A vezető japán részvényindex, a Nikkei 225 új, 33 éves csúcsra emelkedett, a mögöttünk álló napokban látott rali mögött több ok is meghúzódik: elsősorban a Bank of Japan támogató politikájának örülhetnek a befektetők, de egyes vállalatirányítási reformok is az emelkedés irányába hatnak- számolt be a CNBC.
A kormányzati bejelentés szerint az új bérstruktúra az óvodai pedagógusokra és a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra is vonatkozik, az ő fizetéseik is emelkednek majd. A bölcsődei dolgozók ugyanakkor nem a közoktatási, hanem a szociális szférához tartoznak. Nagyjából 12 ezren dolgoznak ezen a területen, közülük 2 ezren diplomások, utóbbiakat érinti majd a pedagógus béremelés.
Talán nem lenne túlságosan nagy elvárás egy munkavállaló részéről, hogy megtudja, mennyi pénzért dolgozik. A pedagógusoknál azonban még a szakszervezeteknek sincs információja arról, miként alakulnak a fizetések. Konkrét pedagógus besorolás még nincs arról, hogy mi alapján lépi meg a kormány az oktatásban dolgozó tanárok, óvónők és a diplomás bölcsődei dolgozók béremelését. Az átlagos, 32,2 százalékos jövedelememelkedés a szakszervezetek szerint csökkentheti az oktatás területéről az elvándorlást, azonban nagy esély van arra, hogy nem mindenkinek nő ennyivel a bére. Egyebek mellett nem világos, hogy a fizetési sávhatárokon belül valóban a teljesítmény határozza-e meg a béreket, és ha igen, akkor milyen kritériumokat vesznek majd figyelembe az intézményvezetők. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megszűnhettek a pályán töltött évek alapján meghatározott bérkategóriák, tehát az oktatásban töltött évek automatikusan nem számítanak az illetményekbe, helyette új besorolási kategóriák lesznek, ezért sok múlik azon, hogy egy pedagógus melyikből melyikbe kerül. Ráadásul idővel akár csökkenhet is a pedagógusok bére az emelés után, ami teljesen megdöbbentette a szakmát, másrészt feszültségeket eredményezhet a tanárok körében, ami nem csak az ő teljesítményükre lesz hatással.
Az infláció idén 5% körül alakulhat, ami a nominális béremelkedés várható mértéke mellett azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése is elérheti az 5%-ot a Kopint-Tárki előrejelzése szerint. A kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésének bemutatóján Palócz Éva vezérigazgató elmondta: várakozásuk szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,7%-kal bővülhet, amit főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhat.
Megérkezett szerdán az az írásos garancia, amelyet az Európai Bizottságtól várt a magyar kormány, ezért a tanárok, az óvópedagógusok, valamint - nemzeti forrásból - a szakképzésben oktatók is biztosra vehetik, hogy január 1-jétől 32,2 százalékkal emelkedik a bérük – jelentette be Gulyás Gergely.
A német vonatvezetők sztrájkja miatt szerdán reggel Németország-szerte csaknem teljesen leálltak a személyszállító vonatok, a távolsági járatok közül csak minden ötödik közlekedik.
Kedden tárgyaltak a pedagógus szakszervezetek Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral, ám az Index beszámolója szerint nem sok dologban haladtak előre.
A Belügyminisztérium (BM) megerősítette, hogy a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszere 2025 szeptemberétől lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy csökkentsék az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok bérét. - közölte a Népszava.
A szakképzésben dolgozó mintegy 24 ezer oktató esetén is az az alapelv, hogy az ő átlagbérüket is legalább azonos arányban kell növelni a pedagógusok illetménye emelésének mértékével, függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság a szakképzésben dolgozók béremeléséhez való hozzájárulástól elzárkózott – szögezte le szerdai közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
Újabb béremelést jelentett be az Aldi: 2024 január 1-jétől a cég munkatársai az értékesítés és a logisztika területén, valamint az irodai munkakörökben is egységesen 12%-os béremelésben részesülnek. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Aldi International IT Services bérei a legtöbb pozícióban szintén 12%-kal nőnek. Ez 24 hónap alatt a negyedik béremelés a társaságnál, amelyek összértéke legalább 38%, egyes pozíciókban pedig ennél is magasabb, olvasható a vonatkozó közleményben.
A Spar és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) megegyezett a 2024-es bérekről: a megállapodás szerint a 13. havi juttatás, a Spar Hűségprogram és a munkavállalók 15%-os vásárlási kedvezménye továbbra is megmarad, ezen felül az alapbér átlagosan 10-24 százalék közötti mértékben fog nőni. A bérfejlesztést a vállalat idén is saját forrás felhasználásával valósítja meg, olvasható a vonatkozó közleményből.
Újabb munkabeszüntetésre készülnek a busztársaságnál dolgozó járművezetők, ha a január közepére tervezett bértárgyalások eredménytelenül zárulnak - írja az Infostart. A közlekedési vállalat mielőbb szeretne megegyezni a bérekről.
Bár a kormány úgy kommunikált korábban, hogy a pedagógusok biztosan megkapják januártól a differenciált, átlagosan 32,2 százalékos béremelésüket, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV-nek adott interjújában már arról beszélt, hogy még egy technikai jóváhagyásra van szükség az Európai Bizottságtól.
A 2023-as év utolsó munkanapján számos döntését hirdette ki a kormány, két Magyar Közlöny is megjelent összesen közel 380 oldalon keresztül. Ennek egyikében szerepel egy kormányhatározat, valamint két kormányrendelet is a tanárok béremelésével kapcsolatban, ám ami a legérdekesebb, hogy a tanárbéremelés koncepcióját szintén december 29-én tette elérhetővé a Belügyminisztérium.
Bár már a kohéziós források egy részét feloldotta az Európai Bizottság, az életpályamodell szerinti emelésnél nagyobbról döntött a kormány. A Belügyminisztérium most már magasabb átlagos emelést jelentett be, mint az eredetileg tervezett 10 százalékos szint. Viszont az ígért, jövő évi 700 ezres átlagos tanári bruttó kereset még odébb lehet.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
Törökországban 2024-ben 49%-kal emelik a minimálbért, hogy a megélhetési költségeket enyhítsék a növekvő infláció közepette. A tervezett bérnövelés viszont újra felpörgetheti a pénzromlást.
Az amerikai munkáltatók a Federal Reserve felmérései alapján 2024-ben várhatóan kevesebb embert vesznek fel, ami a jelentések szerint a munkaerőpiac esetleges lehűlését és a béremelkedések lassulását jelzi. Mindez pedig abba az irányba mutat, hogy az amerikai jegybank elkezdheti a lazítást, és összejöhet a puha landolás az amerikai gazdaságban.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.