Tegnap alaposan meglepte a világot a Tesla azzal, hogy bejelentette 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt bitcoint, ráadásul azt is közölte a cég, hogy hamarosan elfogadja majd fizetőeszközként is a kriptodevizát. Emellett azonban érkezett több kellemetlen hír is, amire kevesebb figyelem irányult a nagy bitcoin vásárlás árnyékában.
A koronavírus megjelenése, a járvány megfékezése érdekében hozott szigorú korlátozó intézkedések romba döntötték az amúgy is súlyos problémákkal küzdő brit autógyártást: alig 920 ezer autó gördült le a gyártószalagokról a szigetországban tavaly, ilyen alacsony darabszámra 1984 óta nem volt példa. Jó hír és némi bizakodásra adott okot, hogy Boris Johnson kormányának az utolsó utáni pillanatban sikerült megkötnie a régóta vágyott szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. Ennek köszönhetően elkerülték a legrosszabb forgatókönyvet, a WTO szabályrendszerének bevezetését, amely a becslések szerint 110 milliárd eurós veszteséget okozott volna az iparágnak. Ugyanakkor egyre több jel és intő példa utal arra, hogy túl későn jött a megállapodás, amelynek bizonyos pontjai ráadásul a brit autógyártás lassú leépüléséhez vezethetnek.
Magyarország történetének valaha volt legnagyobb zöldmezős beruházása indulhat el az idei harmadik negyedévben a Fejér megyei Iváncsán azok után, hogy a dél-koreai SK Innovation bejelentette: a két komáromi gyárának építése után a harmadik Ázsián kívüli üzemének is Magyarországot választja helyszínként. Az elektromos autókhoz akkumulátort gyártó multi döntése hosszú távú elköteleződést jelez hazánk iránt, a harmadik gyár ugyanis 2028-ra érné el teljes kapacitását. Az üzem működése és jelentősége nemzetgazdasági szinten is látható lesz, de talán még ennél is fontosabb, hogy a dunaújvárosi térség hosszú szünet után újra egy nagy foglalkoztatóval bővül. A körzetből érkező kedvezőtlen hírek fényében ez akár életmentő is lehet.
Csúnya esést látunk ma az európai tőzsdéken, a DAX már 2 százalékos mínuszban van, de a magyar tőzsde is lejjebb került. A járványhelyzettel kapcsolatos aggodalmak miatt az autógyártók részvényei kifejezetten gyengén teljesítenek ma.
Az Európai Bizottság zöld utat adott annak az akkumulátor technológiával kapcsolatos összefogásnak, amelynek részeként mintegy 2,9 milliárd eurós állami támogatást kaphat 42 vállalat, köztük a Tesla és a BMW, de a haszonélvezők közé tartozik a Stellantis és a Northvolt is. A projekt célja, hogy az EU versenypozíciója erősödjön az elektromos járművek területén.
Az európai új autó üzembe helyezés tovább lassult decemberben, ezzel már harmadik hónapja tart a csökkenés, derült ki az iparági adatokból kedden, mivel a koronavírus második hulláma miatti korlátozások a kontinens legnagyobb piacian is negatív hatást fejtettek ki.
Nehéz év volt 2020 a BMW Groupnak is, de az eladások globálisan és Magyarországon is kisebb mértékben estek vissza, mint a teljes autópiacon, ami részben annak tudható be, hogy a prémium modellek piaca stabilabb, de tavaly tovább nőtt a hibrid és az elektromos modellek eladása is a márkacsoportnál, és a luxusszegmensben, mondták el a BMW Group Magyarország évindító sajtóeseményén.
A globális chip-hiány immár a magyar autógyártásban is fennakadásokat okoz, a kecskeméti Mercedes-gyár ugyan egy hónapos leállást követően újraindítja termelését vasárnap, de jövő szerdán újra leállítja azt a félvezetők hiánya miatt. Az alkatrészhiány megállíthatatlanul söpör végig a világon, amennyiben a probléma nem oldódik meg rövidtávon, akár a 2021-re vonatkozó növekedési kilátásokat is veszélybe sodorhatja.
Több európai autógyártó is közzétette a 2020-as értékesítési számait ma, így betekintést nyerhetünk abba, hogy mégis hogyan alakultak a legnagyobb autóipari cégek eladásai abban az évben, amikor a koronavírus ledöntötte a globális gazdaságot a lábáról.
Miközben a koronavírus-járvány 45 éve nem látott mélységbe taszította a német autógyártást és az új autók eladása drasztikusan visszaesett Európa legnagyobb autópiacán, az elektromos autók értékesítései korábban soha nem látott módon szárnyaltak tavaly. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a szavak tengerét, ahol a korábbi években gyorsan süllyedt a hajó, a tettek váltották fel, Németország teljes mellszéleséggel beállt az elektromos autózás mögé. Ennek eredményeként pedig több elektromos autó fogyott az országban, mint a megelőző tíz évben összesen. Angela Merkel legendássá vált ígérete ugyan így sem teljesült, de az előttünk álló évtizedre vonatkozó nagyszabású tervek már könnyen valóra válhatnak.
