finomhangolásról szóló legutóbbi szavai inkább szigorítást, mint enyhítést vetítenek előre a több milliós családtámogatások területén. A babaváró, az otthonfelújítási támogatás, a falusi CSOK, a lakásáfa-visszaigénylés és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye is lejár december 31-én, de hogy milyen formában élnek tovább, egyáltalán megmaradnak-e, azt csak az év utolsó napjaiban tudhatjuk meg. Bemutatjuk a piac általunk hallott értesüléseit és várakozásait.
A hatályos jogszabályok alapján a babaváró hitel, a falusi CSOK, az otthonfelújítási támogatás és a CSOK-osok lakásáfa-visszaigénylése is véget ér év végén, egy friss államtitkári nyilatkozat alapján azonban inkább finomhangolásra, mint megszüntetésre készülhetnek a családok.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében a hazai hitelezési folyamatokkal foglalkozunk, kiemelten azzal, hogy a kormány október 1-től úgy változtatta meg a CSOK támogatás büntető kamatát, hogy az még a gyermekvállalás meghiúsulása esetén is kedvezőbb, mint amit a bankok hitelként kínálnak. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében, a harmadik évadával jelentkező Színház TV alapítójával, Radnai Márk, színház- és filmrendezővel beszélgetünk arról, hogy a koronavírus járvány után van-e még létjogosultsága a letölthető, vagy online streamelhető színdaraboknak, és hogy mindez milyen hatást gyakorol a színházi szektorra.
Lecsapnál egy 10 milliós hitelre, amelynek nem kell törlesztened a 10 milliós tőkéjét és az 5 milliós kamatát sem egy évtizeden át, majd csak 10 év múlva, egy összegben? A nagyon kedvező, 4,1%-os kamatozású „lakáshitel-konstrukciót” október 1-jétől a magyar állam tálcán kínálja neked, gyerek se kell hozzá. Valószínűleg a kormány se gondolta komolyan, hogy bevezeti, de ha így marad a szabályozás, annak nem kívánatos következményei lehetnek: potyautasok tömege élhet vele, tovább szűkítve a valódi gyermekvállalók lehetőségeit az új építésű lakások amúgy is korlátos piacán.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy a napokban kézhez kapott gázszámlák miatt sokan csalódottak, felháborodottak lehetnek akkor is, ha a gázfogyasztásuk egyébként jócskán elmarad az átlagfogyasztási limittől. Arról, hogy a havi bediktálós fogyasztók esetében mi okozza a kiugró számlát, és hogy mit tehetnek az érintettek, Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját kérdeztük. Az adás második részében a CSOK esetében október 1-től bevezetett változtatásról lesz szó, amelynek keretében megszűnik az akár 65%-os büntetőkamat, ami eddig a gyermekvállalás meghiúsulása esetén érvényben volt. Az CSOK új kondícióit Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője ismertette a műsorban. Mai harmadik témánk, hogy megjelent az ÉPDUFERR Nyrt. féléves eredménye, a cég elmúlt időszakbeli teljesítményéről és jövőbeni terveiről Palkovics Milánt, a vállalat alapító-tulajdonosát, igazgatósági elnökét kérdeztük.
5%-ban maximálja a CSOK feltételeinek (pl. gyermekvállalás) utólagos nem teljesítése esetén fizetendő késedelmi kamatot a friss Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet. Az október 1-jével hatályba lépő intézkedés a CSOK-ot már igénybe vett párokra is vonatkozik.
Meredeken emelkednek a lakossági hitelkamatok, így drámaian nő a tétje a hiteldöntésünknek is abból a szempontból, hogy a leginkább megfelelő hiteltípust választjuk-e célunk megvalósításához. Felértékelődik például a kamattámogatások és a jelzálogfedezet szerepe. 10 millió forint előteremtéséhez a bankoknál elérhető ötféle hiteltípust vizsgáltuk meg alaposabban.
A katával, a rezsicsökkentéssel és az üzemanyagárstoppal kapcsolatos negatív hírek után egy szűkszavú hangulatjavító poszt jelent meg szombat délután a kormány Facebook-oldalán.
„Meghosszabbítjuk az eredetileg június 30-án lejáró falusi csok igénylési határidejét december 31-ig. Így további fél évig lesz elérhető 2678 településen” – közölte a kormány a Facebookon.
Bár a falusi CSOK igénybevétele június 30-ával, a babaváró hitelé és az otthonfelújítási támogatásé pedig december 31-ével kifutna a hatályos jogszabályok szerint, a jövő évi költségvetési tervezet számai arra utalnak, hogy maradnak, esetleg bővülnek is ezek a családtámogatások.
Délután 5-kor jön a Checklist, lapunk napi podcastje amiben szó lesz a KSH 2021-es lakáshitelpiaci adatairól, a legkeresettebb hiteltípusokról és a kamatemelés várható hatásairól 2022-ben. Ezután pedig a magyar autópiacon megfigyelhető jelentős visszaeséssel foglalkozunk és kiderül az is melyik autómárkák a magyarok kedvencei.
Április 29-étől megváltozik a CSOK, a lakásáfa-visszatérítési támogatás, a jelzáloghitel-elengedési támogatás és a babaváró támogatás állam által fizetendő költségtérítése a bankok felé, az eddigi százalékos mérték helyett abszolút összeget határoztak meg erre a csütörtökön megjelent rendeletmódosítások. A babaváró hitel esetében a szintén a bankoknak fizetett állami kamattámogatás, illetve a gyermekvállalás elmaradása esetén érdekes „büntetőkamat” mértéke 1 százalékponttal csökken, a babaváró hitel 0%-os ügyfélkamatát és annak szabályait ez nem érinti.
Az ingatlanárak növekedésének ellenére is feltételezhető, hogy idén emelkedni fog az első lakásukat megvásárlók aránya. Ezt támasztja alá például a házasságkötések éves szinten növekvő száma és az egyes otthonteremtési támogatások igénybevételének közelgő véghatárideje. Az OTP Ingatlanpont szakértője összefoglalta, hogy mit érdemes mérlegelni és milyen lépéseket kell megtenni az első saját ingatlan sikeres kiválasztásához.
A vírushelyzet és a háború nélkül is a stabilizáció éveinek kell következnie a lakáspiacon - véli Varga Dénes, közgazdász, vezető elemző, a Build-Communication megbízásából készített összefoglalójában. A szakember a befektetési célú lakásvásárlók, a lakásépítés serkentésének árfelhajtó, színes, de ötletszerű palettája, valamint a kapacitás- és szakemberhiány oldaláról mondott véleményt a lakáspiac és az építőipar várható folyamatairól.
Március 7-én jelent meg az a véleményem, hogy az erősen megváltozott gazdasági környezett miatt a hazai lakásárak az év közepétől 3-5%-os csökkenést szenvedhetnek el. A reakció gyors volt: „az ingatlanárak inflációs környezetben definíciószerűen nem tudnak csökkenni…"; „hogyan csökkenhetnének a lakásárak, ha masszívan emelkednek az építőanyag költségek...". 7 év Európa-bajnok áremelkedését követően valóban nehéz elhinni, hogy az árak csökkenni is tudnak. Jelen írásomban a véleményem számszerű alátámasztása következik konkrét, múltbeli statisztikákkal.