Ahogy a héten kiderült, 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán, 26 állampapírban, 23 pedig készpénzben találta meg a "helyét" tavaly Magyarországon. Most egy ábrán bemutatjuk, ennek eredményeként összességében miben tartjuk a pénzünk.
Csaknem 9%-os növekedésével átlépte tavaly az 50 000 milliárd forintot a magyar lakosság pénzügyi megtakarítása. Hiába azonban a pénzügyi szektor minden igyekezete, 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán maradt, 26 állampapírba került, 23 pedig készpénzben hever, így nem sok jutott a különféle piaci megtakarítási termékeknek. Három év után először az ÁKK kisebbfajta pihenőjének köszönhetően ismét akadt tehát népszerűbb megtakarítási forma az állampapírnál: a megtakarítási szempontból meglehetősen terméketlen folyószámla-betét. Ha csak a tavalyi évet nézzük, akkor nem is feltételenül döntött rosszul a kivárás mellett a lakosság: a nyugdíjpénztárak, az alapkezelők, az (élet)biztosítók és a brókercégek ügyfelei, tagjai is nagyot buktak (jórészt persze ez még nem realizált veszteség) 2018-ban.
Az MNB - a hitelintézet likviditási helyzetének rendezése érdekében - további 30 nappal meghosszabbította az NHB Banknál tavaly decemberben elrendelt betétkifizetési korlátozást - olvasható a jegybank pénteki közleményében.
Az MNB - a hitelintézet likviditási helyzetének rendezése érdekében - további 30 nappal meghosszabbította az NHB Banknál tavaly decemberben elrendelt betétkifizetési korlátozást.
Kevesebb hitel, több magyar állampapír az eszközök között; kevesebb külföldi tartozás, több belföldi betét a forrásoldalon - így változott meg a magyar bankok mérlegszerkezete dióhéjban az elmúlt évtizedben, az alábbiakban ezt a jelenséget mutatjuk be részletesebben. A válság hatásai miatt egy évtized alatt mindössze 17%-kal nőtt a hazai bankok mérlegfőösszege.
Ebben az évezredben még nem látott szintre, 30 milliárd forint alá süllyedt az önkormányzatok lekötött betét állománya, ugyanis ennek jó részét állampapírra cserélték - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság mai cikke.
Szerdán megtartotta 2017 negyedik negyedévének utolsó három hónapos betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A tenderen a jegybank a 125 milliárd forintos lejáró állomány figyelembevétele mellett 25 milliárd forint értékben hirdette meg az eszközt, amelyre a bankok 121 milliárd forint értékben adtak be ajánlatokat - közölte az MNB.
Immár öt éve tartják bűvöletükben a magyar lakosságot az állampapírok. A sorozatos kamatcsökkentés ellenére még az MNB legfrissebb adatai sem utalnak arra, hogy bármely más megtakarítási forma az állampapírok közelébe férkőzött volna népszerűségben. A befektetési alapok piaca immár két és fél éve tetszhalott, és a lekötött betéteknek is leáldozott. Egyedül a készpénz és a látra szóló betétek mutatnak érdemi növekedést az állampapírokon kívül. Pedig a lakosság pénzügyi vagyona reálértéken is újabb rekordszintre került, így lenne lehetőség a nagyobb diverzifikációra.
Szerdán megtartotta 2017. harmadik negyedévének második három hónapos betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank a benyújtott 248 milliárd forint banki ajánlatból 125 milliárd forintot fogadott el, amivel 500 milliárd forintról 450 milliárd forintra csökkent a három hónapos betéti állomány - olvasható a jegybank közleményében. Az MNB 2017. június 20-i döntése értelmében 2017 harmadik negyedévének végére 300 milliárd forintra mérséklődik a három hónapos eszköz állománya.
Rettenetesen alacsonyan vannak a betéti kamatok jelenleg Magyarországon, de még mindig elérhető olyan ajánlat, amely 2% fölötti kamatot fizet egy éves lekötésre. Megnéztük, melyek jelenleg a legjobb elérhető betéti kamatok, ha egymillió forintot akarunk egy évre lekötni.
