Rezsitámogatást kérnek a kormánytól a postások is
A Postások Szakszervezete egyszeri, 100 ezer forintos rendkívüli rezsitámogatást kér dolgozói számára, közölte Tóth Zsuzsanna az érdekképviseleti szövetség elnöke az InfoRádióval.
A Postások Szakszervezete egyszeri, 100 ezer forintos rendkívüli rezsitámogatást kér dolgozói számára, közölte Tóth Zsuzsanna az érdekképviseleti szövetség elnöke az InfoRádióval.
Ritkán van olyan, amiben a munkaadói és a munkavállalói szervezetek is egyetértenek: azt szeretnék, ha megkezdődnének a bértárgyalások.
Évente általában egyszer emelik meg a béreket a vállalatok, idén azonban egészen más a helyzet. Ugyanis kivételes időket élünk: nemcsak, hogy nagyon magas az infláció, hanem az áremelkedés üteme folyamatosan meg is haladja a várakozásokat. Emiatt a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, így sokan igyekeznek emelni, ami viszont elvezetett minket az ár-bér spirálhoz.
Minden eddiginél korábban, már kedden napirendre kerül a jövő évi minimálbér a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány egyeztetésén – értesült a VG.hu.
Csődöt jelentett az Egyesült Államokban a SAS skandináv légitársaság, miután a pilóták sztrájkja nehéz pénzügyi és likviditási helyzetbe hozta a vállalatot – számol be a hírről a Reuters.
A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2023-ban a jelenlegi bizonytalan helyzetben várt adatok alapján 8–12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint, írja a Magyar Nemzet.
Ma délután lesz az első sztrájkbizottsági tárgyalás az új kormány képviselőjével, Maruzsa Zoltánnal - tájékoztatott a Pedagógusok Szakszervezete.
A sztrájktörvényt szigorító, ellehetetlenítő akciók következtében akkora felháborodás tört ki, hogy egy alulról jövő mozgalom indult el. Egy hét alatt több mint száz bejelentés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) letétbe helyezett felmondólevélről, és Komjáthy Anna, a PDSZ újonnan választott országos választmányának elnöke szerint a valós szám jóval magasabb lehet. Ahogy egyre kevesebb tanár lesz a pályán, egyre nagyobb kényszer nehezedik majd a kormányra, hogy megállapodjon a pedagógusokkal, ezért mindenkinek az az érdeke, hogy mielőbb elkezdődjenek a tárgyalások a kormány és a pedagógus szervezetek között.
Az Európai Központi Bankot tulajdonképpen örömmel tölti el, hogy végre nem kell cél alatti inflációs előrejelzést adniuk középtávon. Ezzel egy időben viszont a lakosság egyre jobban aggódik, hogy az infláció 2% felett ragad hosszabb távon az eurózónában. A Commerzbank vezető közgazdásza ezt a kettősséget mutatja be elemzésében, és nem túl optimista - szerinte a jelenség hitelességvesztéshez vezethet, amely végeredményben akár komoly lassulást vagy recessziót is előidézhet.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete által március elejére meghirdetett sztrájk jogszerű a Fővárosi Törvényszék első fokon meghozott döntése szerint - írja a Telex. A Máv fellebbez a döntéssel szemben.
Akár az első negyedév végéig eltarthatnak az idei évről szóló bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között. Érdekképviseleti vezetőket kérdeztünk arról, hogy mekkora a bérnyomás. A bértárgyalásokon eddig jellemzően 7-15% közötti megegyezésekről számoltak be, de van, ahol ennél is nagyobb az emelés mértéke. A felgyorsult infláció, az egyre erőteljesebb munkaerőhiány és persze önmagában a 20%-os minimálbéremelés is felfelé hajtja a fizetéseket. Közben a cégvezetőket szorítja az is, hogy sok esetben elszaladtak a termelési költségeik a többszörösére ugró energiaárak miatt, míg a korábban jó ötletnek tűnő hosszútávú beszállítói szerződések alapvető gátjai lehetnek annak, hogy egy-egy cég árat emeljen a megrendelője felé.
