Oroszországban az infláció meredek emelkedése érzékelhető a mindennapi élelmiszerek áraiban, amely a háborús költségvetés következménye. A katonai kiadások növekedése ugyan fenntartja Oroszország előnyét a csatatéren, de az emberek pénztárcáján egyre élesebben mutatkozik meg ennek ára: ennek állatorvosi lova a megszaporodó boltilopások.
A vártnak megfelelően továbbra is alacsony volt az új munkanélküli segélykérelmek száma, viszont a munkaerőköltség a vártnál nagyobb mértékben emelkedett a harmadik negyedévben. Az újragyorsuló bérdinamika még okozhat problémát az amerikai jegybanknak, különösen azért, mert a szolgáltatószektorban továbbra is ragadósnak tűnik az infláció.
Kipróbálták, majd a kezdeti sikerek után az egész országban elterjesztették a rövidített munkaidőt Izlandon, és az adatok azt mutatják, ettől nem csak az emberek lettek boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, de az izlandi gazdasági növekedés is Európa élvonalába került.
A harmadik negyedévben 2098 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 13,1 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1855 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is dinamikus maradt a bérek emelkedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 harmadik negyedévéhez képest 10,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A Volkswagen jelentős költségcsökkentést tervez, amely akár a bérek csökkentését is magában foglalhatja. A német autógyártó óriás 4 milliárd eurós megtakarítást célzott meg, miközben a dolgozók és a vezetőség között feszültség tapasztalható a vállalat jövőbeli stratégiájával kapcsolatban.
Váratlanul nagyot nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon a harmadik negyedévben. Elemzők a gazdasági nehézségek munkaerőpiaci következményeit emelik ki az értékelésekben.
A legújabb kormányzati elképzelések szerint az idei évre várható 1,5–2% körüli gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság az elkövetkező két évben már a 3–6%-os növekedési sávba léphet, később pedig akár a sáv felső részének elérése is realitássá válhat. A gazdasági növekedés gyorsulására vonatkozó nézetek azért is meglepőek, mert a munkaerőtartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedése a közeljövőben az elmúlt évtizedben megszokottnak a töredékére eshet vissza, ami a gazdasági növekedés lassulását, nem pedig gyorsulását vetíti előre. Ráadásul a közgazdaságtudomány növekedéselméleti területe – ha a foglalkoztatás számottevő növelésére nincs mód – a 4,5–5% körüli gazdasági növekedés elérését a hozzánk hasonló fejlettségi szinten lévő országok esetében határozottan a közgazdasági irracionalitás kategóriájába sorolja.
A lengyel gazdaság újabb jeleit mutatja a lassulásnak, miután a vállalati szektor bérei és a foglalkoztatottság is elmaradt a várakozásoktól szeptemberben. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a bérnövekedés üteme lassult, míg a foglalkoztatottság tovább csökkent.
A magyar és a román bérek kérdése is szóba került a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciájának azon panelbeszélgetésén, amelyen a régiós országokban jelenlévő vállalatok vezetői értékelték a térségre jellemző jelenlegi üzleti környezetet. A panel arra is kitért, hogy az OTP és az AutoWallis példája azt mutatja, hogy hazai cégek megfelelő stratégia mentén jelentős piaci szerepet tölthetnek be a közép-kelet-európai térségben.
Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.
A világ drámai gyorsasággal változik, és ha a változások irányát nem tudjuk befolyásolni, akkor a gyors alkalmazkodás marad lehetőségként. Tíz évvel ezelőtt az európai ember számára a migráció, a járvány, a háború vagy az energiaválság még a harmadik világra jellemző, egzotikusan csengő kifejezésnek számított. Mára viszont mindegyik végigsöpört Európán és az uniós bürokrácia mindegyikre helytelen, nem gyakorlatias, hanem ideológiai válaszokat adott (népességcsere kísérlete, elhibázott vakcinapolitika, energiasokk mélyítése, szankciós-, majd vámháború elindítása). Nem meglepő, hogy az európai elitek ma már temetik Európát. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök lesújtó jelentést tett közzé az uniós versenyképességi lemaradásról, Emmanuel Macron francia elnök pedig azzal riogatott, hogy az unió hamarosan „meghalhat”. Az iparát elveszítő német gazdaságról lassan nincs mit írni, növekedésre egyelőre képtelen, a nyugati sajtó a napokban épp azt ünnepli, hogy e gazdaság maradékát példátlan felvásárlási lázban hordja szét a globális tőke – miközben a német autógyártók halasztják zöld átállási terveiket, gyáraikat bezárni kényszerülnek.
Minden fronton erős amerikai munkaerő-piaci adatok érkeztek. A bérnövekedés gyorsult, a munkanélküliségi ráta csökkent, a foglalkoztatottság növekedése érdemben meghaladta a várakozásokat. Az adat után elképzelhető, hogy a következő kamatdöntő ülésen nem a 25 és az 50 bázispont között választ a Fed, hanem a tartás és a 25 bázispontos kamatcsökkentés lesz a kérdés.
Orbán Viktor 2-3 éven belül szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért és az 1 millió forintos átlagbért. A Munkástanácsok támogatja ezt, de részletesebb érdekegyeztetést szorgalmaznak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Elsőként arról beszéltünk, hogy ingatlanpiaci szempontból milyen különleges helyzetben vannak az ártéren épült ingatlanok. Vendégünk Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője volt. A második részben a friss kereseti statisztikát elemeztük Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével. Végül szó volt a hamarosan kezdődő Brain Bar jövőfesztiválról, amelyről Baji Bettit, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.
Hazánkban óriási bérelőnyt jelent a diploma. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők bruttó átlagbére elérte az 1 millió forintot Magyarországon, ami háromszor akkora, mint a képzetlenek fizetése. A jobb képzettség nemcsak magasabb bérhez, hanem kedvezőbb munkakörülményekhez, egészséghez, illetve magasabb várható élettartamhoz is vezet. A baj csak az, hogy hazánkban csökken a fiatal diplomások aránya, miközben a kormány az alacsonyabb képzettség felé tereli a diákokat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbérnek három év alatt el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át – értesült a Portfolio. Ez - összhangban az elmúlt napok értesüléseivel - azt jelenti, hogy nem a teljes bruttó átlagkereset fele lesz a minimálbér.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
A dollárral szemben. De az euró ellenében is gyengélkedik.
Első körben 60 ezerről 106 ezerre emelkedik a mentesülő összeg.
Oroszország felkészült.
Megszólalt Putyin szóvivője.
Beléptek a tehergépjármű szegmensbe is.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