Rekord szintre, közel 46 ezer milliárd forintra nőtt június végével a háztartások pénzügyi vagyona az MNB friss statisztikái szerint. Részben a befektetéseken elért jó hozamoknak köszönhetően 850 milliárd forinttal nőtt a nettó pénzügyi vagyon az áprilistól júniusig tartó időszakban. Az MNB pénzügyi számláinak friss adatairól tegnap már külön cikkben bemutattunk néhány makrogazdasági folyamatot:
Magyarországon jogszabály tiltja a bankoknak, hogy negatív kamatlábat alkalmazzanak a lakossági betéteknél. Nyugat-Európa sok országában nincs ilyen korlátozás, náluk azonban egyszerűen nem merik meglépni ezt a bankok. A holland jegybank most figyelmeztetett ennek banki nyereséget romboló következményeire.
Pénteken lezárult a Növekedési Hitelprogram, hamarosan pedig egyre nagyobb tömegben kötik le a visszatérítendő EU-forrásokat a cégek, ami kiszorító hatással lehet a banki hitelezésre. Érdekesek lesznek tehát a következő hónapok a vállalati hitelezés szempontjából, miközben a lakossági hitelezést egyre inkább az új lakások piacának bővülése határozza majd meg. Addig is nézzük az MNB friss, februárra vonatkozó betéti és hitelstatisztikáit!
Az alacsony kamatkörnyezetben egyre többen választják a hagyományos bankbetétek helyett az úgynevezett nyereménybetéteket, amelyekkel több százezer, vagy akár millió forint értékű ajándékokat - notebookot és robogót, de akár autókat is - nyerhetünk. Két bank forgalmaz jelenleg ilyen termékeket - az OTP és az FHB -, megkérdeztük őket, mennyire népszerű ez a befektetési forma és megnéztük a legfontosabb tudnivalókat is velük kapcsolatban.
Korábban írtunk a magát alapkezelőként reklámozó Atlantic Global Asset Managementről és rejtélyes MLM-cégéről, a Questráról, évi 300-500% körüli hozamot ígérve egy piramisjáték-gyanús befektetésbe toboroznak ügyfeleket többek közt Magyarországról is. Úgy tűnik, a jegybanknak is szemet szúrt a két vállalat, helyszíni vizsgálatot tartottak egy konferenciájukon, amelynek eredményeképpen megtiltották, hogy az Atlantic Global bármilyen betétgyűjtési, portfóliókezelési tevékenységet végezzen. A jegybank piacfelügyeleti eljárást kezdett és büntetőfeljelentést is tett.
A cégcsoport tevékenységéről itt írtunk részletesen:
Szlovákiában is gyűjthetett betéteket az óbudai székhelyű FXLoop Invesment ottani cége, A Blikk információi szerint Komárom és Érsekújvár környékén is voltak olyan befektetők, akik magasabb hozam reményében tettek be a pénzt a céghez. Magyarországon az MNB már korábban megtiltotta a cégnek, hogy jogosulatlanul gyűjtsön betéteket.
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta az FxLoop Investment Kft.-nek és a piacfelügyeleti eljárásban érintett természetes személynek, hogy jogosulatlanul bármely, tevékenységet, így különösen betétgyűjtést végezzenek - írja az MNB közleményében. Korábban szó volt róla, hogy a cég piramisjáték keretében több száz ügyfélnek okozhatott milliárdos károkat, erről itt írtunk.
Az előzetesen meghirdetett 125 milliárd forinttal szemben csak 75 milliárd értékben fogadott be három hónapos betétet az MNB a bankoktól - derült ki a szerdai tender után. Kedden már jeleztük, hogy csak egy belső szabály miatt kellett 125 milliárdot meghirdetni a tenderen, de ennél várhatóan alacsonyabb lesz az elfogadott mennyiség.
Az előzetesen tervezett 900 milliárd forintos összegre szorította le a három hónapos irányadó eszköz állományát az MNB a szerdai aukcióján. A jegybank kedden jelentette be, hogy március végére további mintegy 150 milliárd forintnyi likviditást szorítana ki a rendszerből.
Ismét meglepte a szakértőket kedden a Monetáris Tanács azzal, hogy módosított a kamatkondíciókon, amivel gyakorlatilag a kamatfolyosó felső széle mostantól egyben az irányadó kamat lesz. Ugyanakkor ha kicsit visszalapozunk a jegybanki nyilatkozatokban, akkor egyáltalán nem újdonság a törekvés, arra utalhat, hogy a többéves céljuk felé tettek egy újabb lépést.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
