Nagy Márton bejelentette: a biztosításoknál folytatódik a harc az infláció ellen

Folytatódik az infláció elleni harc

„Tovább harcolunk az áremelések ellen, ennek érdekében ma olyan biztosítótársaságok képviselőivel találkoztam, mint a Generali, az Allianz Hungária, a Groupama, az Alfa Vienna Insurance Group, az NN, a SIGNAL, a CIG Pannónia, a BNP Paribas és a Magyar Posta Biztosító” – közölte Facebook-oldalán Nagy Márton.

A miniszter hozzátette:

Az élelmiszerkereskedők, a bankok és a telekommunikációs cégek után a biztosítók következnek. A cél változatlan, megvédjük a magyar lakosságot az áremelésekkel szemben!

Mi áll a háttérben?

Az utóbbi években valóban jelentősen emelkedtek a biztosítási díjak, ami az előző évi inflációt követő (a biztosítási évfordulótól függően késleltetve jelentkező) szerződés szerinti indexálások természetes eredménye.

A lakásbiztosításoknál például az árleszorító hatással is bíró lakásbiztosítási kampány ellenére 2024 végén 17,1%-kal magasabb átlagdíjakat regisztrált az MNB, mint 2023 végén, miközben a kárráfordítás szintje nem változott számottevően. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál az átlagos éves díj 8%-os emelkedést mutatott, ami több mint duplája volt a kárráfordítás 3%-os éves emelkedésének.

Az általános infláció lecsengésével ugyanakkor várhatóan a biztosítások is sokkal kisebb mértékben drágulnak, mint az utóbbi negyedévekben, így a díjak korlátozása nem feltétlenül tűnik indokolnak. Különösen annak fényében nem, hogy a biztosítási szektor az egyik leginkább túladóztatott szektor a nemzetgazdaságban, ahogy alábbi ábránk mutatja. Így fordulhatott elő, hogy 100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból 14 forint lett különadó és 3 forint biztosítói nyereség tavaly.

Idén lehetőséget kaptak arra a biztosítók, hogy mintegy 200 milliárd forintnyi állampapír-állománynöveléssel szektorszinten lefelezzék az extraprofitadójukat (más néven pótadót), így a teljes különadó-terhelésük a tavalyi 240 milliárd forintról akár 220 milliárd forint alá csökkenjen (azért csak ennyivel, mert időközben a „hagyományos biztosítási adó” és az extraprofitadó alapja is emelkedik a díjbevétellel együtt).  

A mostani tárgyalások tétje tehát mintha az lenne, hogy

ezt a 20 milliárdos különadóteher-csökkenést milyen arányban adják tovább a biztosítók az ügyfeleknek díjcsökkentés, avagy a díjemelések visszafogása formájában.

Akárhogy is lesz, ez várhatóan a biztosításközvetítőket is negatívan érinti, akik jutalékbevételüket jellemzően díjarányosan realizálják.

A múlt héten már kaptak egy kedvezőtlen hírt a biztosítók: a kormány szinten tartja az extraprofitadót jövőre, ami várhatóan a teher nominális emelkedését fogja jelenteni a szektornak, hiszen az adó alapja, a díjbevétel növekedést mutat.

Hogy volt a bankoknál?

A bankok esetében néhány hete az történt, hogy a teljes szektor letérdelt a kormány akarata előtt, és egyrészt önkéntes alapon, egyesével teljesítették Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elvárását, amely szerint vissza kell venniük a december óta (meglátásunk szerint egyébként teljesen jogkövető módon) végrehajtott bankszámladíj-emeléseikből, emellett 2026 közepéig vállalták, hogy nem hárítják tovább belső működési költségeik emelkedését és az inflációs hatást a lakosságra.

Elképzelhető, hogy a biztosítóknál is hasonló intézkedésre fog sor kerülni.

Címlapkép forrása: Nagy Márton Facebook-oldala