A vasúttársaság alaptalannak, jogszerűtlennek és felelőtlennek tartja a Mozdonyvezetők Szakszervezetének sztrájkbejelentését, ezért a MÁV-START benyújtotta ellenkérelmét a sztrájk jogellenességéről dönteni jogosult Fővárosi Törvényszékhez. Úgy vélik, hogy a sztrájkfenyegetés felelőtlen hangulatkeltés, és nem szól másról, mint a kezdeményező szakszervezeti vezetők egyéni ambícióiról.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerdai küldöttközgyűlése úgy döntött, hogy 2022. március elején határozatlan ideig sztrájkot hirdet, ha addig nem jön létre megállapodás a 2021. évi reálkereset veszteségük kompenzálására. A MÁV alaptalannak és jogszerűtlennek tartja a Mozdonyvezetők Szakszervezetének sztrájkbejelentését.
A MÁV-Volán-csoport érdekegyeztető tanácsa ülésén megállapodás született arról, hogy a 2022. évi 10 százalékos béremelés legkisebb mértéke – a minimálbér növekedése miatti bértorlódások elkerülése érdekében – 40 000 forint lesz. A VOLÁNBUSZ Zrt. esetében – a 10 százalékos alapbérfejlesztésen túl – a további részletszabályokról a következő hetekben születhet megállapodás. Ezzel összességében 2022-ben a bérek emelésére és a lojalitás-juttatás egységesítésére mintegy 49 milliárd forintot fordít a vállalatcsoport - derül ki a MÁV közleményéből.
Küszöbön van a bérmegállapodások bejelentése, mivel az Auchan, az OBI és a Metro esetében is célegyenesbe fordultak a tárgyalások - írja a Világgazdaság, amely szerint a munkaerőhiány segít a szakszervezeti érdekek érvényesítésében. A jelentős béremelés pedig az árak gyors növeléséhez vezet.
Figyelmeztető demonstrációt tart a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) január 31-én, erről döntött a szakszervezet elnöksége csütörtöki ülésén.
A 2022-es év a gyors béremelkedésről szólhat Magyarországon, miután a munkaerőhiány fokozódik és a legkisebb bérek jelentős növelése is felfelé tolja a bérskálát. Mindezek miatt az átlagkereset 10% felett is emelkedhet. Csakhogy közben az infláció is magas lesz, ami erodálja a keresetek vásárlóerejének növekedését. A tartósan gyors áremelés következtében akinek nem nő legalább 5%-kal a fizetése, annak jövőre csökken az életszínvonala. És a többiek sincsenek biztonságban.
Sztrájkbizottságot alapított a szentgotthárdi Opel-gyárban az üzemben működő két szakszervezet (Járműgyártók Szakszervezeti Bizottsága és Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete) - értesült a nyugat.hu, amely alapján több mint 30 éves működése során nem volt sztrájk a gyárban.
Az elmúlt években a munkáltatói járulékok (szocho) jelentős mértékben csökkentek (27%-ról 15,5%-ra), s a folyamat úgy tűnik jövőre sem áll meg, további jelentős járulékcsökkentés várható. A gazdasági szereplők részéről a szocho csökkentését széleskörű támogatás övezi, hiszen mérséklődnek a munkáltatók terhei, s ezáltal nagyobb béremelés válik lehetővé. A szocho lefaragása így mára valóságos gazdaságpolitikai csodafegyverré nőtte ki magát, melyet anélkül lehet bevetni, hogy észlelhető károkat idézne elő. A gazdaság egészét tekintve azonban a szocho markáns csökkentésének súlyos következményei vannak, amelyek mindenekelőtt a nyugdíjak és a nyugdíjakkal összefüggő egyéb ellátások alakulásában érhetők tetten, de hatásai áttételeken keresztül az egész közszférára kiterjednek.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