Az év egyik legnagyobb tőzsdei sztorijának az elektromosautó-gyártó részvények számítottak, ami nem véletlen, hiszen sokan már az elektromos járművekben látják a jövőt. Az iparági trendek is ezt támasztják alá, hiszen a teljes autóértékesítésen belül egyre nagyobb arányban szerepelnek az elektromos autók, és ez a trend várhatóan a következő években még inkább fel fog erősödni. Mindennek hatására gombaként szaporodnak az olyan elektromosautó-gyártó startupok, akik szeretnének egy szeletet lehasítani az EV-tortából, a befektetők pedig alaposan belehisznek ezekbe a sztorikba, annak ellenére, hogy az ígéreteken kívül az olyan kézzel fogható tények, mint a gyártási volumen, vagy a profitabilitás, még sok esetben nincs meg. Mindenesetre a trend tisztán látszik, és várhatóan a következő években sem fog alábbhagyni az elektromosautó-piac lendülete.
A hétvégén egy új, sokkal fertőzőbb koronavírus-törzs bukkant fel Délkelet-Angliában, ami miatt egy sor európai ország hozott védőintézkedéseket, korlátozták a beutazást az Egyesült Királyságból. A tőzsdék heves eséssel reagáltak, a zuhanást a ciklikus szektorok, a bankok, az autógyártók és a légtársaságok részvényei vezetik.
A BMW menedzsmentje úgy döntött, hogy tisztán elektromos meghajtású autókat gyárt majd debreceni üzemében – jelentette be Szijjártó Péter Münchenben percekkel ezelőtt. A külgazdasági és külügyminiszer tájékoztatójában beszélt arról is, hogy a mostani döntés annak a bizonyítéka, hogy a német prémiumautó-gyártó sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a magyar operációnak, mint azt korábban tudni lehetett.
A kihívásokkal teli iparági környezet és a koronavírus-járvány hatásai miatt veszteséges lett az AutoWallis az év első kilenc hónapjában, azonban részben az idei akvizíciók hatására a társaság árbevétele szépen növekedett. Az eredmény elmaradásának elsődleges oka a koronavírus okozta repülőtéri forgalom teljes leállása miatt visszaesett autóipari szolgáltatásból származó eredmény elmaradása, valamint a Nemzetközi Disztribúció üzletágban átmenetileg visszaeső fedezettermelő képesség volt.
Múlt szerdán sor került a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének (MAJOSZ) online webináriumára, amelynek fókuszában a koronavírus-válság sújtotta nemzetközi és hazai járműipar helyzete, kihívásai és lehetőségei álltak. Kiemelt szerepet kapott továbbá az új technológiákra történő átállás, az elektromos autózás előretörése, amellyel kapcsolatban Nyírő József, a Majosz elnöke hangsúlyozta, sokkal gyorsabb ütemben zajlik, mint azt a legtöbben várták korábban. Rózsa Tamás, a Top Tier Consultants vezérigazgatója pedig fő üzentként kijelentette: azok a vállalatok tekinthetnek optimistán a jövőbe, amelyek képesek lesznek alkatrészeket szállítani az elektromos autókhoz.
A koronavírus-járvány megjelenése és globális terjedése tovább mélyítette a brit autógyártás évek óta tartó válságát. A legfrissebb autógyártási statisztikák pedig ismét megerősítették, borzasztóan nehezen megy az újraindulás, a termelés felfuttatása a szigetországban, amelyet a járvány megfékezése érdekében hozott újabb szigorú intézkedések, a hazai autóértékesítések visszaesés és a globális kereslet csökkenése is nehezít.
A plug-in hibrid modellek sokkal több szén-dioxidot bocsátanak ki működésük során, mint ahogyan azt az autógyártók hirdetik a prospektusaikban – állítja a Transport and Environment (T&E). A környezetvédelmi szervezet éppen ezért arra kéri az országok kormányait, hogy fejezzék be ezeknek a "kamu villanyautóknak" a támogatását: ne nyújtsanak a megvásárlásukhoz pénzügyi segítséget és adókedvezményeket a jövőben. Ez a törekvés természetesen borzasztóan rossz hír azoknak az autógyártóknak, akik az egyre szigorodó előírásoknak elsősorban pont a plug-in hibridek nagyobb arányú értékesítésével akarnak megfelelni a következő években.
Úgy tűnik, a Transport and Environment (T&E) túl korán kezdte el kongatni a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy veszélybe kerülhet az elektromobilitás terjedése Európában. Az elmúlt napokban a politikusok, az autógyártók és a beszállítók sorra jelentették be azokat az intézkedéseket, üzleti döntéseket, amelyek hatására rohamléptekben közeledhetünk a hagyományos, belsőégésű motorokra épülő autógyártás végéhez.
A világ leggazdagabb emberei közül egyértelműen meg lehet állapítani, hogy ki az autórajongó és ki az, aki csak munkába jutáshoz használja kocsiját. Míg Sergey Brin, Warren Buffett vagy Mark Zuckerberg visszafogott járművekkel járkálnak, Larry Ellison, Elon Musk vagy Bill Gates komplett járműparkokkal rendelkeznek otthon. Van olyan is, mint Jeff Bezos, aki rengeteg méregdrága sportkocsit tart otthon, de nem szeret velük felvágni. Nézzük, milyen autókkal jár a világ 10 leggazdagabb embere.