A fővárosi munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetek közös nyilatkozatban szólították fel a képviselőket, hogy fogadják el a 2025-ös budapesti költségvetést, amely tartalmazza a szükséges béremelést. A szakszervezetek figyelmeztetnek: ha nem születik döntés, sztrájk vagy demonstráció formájában válaszolhatnak a helyzetre.
Kritikus szinten van a magyar közfinanszírozott kórházak eladósodottsága, ez a helyzet pedig már súlyos gazdálkodási nehézséget jelent - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnökével értékeltük a 2024-es évet és szokás szerint kitekintettük a jövő esztendőre is. A kórházigazgató arról is beszélt, hogy elhangzottak olyan ígéretek, hogy jövő januárban érkezik 110 milliárd forint forrás az intézményekhez adósságrendezés céljából. A szakember arra is rámutatott lapunknak nyilatkozva, hogy a kórházi menedzsment mozgástere - több hatás eredőjeként - folyamatosan szűkül.
A kormány több mint 165 milliárd forintot csoportosít át a helyközi és elővárosi közösségi közlekedési társaságok működéséhez, hogy ellensúlyozza a megemelkedett energiaárak, béremelések és egyéb költségnövekedések hatásait. Az intézkedés célja a közlekedési szolgáltatások folyamatosságának fenntartása, miközben figyelembe veszik a korábbi évek költségtérítési elszámolásait is.
Hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire az Országgyűlés azonnali kérdések órájában. Az esemény során az ellenzék számos aktuális és vitatott témában szorította kérdésekkel a miniszterelnököt. Az ülés során szó esett az uniós forrásokról, a vendégmunkások helyzetéről, a szociális szféra béreiről, a vasúti infrastruktúráról, valamint az egészségügy állapotáról.
Az EU-n belül a harmadik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a bérek 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
A jövő évi várható inflációnál jóval nagyobb mértékben, egységesen 8 százalékkal emelkedik a fizetés a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézményeknél és a közszolgáltatási szerződéssel bíró többségi tulajdonban lévő cégeinél – jelentette be a Budapest-család dolgozóit reprezentáló szakszervezetekkel szerdán aláírt bérmegállapodást Karácsony Gergely. A főpolgármester és a szakszervezetek megállapodtak abban, hogy 2026-ban és 2027-ben legalább évi 5%-os reálbéremelést tartanak indokoltnak. A megállapodás arra is kitér: nem támogatható irány a harmadik országból, így például a Fülöp-szigetekről, származó kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása a Fővárosi Önkormányzat által működtetett közszolgáltatások esetében.
Minden tankerületi központban kapnak a pedagógusok év végi juttatást – közölte az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központtól (KK) a Népszavával.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. Bemutatjuk a kormány, a banki és kutatóintézeti elemzők, illetve a vállalati képviseletek várakozásait a 2025-ös magyar béremelések kapcsán.
A Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a pedagógusok jövő évi béremeléséhez szükséges részletszabályokat. A kormány 2025. január 1-jétől intézményi szinten átlagosan 21,2 százalékos béremelést biztosít - vette észre a 24.hu.
A kormány nemrég jelentette be, hogy átrendezi a béren kívüli juttatások rendszerét: a 35 év alatti fiatal munkavállalók számára a kedvezményes adózású, évi 450 ezer forintig terjedő béren kívüli juttatási keret mellett havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatás válik elérhetővé. Emellett a SZÉP kártyára érkező összeg maximum fele felhasználható lesz lakásfelújításra és egy új, az aktív életmódot támogató zseb is nyílik rajta. De valóban mennyire hatékony a magyar cafeteria rendszer? Hogyan viszonyulnak az extra juttatások a béremelésekhez? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Multi-Pay elektronikus utalványszolgáltató szakértőivel.
Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke lemondott pozíciójáról a szervezet rendkívüli ülésén. Szabó OBT-tagsága megmarad, de a testületnek új elnököt kell választania. A döntés még azelőtt született meg, hogy a tagok szavazhattak volna a kérdésben - tudósított a HVG.
