Ray Dalio, aki a világ legnagyobb hedge fundjának az alapítója, úgy gondolja, hogy az Egyesült Államokban jó eséllyel betilthatják egyszer a bitcoint. Véleménye szerint a mostani helyzet nagyon hasonlít ahhoz, mint amikor az 1930-as években megtiltották az arany birtoklását az amerikai vezetők. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a kriptodeviza már bizonyította magát az elmúlt 10 évben, és megállja a helyét értékmegőrző eszközként.
A Fidelity Investments szerdán felfedte terveit, melyek szerint egy bitcoin ETF-et indítana el, amely a kriptodeviza árfolyamát követi. Ez egy újabb óriási lépés lehet a kriptodevizák számára a mainstream elfogadás felé a pénzügyi világban.
Február elején jelentette be a Tesla, hogy 1,5 milliárd dollárért vásárolt bitcoint, illetve azt is közölte, hogy a jövőben el fogja fogadni a kriptodevizát, mint fizetőeszközt az autóiért. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy ez a fizetési opció pontosan mikor válik elérhetővé, ma azonban maga a Tesla Technokingje, Elon Musk tette meg a nagy bejelentést.
A bitcoinnak hiányoznak bizonyos tulajdonságai, amelyek hasznos fizetőeszközzé tennék. Emiatt a kripotodeviza lényegében inkább az arany helyettesítője, sem mint a dolláré – mondta Jerome Powell amerikai jegybankelnök hétfőn.
A pénzügyi világ pereméről mostanra a befektetők figyelmének középpontjáig jutott néhány év alatt a bitcoin, de a teljes kriptodeviza-ökoszisztéma is rohamosan fejlődik. A kezdő kisbefektetőktől kezdve az intézményi szereplőkig egyre többen kereskednek kriptodevizákkal, és a világ nagyvállalatai közül is egyre többen fogadják el a kriptodevizákat fizetőeszközként. De mennyit ér valójában a bitcoin? Tényleg aranyabb az aranynál? Lesz belőle globálisan elsőszámú fizetőeszköz, és ér majd valaha egymillió dollárt? Vagy a világ jegybankjai közbelépek és ellehetetlenítik? Többek között ezekről a témákról beszélgetett Kövesy Károly, a Portfolio részvényelemzője Mogyorósi Attilával, a Coincash.eu kriptobróker és bitcoin ATM üzemeltető társalapítójával és ügyvezető igazgatójával.
A Morgan Stanley az első nagy amerikai bank, amely a vagyonkezelői ügyfeleinek elérést biztosít bitcoin alapokhoz – írja a CNBC.
Múlt héten az amerikai kongresszus elfogadta az 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot, amelyet Joe Biden idő előtt alá is írt. Sokan számítanak arra, hogy a korábbiakhoz hasonlóan most is a pénz egy része a tőkepiacokra fog kerülni, hiszen a lakosság a járványhelyzet miatt lényegében nem képes azt elkölteni, így inkább megtakarításra fordítja. A nagy kérdés viszont az, hogy mely befektetési eszközök piacára fog megérkezni az addicionális tőke.
A kriptodevizák közös jellemzője, hogy rendkívül nehéz fundamentális oldalról elemezni őket. Arról már korábban írtunk, hogy a bitcoin egyre inkább kezd úgy viselkedni mint az arany, némi kapaszkodót adva a spekulánsoknak. Emellett a kriptodevizák összesített piaci értéke ma már a legnagyobb kapitalizációjú részvények értékével vetekszik, így jónéhányuk esetében likviditásban nincs hiány. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a keresletet és kínálatot vizsgálva a technikai elemzés eszköztárához nyúljunk.
A bitcoin szombaton átlépte a 60 ezer dolláros határt, ezzel új csúcsra ért a kriptovaluta.
Az elmúlt két hét remek teljesítményével a bitcoin szépen csendben visszakapaszkodott a korábbi történelmi csúcsok közelébe. Már 57 ezer dollár fölé is benézett a jegyzés, sikerült tehát hamar ledolgoznia a korábbi zuhanást, és március eleje óta nagyot ralizik a kriptodeviza – mindeközben a világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates aggályait fejezte ki a digitális pénz gyártási folyamatával kapcsolatban.
Az elmúlt két hét remek teljesítményével a bitcoin szépen csendben visszakapaszkodott a korábbi történelmi csúcsok közelébe, és már 57 ezer dollár fölé is benézett. Sikerült tehát hamar ledolgoznia a korábbi zuhanást, és március eleje óta nagyot ralizik. Technikai szempontból a hosszú távú emelkedő trend pedig továbbra is töretlen, emellett pedig fundamentális oldalról is egyre több a biztató jel.
