A német Commerzbank még az év elején kért kriptoengedélyt - közölte a bank szóvivője a helyi médiával. Ezzel az első nagybank lenne Németországban, amely a kripto bevezetése felé mozdulna el. Ha az engedélykérelmet elfogadják, a bank jogosult lesz kriptovaluta-szolgáltatások nyújtására.
Egy meg nem nevezett befektető jelentős részvénycsomagokat értékesít a Deutsche Bankban és a Commerzbankban - közölte hétfőn az egyik forgalmazó. Az eladott részvénycsomagok több mint 5%-os részesedést jelentenek Németország két vezető hitelintézetében.
Fájdalmasnak tűnő döntést hoz meg ma az Európai Unió 27 tagállama arról, hogy várhatóan nyártól kezdve új szerződés keretében nem vásárol többé orosz származású kőszenet, amely fájdalmat inkább az EU-ra kell érteni, nem annyira az oroszokra. Közben viszont az ötödik uniós szankciós csomag számos további eleme inkább az orosz gazdaságnak lehet fájdalmasabb.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően hirtelen új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani szintet is megérintette a jegyzés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy hirtelen komoly spekulatív pozíciók épültek ki a magyar deviza ellen, ezt támasztja alá az MNB most megjelent ábrakészlete is. Ezeket a pozíciókat mostanra elkezdték zárni a befektetők, aminek eredményeként 370-ig kapaszkodott vissza a forint.
A Deutsche Bank után a Commerzbank is bejelentette, hogy jelentősen csökkenti oroszországi jelenlétét, kitettségének harmadát már sikerült leépítenie – számol be a hírről a Bloomberg. Mindeközben a Deutsche Bank további 100 millió eurós tartalékot képez a háború miatt.
Újabb külföldi cégek jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenyégüket vagy kivonulnak az orosz piacról, tiltakozásul az Ukrajna elleni orosz háború miatt.
Rekordközeli, 59,2 milliárd forintos nyereséget ért el az Erste Bank 2021-ben, a piaci átlagnál alacsonyabb hitelnövekedés, de jobb költséghatékonyság mellett. A megtakarítási oldalon soha nem látott forrásbeáramlást tapasztalt a bank év elején, többek között a családi szja-visszatérítésnek köszönhetően, a hitelfelvétel területén azonban óvatosabbá válhatnak idén az ügyfelek.
A kelet-közép-európai devizák zuhanását egyelőre nem tudják megfékezni az érintett országok jegybankjai intervencióikkal, ezért érdemes lenne mérlegelni annak lehetőségét, hogy az Európai Központi Bank siessen a régió segítségére – véli Ulrich Leuchtmann. A Commerzbank vezető devizastratégája szerint ha ez nem történik meg, akkor folytatódhat az összeomlás a piacon.
A bankrendszer mindig is óvatosan kezelte a hadiipari vállalatok finanszírozását, az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása nyomán viszont úgy tűnik, újrapozícionálják magukat, és szorosabbra fűzik a viszonyukat a hadiipari komplexumokkal.
A nyugati bankok közül az osztrák Raiffeisen Bank Internationalnek a legnagyobb a vesztenivalója az orosz, ukrán és fehérorosz részvétellel zajló háborún és a szankciókon. Erre a három országra koncentrálódik hitelállományának 14 és tavalyi nyereségének 40 százaléka, ami a legnagyobb arányú kitettséget jelenti a háborúban érintett országok felé. Nem véletlenül esett a társaság tőzsdei értéke a felére három hét alatt, és egyelőre csak a leginkább kockázatkeresőknek érdemes elgondolkodniuk a vételen annak ellenére, hogy az elemzőkhöz képest a menedzsment rendkívül derűlátó.
Legalább tíz enerigakereskedővel beszélt vasárnap a Reuters egyes orosz bankok SWIFT-ből kizárásának hatásairól, akik mind azt vázolták, hogy súlyos zavarok jöhetnek az európai energiaszállításokban, akár napokra-hetekre is leállhatnak a szállítások a tranzakciók pénzügyi rendezése körüli bizonytalanságok miatt. Idő kellhet ugyanis ahhoz, amire átlátják az érintett szereplők, hogy a szankciók pontosan mit is jelentenek és hogyan lehet azok betartásával mégis üzletelni. A Portfolio brüsszeli energetikai forrása is azt vázolta, hogy tényleg súlyos zavarok és a szállítási volumenek akadozása is jöhet a döntésből, igaz az ördög a részletekben rejlik és azokat elvileg csak hétfőn jelentik be.