Megválasztásom után az azonnali vállalkozói problémák áttekintésével kezdtünk. Az MKIK elnöksége olyan 15 pontos, költséghatékonyságon alapuló javaslatcsomagot fogadott el, amelyek nem, vagy csak minimálisan igényelnek pénzforrást, miközben alkalmasak lehetnek a GDP növelésére – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnöke. Szerinte létfontosságú a kis- és középvállalkozások számára különböző programok létrehozása, mert a visszaeső kereslet és és a költségek emelkedése finanszírozási gondokhoz vezet a vállalatoknál. Az MKIK kutatása szerint a vállalkozások kétharmada a következő három évre átlag 10%-os béremelést elképzelhetőnek tart, de álláspontjuk szerint ez ugyanakkora költségnövekedést jelentene. Nagy Elek szerint a KATA szabályainak változtatását és az alanyi áfamentesség 15-ről 18 millió forintra való emelését is érdemes megfontolni.
Sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem lehetnek maximálisan elégedettek a 3 éves bérmegállapodással. Mindenkinek engednie kellett az eredeti elképzeléseiből. De vajon elérhető a kormány nagy terve, az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagbér? Mekkora béremelésre számíthat az „átlagember” Magyarországon? Mi lesz a szakképzetteknek járó garantált bérminimummal?
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a kormányrendelet-tervezetet, amely a 2025-ös minimálbért és a garantáltált bérminimumot szabályozza.
Az idei évben is óriási különbségeket látunk az egyes jövedelmi ötödök keresete között. A legjobban kereső ötöd bruttó keresete csaknem ötször akkora, mint a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezőké.
A minimálbér-emelések nemcsak az alacsonyabb keresetűek jövedelmét növelik, hanem az egész bérskálát felfelé mozdítják, bérfeszültségeket generálva a magasabb kategóriákban is. Az elmúlt években a kékgalléros dolgozók bérei gyorsabban emelkedtek, részben a minimálbér-növekedés és a munkaerőhiány okozta túlkereslet miatt. A következő években a béremelkedés folytatódhat, különösen az alacsonyabb bérkategóriákban - írta a Humán Centrum HR-szolgáltató közleménye.
A napokban aláírták a 3 éves bérmegállapodást a kormány, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek. A 2025-ös évre még viszonylag alacsonyabb lesz, azt követően azonban magasabb ütemre kapcsol a minimálbér növekedési üteme. Az egyes érdekképviseletek eltérően értékelik a megegyezést. A vállalatok szerint túl gyors az iram, ugyanakkor a munkavállalók úgy vélik, éppen csak elég lesz ahhoz, hogy a régiós bérversenyben ne maradjunk le. De milyen mértékben növekedhet a mediánbér és az átlagbér Magyarországon a megegyezés tükrében?
A japán kormány jelentős béremeléseket szorgalmaz a jövő évi munkaügyi tárgyalásokon. Shigeru Ishiba miniszterelnök kiemelt közpolitikai prioritásként kezeli a bérek növelését, és konkrét intézkedéseket ígér a minimálbér emelésére. A szakszervezetek legalább 5%-os bérnövekedést szeretnének elérni, miközben a közgazdászok kételkednek ennek realitásában.
A régiós versenyben nem nagyon tudunk majd az utolsó előtti helyről elmozdulni a bérmegállapodás után sem - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Jelenleg csak Bulgáriát tudjuk megelőzni a minimálbért tekintve, ebben pedig jövőre nem igazán várható változás. Ennek pedig az az oka, hogy nemcsak Nyugat-Európa küzd munkaerőhiánnyal, hanem a környékbeli országok is, amelyek átlagban 10%-os fizetésemeléssel reagálnak a helyzetre. Palkovics Imre szerint éppen ezért szükséges a magyar bérek gyors növelése.
Rég nem látott esések zajlottak a tőzsdéken.
Hatalmas összegekkel csökkentek.
Vészjósló jelentés érkezett.
Facebook, TikTok, Instagram és YouTube: a Z generáció játszótere.
Az Egyesült Államok magát ütötte meg, Európának komoly gesztust tehetett.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