Az elmúlt hónapok egyik nagy sztárja mindenképpen az ARK Investment volt és vezetője, Cathie Wood, akinek a befektetési alapjai varázslatos teljesítményt nyújtottak, volt olyan, amelyik több mint megduplázta a befektetők pénzét. Nem véletlen így, hogy folyamatosan nőtt a beáramló tőke mennyisége, azonban a mostanában felerősödő inflációs félelmek és a kötvényhozamok emelkedése alaposan betett a főleg növekedési és technológiai részvényeket tartalmazó portfólióknak. A cég karizmatikus alapítója azonban optimistán látja a jövőt.
Sokak által kinevetett tőkepiaci eszközből a világ egyik, ha nem a legnépszerűbb befektetési témájává nőtte ki magát a bitcoin. A sokat emlegetett kriptopénz mostanra olyan befektetési és fizetőeszköz lett, amiről a világ egyik legnagyobb bankja, a Citi egy 108 oldalas elemzést írt, ami nagy szó, és azt mutatja, hogy már a világ legnagyobb pénzintézetei is elkezdték komolyan venni a bitcoint. Az elemzést a Citi 6 szakembere készítette el, és összesen 25 profival készítettek interjút a bitcoinról, ami alapján megírták az anyagot. Az elemzés fő gondolata az, hogy eddig csak lakossági felhasználásról volt szó, ami intézményi témává alakult és most ott tartunk, hogy a világuralmat megelőző fordulat előtt állhat a bitcoin.
A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?
A bitcoin sokáig az Y generáció kedvelt spekulatív játékszere volt, és hiába volt a mögötte lévő blockchain technológia alapelve zseniális, a komoly befektetők elkerülték azt, eközben az arany szerepe megkerülhetetlen volt a befektetők portfóliójában az elmúlt évtizedekben. A helyzet azonban nagyon változott, komoly intézményi szereplők kezdtek el bitcoinba fektetni, világszerte egyre több nagyvállalat fogadja el fizetési eszközként is. A technikai elemzés képe alapján is egyre több jel utal arra, hogy az arany szerepét elkezdte átvenni a bitcoin. Még nem tudni, hogy ez a folyamat folytatódik-e, de az biztos, hogy a kriptodeviza egyre szélesebb körben kezd elfogadottá válni, és ez akár hosszútávú divergenciát is okozhat a két eszköz között.
A címben feltett kérdés első felére a válasz az, hogy a következő 1-2 évben nem lehet majd bitcoinnal fizetni a BÉT-en, a cím második felére viszont biztatóbb a válasz, ugyanis akár már jövőre bevezethetik a magyar tőzsdére a BÉT részvényeit, mondta el a Portfolio-nak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, akivel az elmúlt 5 év stratégiájában megfogalmazott célok teljesüléséről, a következő évekre vonatkozó tervekről, de a reddites forradalomról és a SPAC-ekről is beszélgettünk. Végh Richárd szerint elképzelhető, hogy a BÉT akár akvizíciókkal is terjeszkedjen a régióban.
A remek tőkepiaci hangulatban a kriptodevizákat is előszeretettel zsákolják ma a befektetők, az összes jelentősebb kriptopénz jegyzése feljebb került a késődélelőtti órákban. Az emelkedést a nyolcadik legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező litecoin vezeti, de a bitcoin is komoly emelkedést tudhat maga mögött, ismét 50 000 dollár fölött van az árfolyam.
Közel egy hete zajlik az esés a legtöbb kriptodeviza piacán, a fontosabb virtuális pénzek értéküknek 20-40 százalékát veszítették el az elmúlt napokban, ma is folytatódik az esés.
Az utóbbi időben a csapból is az elektronikus pénz folyik, olyan kezd lenni mint a foci, amiről sokat beszélnek, de csak kevesen értik. Ezzel egyidőben egyre népszerűbbé válnak az olyan eszközök (pontgyűjtőkártyák, ajándékkártyák, üzemanyag kártyák, vásárlói tokenek), amelyek egy vállalat vagy a vele szerződéses viszonyban álló kereskedelmi partnerei üzleteiben használhatók, vagy meghatározott körű termékek és szolgáltatások beszerzését, illetve egyéb vásárlói kedvezmények igénybevételét teszik lehetővé. Az MNB elemzőjének alábbi cikkében bemutatásra kerül, hogy mit tekintünk elektronikus pénznek, milyen eszközök nem minősülnek annak és ez miért fontos kérdés a fogyasztók szemszögéből.
Interaktív, díjmentes online előadás
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