Megszakítás nélkül folytatódik Oroszország gázszállítása a világpiacokra – küldte írásos üzenetét egy kedd délelőtti katari földgáz konferenciára Vlagyimir Putyin orosz elnök, miközben Petr Fiala cseh miniszterelnök egy keddi prágai parlamenti felszólalásában azt mondta: arra is van forgatókönyvük, ha megszakadnának az orosz gázszállítások. A legfrissebb adatok alapján nagyon úgy néz ki, hogy ezt a telet már kihúzza komolyabb gázpiaci zavarok, például kényszerű gázkorlátozások nélkül Európa, de nagy kérdés, hogy mi lesz a következő fűtési szezonban, azaz fel tudja-e rendesen tölteni gáztárolóit a kontinens és lesz-e mindig elegendő vezetékes, illetve cseppfolyós földgáz, továbbá milyen áron tudja megoldani a betárolást. Ez a kérdés főleg annak tükrében aktuális, hogy kedden Olaf Scholz német kancellár azt is bejelentette: az Északi Áramlat 2 engedélyezését leállítják, így továbbra is más forrásból kell majd megoldani Németország gázellátását. Erre az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese fenyegetően úgy reagált, hogy az európaiak ezért majd tartósan extrém magas, akár 2 ezer eurós gázárat fizethetnek. Ezzel összefüggésben a német gazdasági miniszter beavatkozást vázolt a magánkézben lévő német gáztárolói piacon.
421 millió eurós nyereségről adott számot a Commerzbank a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentésében, ezzel a 2021-es működési eredménye meghaladja az egymilliárd eurót.
A januári 21 millió után újabb 15 millió Deutsche Bank-részvényétől vált meg a Cerberus befektetési alap, így már csak 1,26%-a maradt a legnagyobb német bankban.
Gyakorolta az opciós ügyletekre vonatkozó szerződés alapján járó vételi jogát a Mol, összesen több, mint 74 millió saját részvény került így az olajcéghez.
Az amerikai pénzügyi befektető, a Cerberus hétfőn eladta a két vezető német hitelintézetben lévő részesedésének nagy részét, közölte az eladást lebonyolító bank.
Mintegy 1,5%-ot esett a Deutsche Bank és 3,5%-ot a Commerzbank árfolyama, miután a Cerberus Capital amerikai befektető mindkettőben jelentősen csökkentette a részesedését.
A takarékszövetkezeti szektor integrációját leszámítva talán a kilencvenes években fordult elő utoljára Magyarországon, hogy egyidejűleg hét jelentős magyar pénzintézet álljon tulajdonosváltás előtt. Az elmúlt három hónap bejelentései alapján öt hazai bank és két biztosítótársaság válik egy-egy rövidesen lezajló M&A-tranzakció főszereplőjévé. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig az érintett pénzintézetek tulajdonosváltásáról, és mi motiválhatja a tranzakciók résztvevőit.
Tavaly új történelmi mélypontot láttunk a forinttól, majd az év végére is alig távolodott el onnan. Az elemzők viszont szinte kivétel nélkül arra számítanak, hogy 2022-ben kicsit magához tér majd a magyar deviza, amiben az emelkedő kamatok segíthetnek. Ráadásul az évekig tartó kívánatos leértékelődés után már a gazdaságpolitikának sem előnyös a további forintgyengülés, így a korábbinál elszántabbak lehetnek az erősítés irányában.
A hatodikról az ötödik helyre jön fel az Erste Bank a magyar vállalatfinanszírozási piacon azzal, hogy megvásárolja a magyar Commerzbankot, sőt, a tervezettnél egy évvel előbb érheti el a negyedik helyet. Szabados Richárd vállalati üzletágvezető nyilatkozott nekünk a tranzakció részleteiről, a vásárló fél céljairól és a vállalatfinanszírozási piac legforróbb aktualitásairól.
Előrejelzés érkezett.
Új megközelítést hozott a magyar piacra a Yettel.
A 200 milliárd pályázati forrás 400 milliárdnyi beruházást hozhat a versenyképességi fordulatra szoruló ágazatban.
Január 1-jétől etikusabbak lesznek az életbiztosítások.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
