Októberben tovább nőtt az átlagkereset Magyarországon, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a vágtató inflációt kompenzálja. Az elmúlt hónapokban egyre világosabbá vált, hogy az ország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakéba, a friss adatok pedig arról árulkodnak, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik. A bérek és az árak növekedése egymást erősítő folyamattá vált.
Ha radikálisan csökkenne a gáz vagy az áram ára az európai tőzsdén, akkor a lakossági árat, vagyis a rezsicsökkentett határ feletti árat is lehetne csökkenteni – mondta az atv.hu-nak adott év végi interjúban Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy már érkeztek uniós források, az pedig csak Matolcsy Györgyön múlik, kitölti-e mandátumát az MNB élén.
A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc szerint a piaci szektorban átlagosan kétszámjegyű béremelés várható, a különböző ágazatokban eltérő mértékű emelések lehetnek, írja az ATV. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint az emelés minden egyéb juttatással együtt értendő. Azt is mondta, ott ahol nem működik érdekképviselet és gyenge a munkavállalók egyéni érdekérvényesítő képessége, évek óta nem volt bérfejlesztés. A kiemelkedő területeken viszont akár húsz-huszonhét százalék közötti bérfejlesztések is lehetnek.
A kormány forrásokat biztosít az egészségügyi dolgozók jövő évi béremeléseihez, így emelkedik az orvosok, az ápolók és az egészségügyben dolgozó más alkalmazottak bére is - mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A bér- és keresettömeg 15,5%-kal növekszik a 2023-as költségvetés tervezete szerint - derült ki a Költségvetési Tanács állásfoglalásából.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
Sztrájkot kezdtek pénteken több nagy brit repülőtéren a határrendészeti dolgozók, miután a kormány nem teljesítette béremelési követelésüket, így a szokásosnál hosszabb várakozási időre, késések, fennakadások lehetőségére figyelmeztette a Nagy-Britanniába készülő utazókat. A sztrájkok a Londontól északra, illetve északkeletre fekvő Luton és Stansted repülőtereket - amelyekre a Magyarországról beutazók többsége érkezik - nem érintik. Sztrájkolnak viszont a határrendészeti dolgozók London két másik nagy nemzetközi repülőterén, Heathrow-n és Gatwicken, amelyekre szintén közlekednek járatok Magyarországról.
Az Üzemi Tanáccsal folytatott egyeztetést követően a Magyar Suzuki Zrt. 2023-ban a vállalat munkatársainak bérét átlagosan 20 százalékkal emeli. A vállalat két részletben teljesítmény függvényében 1,5 havi bónuszt is előirányzott jövőre.
Az Aldi Magyarország 12 hónapon belül a harmadik béremeléséről döntött. A vállalat dolgozói az értékesítési, logisztikai és irodai munkakörökben – néhány kivételtől eltekintve – egységesen újabb 10 százalékos béremelésben részesülnek 2023. január 1-jétől. Ezzel egyes területeken az éves béremelés akár a 37 százalékot is elérheti mindössze 12 hónap alatt. Ezzel az Aldi dolgozóinak reálbére is jelentősen emelkedett a magas inflációjú időszakban. Mindezek mellett az áruházlánc közel 1000 új munkahelyet hozott létre Magyarországon alig egy éven belül.
A Deutsche Bank tervei szerint a németországi és más kulcsfontosságú piacokon dolgozó, alapból is jobban keresők egy részének fizetésemelést ad, hogy ellensúlyozza az emelkedő inflációt, miközben csökkenti a gyengébb teljesítményt nyújtó befektetési bankárok bónuszát – számol be forrásokra hivatkozva az ügyről a Bloomberg.
A bérek jelentős mértékű emelkedésére számíthatnak a munkavállalók Németországban 2023-ban, és ezzel együtt ár-bér spirál alakulhat ki - mondta a szövetségi jegybank (Bundesbank) elnöke egy keddi interjúban.
Az eddigi 55 800 forintról 66 660 forintra, vagyis 19,4%-kal nő a teljes munkaidőben foglalkoztatott fogvatartottak alapmunkadíja 2023. január 1-jétől.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógus szakmai bérpótlék 20-ról 32 százalékra emeléséről szóló rendelet – vette észre a Telex.
Vegyesen értékelték a pénteken megrendezett köznevelési konzultáció eredményeit az eseményre meghívott pedagógusok és iskolaigazgatók. Azt az ígéretet kapták, hogy a panaszok mostani begyűjtése után folytatódik a konzultáció.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. A részleteket Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.
Ahogy az év eddigi része, úgy a vége sem tűnik egy kellemes nyárvégi sétának a Duna-parton. Főleg azoknak nem, akik dűlőre akarják vinni a minimálbér kérdését. Félő, hogy megint a rövidlátó szemlélet győz. Pedig, ha valamikor, akkor most szükség lenne a kompromisszumos, a hosszabb távot is szem előtt tartó döntésre. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy még így is megoldhatatlan az országon belüli bérfelzárkóztatás.
Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – árulta el az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Nyilatkozatából az is kiderült: közel lehet a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás a jövő évi béremelésről.
Két lépcsőben összesen 24 százalékos béremelésről állapodtak meg a szakszervezetek a kecskeméti Mercedes-gyárban – értesült az Index. Emellett eredményrészesedést is sikerült kialkudnia az érdekképviseletnek, amire korábban nem volt példa.
Kedden a KAVOSZ ünnepi rendezvényén egy felszólalásban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy már a falnál vagyunk, a kormány nem tudja csökkenteni a munkát terhelő járulékokat. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést. Ez a két kormányfői mondat alapjaiban rengette meg a jövő évi minimálbérekről szóló tárgyalásokat. Állami járulékcsökkentés nélkül borult minden, a cégvezetők kénytelenek újra számolni az anyagi lehetőségeiket. A szakszervezetek viszont ragaszkodnának az inflációt közelítő, illetve akár azt meghaladó béremeléshez, amihez alternatív javaslatokat dolgoznak ki. A szakszervezetek nem a költségvetés teherbíróképességéről tennék függővé a béremelés mértékét.
Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy munkavállaló Magyarországról, Magyarországon élve dolgozik egy külföldi munkáltató alkalmazottjaként. Ez egyáltalán nem egyenlő a home office-szal és korántsem csak számítógéphez kötött munkát jelenthet. Tulajdonképpen bárki lehet ilyen alkalmazott: kereskedelmi ügynökök, területi képviselők, back office munkatársak. Érdemes áttekinteni tehát a szabályokat: hogyan és hol kell adózni, milyen munkaszerződést érdemes kötni és milyen pénznemben kaphatjuk a bért?
Komoly ügyletek zajlanak a háttérben az ukránok döntése után.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
