Duplázza béremelési ajánlatát az Audi, de a dolgozóknak ez még kevés lesz
A korábbi 5%-os béremelési javaslat helyett 10%-os emelést tett le az asztalra a győri Audi vezetése.
A korábbi 5%-os béremelési javaslat helyett 10%-os emelést tett le az asztalra a győri Audi vezetése.
Új béremelési ajánlatot vár az Auditól a szakszervezet a mai bártárgyalási forduló után – olvasható az Audi Hungaria Független Szakszervezet tájékoztatója a Facebookon.
Az Audi Hungaria tárgyalódelegációja a mai napon átadta béremelési ajánlatát az Audi Hungária Független Szakszervezetnek.
A munkáltatói és a munkavállalói oldal is beszámolt az Audi Hungáriánál zajló bértárgyalások csütörtöki fordulójáról.
Többkörös egyeztetés után csütörtökön részmegállapodás született a Magyar Posta vezetése, a Postás Szakszervezet és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége között a postai dolgozók juttatásairól - jelentette be Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke.
Már csak Bulgáriát előzi meg a bruttó magyar a minimálbér (euróban számolva) az egész Európai Unióban. Egyrészt tény, hogy a magyar bérek nagyon alacsonyak uniós szinten, miután az elmúlt években euróban számolva hazánkban nőtt a legkisebb mértékben a minimálbér az egész régióban, másrészt érdemes eloszlatni néhány tévhitet.
Elhalasztották néhány bankár keddre kitűzött teljesítményértékelését, így szinte biztosan csúszni fog a bónuszok kifizetése a Credit Suisse-nél – számol be a hírről a Bloomberg.
Az Audi Hungária Zrt. és az Audi Hungária Független szakszervezet között jelenleg érvényben lévő megállapodás 2023. március 31-én jár le, a felek pedig február 2-án megkezdték az egyeztetést az ezt követő időszakról - áll az AHFSZ tájékoztatójában.
Nem született bérmegállapodás a munkáltató és a munkavállalói érdekképviselet között az Auchan Magyarországnál, a vállalat által szerda este bejelentett „mindenkinek fix alapbéremelés és jelentős juttatásnövelés” a szakszervezet szerint sztrájkfeszültségbe hajló nagy fokú elégedetlenséget szült a dolgozók körében – értesült az Index.
Az Audi Hungaria munkaadói oldala és a munkavállalói oldal képviseletében az Audi Hungária Független Szakszervezet képviselői megállapodtak abban, hogy jövő héten, 2023. február 2-án indítják a bértárgyalásokat - írja az Infostart. Az aktuális bérmegállapodás 2023. március 31-ig hatályos.
Megkezdődött kedden a 2023-as bértárgyalás a BKV-nál - közölte a társaság az MTI-vel.
Csütörtökön kiderül, hogy 2023-tól hány forint lesz a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbér esetében 16, míg a bérminimumnál 14 százalékos emelésre lehet számítani. Az egyik szakszervezet azonban egyelőre ennél magasabb emelést szeretne elérni.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatna egy kétlépcsős minimálbéremelést, miután jelenleg kifejezetten bizonytalan a gazdasági helyzet, azonban a másik nagy munkáltatói szervezet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége inkább éves megállapodásban gondolkodna. Ugyanakkor hajlandók lennének arra, hogy egy éven belül kétszer tárgyaljanak a bérekről, ha drámai gazdasági változás állna be a megegyezéshez képest.
MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség aggodalommal tekint az MVM Zrt. képviselőivel történő bértárgyalásokra, mert nem látja azt a szándékot, hogy a munkáltató a korábbi megállapodás szellemének megfelelően a munkavállalók helyzetét érdemben kívánná rendezni. A bértárgyalás eredményét több mint 15 ezer munkavállaló kíséri figyelemmel, mindeddig csalódottan - írja a LIGA Szakszervezetek közleménye.
Jelenleg nem a bérharcnak, hanem a munkahelyek megőrzésének van itt az ideje – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László arra a felvetésre, hogy legalább 26 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség. A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint egy ilyen intézkedés pusztító hatású lenne, irreális annak megvalósítása.
„Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián. Az MKIK elnöke azzal indokolta felvetését, hogy a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben igen nehéz előre jelezni, hogy miként alakul a GDP-növekedés, az infláció mértéke, és hogyan változnak majd az energia- és nyersanyagárak. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre azt emelte ki, hogy a legfontosabb követelésük a minimálbér reálértékének megőrzéséről szól. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára úgy vélte, hogy ha a kormányzat a járulékok csökkentésének az útján halad tovább, akkor ez az elvárás teljesíthető lehet.
Minden korábbinál nehezebb bértárgyalások várhatók Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint. Érdemben azonban mindaddig nem tudnak tárgyalni a legkisebb bérekről (minimálbér, garantált bérminimum), amíg a Pénzügyminisztérium nem ismerteti a gazdasági várakozásait. Szerinte nagy költségnyomás van a cégeken, ezért óvatosság várható a bértárgyaláson a cégvezetők részéről, miközben ők is érzékelik az infláció miatti munkavállalói nyomást.
Elkezdődtek a 2023-as bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, illetve a béremelési ajánlásra egyik tárgyalófél részéről sem érkezett konkrét javaslat. Ennek pedig a legfőbb oka a rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet. A szakszervezetek is látják, hogy hiába magas, már 20 százalék feletti infláció, miközben szárnyalnak az energiaárak, így sokszor a cégeknél már a működőképesség megmaradása a tét. Most abban próbálnak megegyezni a felek, hogy a KSH számai, az MNB, illetve a Pénzügyminisztérium jövő évi várakozásaiból olyan mutatókat hozzanak össze, amivel nagyjából meghatározható, hogy milyen lehet a magyar vállalati szektor béremelési képessége. Október végén várható az újabb tárgyalási forduló. Az már biztosnak látszik, hogy az inflációnál nagyobb béremelés nehezen kivitelezhető, a magasabb bérkategóriákban pedig a fizetésük vásárlóértékéből jövőre mindenképpen fel kell majd valamennyit adniuk.
Szerdán indul az első tárgyalási forduló a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy jövőre mekkora legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. Kemény tárgyalások jönnek, hiszen évtizedek óta nem látott szinten, 20 százalék felett volt a szeptemberi infláció, az élelmiszerek ennél is jobban, éves szinten 35 százalékkal drágultak. Nagy kérdés azonban, hogy a munkavállalók „meddig feszíthetik a húrt”, hiszen a rezsiszámlák nemcsak őket sokkolják, hanem a vállalatokat is. Az energiaárrobbanás miatt ugyanis sok cég működése kerülhet veszélybe, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengébb lesz, ami limitálja a béremelések terét is.
A francia kormány egyre növekvő nyomása ellenére sem kezdődtek meg hétfőn a tárgyalások a TotalEnergies és a francia olajipari vállalat finomítóiban munkabeszüntetést szervező CGT szakszervezet között. A fizetésemelést követelő sztrájk két héttel ezelőtt kezdődött, s a hétvége óta az ország egyes részein üzemanyaghiány alakult ki a töltőállomásokon.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
