A lengyel gazdaság újabb jeleit mutatja a lassulásnak, miután a vállalati szektor bérei és a foglalkoztatottság is elmaradt a várakozásoktól szeptemberben. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a bérnövekedés üteme lassult, míg a foglalkoztatottság tovább csökkent.
A magyar és a román bérek kérdése is szóba került a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciájának azon panelbeszélgetésén, amelyen a régiós országokban jelenlévő vállalatok vezetői értékelték a térségre jellemző jelenlegi üzleti környezetet. A panel arra is kitért, hogy az OTP és az AutoWallis példája azt mutatja, hogy hazai cégek megfelelő stratégia mentén jelentős piaci szerepet tölthetnek be a közép-kelet-európai térségben.
Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.
A világ drámai gyorsasággal változik, és ha a változások irányát nem tudjuk befolyásolni, akkor a gyors alkalmazkodás marad lehetőségként. Tíz évvel ezelőtt az európai ember számára a migráció, a járvány, a háború vagy az energiaválság még a harmadik világra jellemző, egzotikusan csengő kifejezésnek számított. Mára viszont mindegyik végigsöpört Európán és az uniós bürokrácia mindegyikre helytelen, nem gyakorlatias, hanem ideológiai válaszokat adott (népességcsere kísérlete, elhibázott vakcinapolitika, energiasokk mélyítése, szankciós-, majd vámháború elindítása). Nem meglepő, hogy az európai elitek ma már temetik Európát. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök lesújtó jelentést tett közzé az uniós versenyképességi lemaradásról, Emmanuel Macron francia elnök pedig azzal riogatott, hogy az unió hamarosan „meghalhat”. Az iparát elveszítő német gazdaságról lassan nincs mit írni, növekedésre egyelőre képtelen, a nyugati sajtó a napokban épp azt ünnepli, hogy e gazdaság maradékát példátlan felvásárlási lázban hordja szét a globális tőke – miközben a német autógyártók halasztják zöld átállási terveiket, gyáraikat bezárni kényszerülnek.
Minden fronton erős amerikai munkaerő-piaci adatok érkeztek. A bérnövekedés gyorsult, a munkanélküliségi ráta csökkent, a foglalkoztatottság növekedése érdemben meghaladta a várakozásokat. Az adat után elképzelhető, hogy a következő kamatdöntő ülésen nem a 25 és az 50 bázispont között választ a Fed, hanem a tartás és a 25 bázispontos kamatcsökkentés lesz a kérdés.
Orbán Viktor 2-3 éven belül szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért és az 1 millió forintos átlagbért. A Munkástanácsok támogatja ezt, de részletesebb érdekegyeztetést szorgalmaznak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Elsőként arról beszéltünk, hogy ingatlanpiaci szempontból milyen különleges helyzetben vannak az ártéren épült ingatlanok. Vendégünk Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője volt. A második részben a friss kereseti statisztikát elemeztük Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével. Végül szó volt a hamarosan kezdődő Brain Bar jövőfesztiválról, amelyről Baji Bettit, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.
Hazánkban óriási bérelőnyt jelent a diploma. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők bruttó átlagbére elérte az 1 millió forintot Magyarországon, ami háromszor akkora, mint a képzetlenek fizetése. A jobb képzettség nemcsak magasabb bérhez, hanem kedvezőbb munkakörülményekhez, egészséghez, illetve magasabb várható élettartamhoz is vezet. A baj csak az, hogy hazánkban csökken a fiatal diplomások aránya, miközben a kormány az alacsonyabb képzettség felé tereli a diákokat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbérnek három év alatt el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át – értesült a Portfolio. Ez - összhangban az elmúlt napok értesüléseivel - azt jelenti, hogy nem a teljes bruttó átlagkereset fele lesz a minimálbér.
Mintegy 50-80 milliárdos kárt okoz évente a zöldség- és gyümölcstermesztésben, hogy nincs elég ember, aki leszedje a termést. Az ágazat számára ez ma már az időjárásnál és a tőkehiánynál is nagyobb problémát jelent - írja a Népszava.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában szólalt meg, a beszélgetés témái a világgazdasági átalakulások, a magyar gazdaság helyzete, a bérek, az orosz-ukrán háború, valamint a migráció voltak. A kormányfő fontosabb kijelentéseiről ebben a cikkünkben számoltunk be.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
A foglalkoztatottság növekedése a vártnál kisebb volt, a munkanélküliségi ráta csökkent, viszont havi alapon 0,4%-kal emelkedtek a bérek. A foglalkoztatottság növekedésének lassulása konzisztens a gazdaság lassulásával. A mai adat talán inkább a 25 bázispontos kamatcsökkentés irányába mutathat szeptemberben.
A pedagógushiányról, az alacsony bérekről, illetve a pedagógustársadalom öregedéséről beszélt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. Átfogó tanulmányában megoldást is kínál a problémákra.
Az év eleji szakemberhiány friss felmérése szerint az átlagos várakozási idő egy szakemberre 52 nap volt, de egyes megyékben, mint például Jász-Nagykun-Szolnokban, akár 89 napot is kell várni. Ez a hosszú várakozási idő tovább nehezíti a projektek tervezését és kivitelezését. A hiány nagy, ahogy a kereslet is, így nem meglepő, hogy a fizetések ezekben a szakmákban akár havonta a nettó 1 milliót is megugorhatja, ugyanis átlagosan egy burkoló 8 és 12 ezer forintos órabérért vállal egy-egy projektet - írja a Pénzcentrum.
Körvonalazódik a bérmegállapodás a kormány, a munkaadók, illetve a munkavállalói szervezetek között. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetése alapján ugyan érdemben nőni fog a minimálbér a következő időszakban, de óriási bérfelzárkózásról nincs szó. A minimálbért ugyanis nem a bruttó átlagkeresethez, hanem az úgynevezett rendszeres bruttó keresethez viszonyítanák (ennek kellene elérni az 50%-át), ami érdemben alacsonyabb, mint a teljes átlagbér. Minden bizonnyal egy súlyos érv húzódhat meg emögött: vállalati csődhullámra és/vagy újabb inflációs sokkra kellene felkészülni egy erőltetett béremelési programmal.
Már vannak olyan kerületek, ahol bruttó 1 millió forint fölé emelkedett az átlagkereset. Mindeközben a legrosszabbul kereső járásokban 400 ezer forint körül keresnek az emberek.
Júniusban kissé lassabban nőttek a fizetések Magyarországon, mint ahogy azt sok szakértő várta - derült ki a KSH adataiból. Most pedig azt is megtudtuk, hogy mennyit keresnek az egyes jövedelmi ötödök.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.
A vállalati érdekképviseletek szerint nem igazán reális, hogy meg tudjanak állapodni egy 3 éves, gyors bérfelzárkóztatási programról. Csak visszafogott mértékű emelésben gondolkodnak a munkáltatók, hiszen idén rosszul teljesít a gazdaság. Ha mégis nagymértékben nőne a minimálbér, akkor az vállalati csődöket hozna szerintük. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
