694 milliárdnyi egyhetes betétet adott az MNB a bankoknak
A múlt heti 700 milliárd forint után minimálisan csökkent az MNB egyhetes betétének igénybevétele, így 694 milliárdnyi üzletet kötött csütörtökön a jegybank a bankokkal.
A múlt heti 700 milliárd forint után minimálisan csökkent az MNB egyhetes betétének igénybevétele, így 694 milliárdnyi üzletet kötött csütörtökön a jegybank a bankokkal.
A múlt heti 750 milliárd forint után 700 milliárd forint értékben kötött egyhetes betéti ügyletet a bankokkal az MNB, az eszköz kamata továbbra is 0,9%.
A múlt heti 655 milliárd forint után ezúttal 750 milliárd forint értékben éltek a jegybank új egyhetes betéti eszközével a kereskedelmi bankok. A kedvező, 0,9%-os kamatozású eszközzel az MNB a rövid likviditást igyekszik kezelni.
Az elmúlt hetek likviditási sokkja miatt 35 kötvényalapot kellett átmenetileg bezárni a svédeknél. A befektetők nem értik, mert nekik azt mondták, olyan likvid alapok ezek, mint egy betéti számla. A felügyelet vizsgálódik az ügyben – írja a Bloomberg.
Az első tenderen 655 milliárd forint értékben fogadott el egyhetes betéti ajánlatokat az MNB – olvasható a jegybank honlapján. Ezzel az összes benyújtott igényt elfogadták, ami erős üzenet lehet a devizapiac felé.
Nagy vihart kavart az MNB hétfői figyelmeztetése, melyben a Magyarországon egyre népszerűbb, külföldi fintechcégek sajátos kockázataira hívják fel a figyelmet. A felügyelet kitért arra is, hogy nem biztos, hogy olyan biztonságosak ezek a vállalatok, mint egy helyi licenccel rendelkező, ellenőrzött bank. Három, Magyarországon népszerű fintechcéget meg is nevezett a felügyelet; a PayPal, a Revolut és a Transferwise is szerepeltek a közleményben. Bár a figyelmeztetés hátterében többnyire az egyik fintechcégnél felmerült kisebb, de sorozatos problémák állnak, nincs arról szó, hogy veszélyben lenne a pénzünk, vagy hogy megbízhatatlanok, netán rosszindulatúak lennének az érintett vállalatok.
12 pénzintézetet bírságolt meg Nigéria összesen 500 milliárd nairával (1,4 milliárd dollár); komoly büntetést kapott a Citibank, a Zenith Bank és a Standard Chartered is – írja a Bloomberg.
Elsősorban a befektetési alapok, másodsorban a lekötött betétek, harmadsorban pedig az életbiztosítások lettek az első vesztesei a lakossági állampapír-értékesítés nyár eleji felpörgetésének - olvasható ki az MNB ma közzétett, második negyedéves adataiból. Az első félévben 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 62 forint állampapírba ment, 17 forint a folyószámlán, 10 pedig készpénzben maradt. Eddig semmi sem valósult meg a készpénztartásnak a kormány által ígért visszaszorításából: soha nem látott készpénztömeg hever a lakosságnál.
Két év után először csökkent a magyar háztartások készpénzállománya az első negyedévben - mutatják az MNB friss adatai. Ismét nagy erővel vetettük rá magunkat az állampapírokra év elején, így 100 újonnan megtakarított forintból 62 forint állampapírban kötött ki, pedig az új szuperállampapír, a Nemzeti Kötvény csak június elején érkezik. A tőzsdék emelkedésének köszönhetően a kockázatosabb megtakarítási típusok sem teljesítettek most rosszul, a részvények mellett a befektetési alapok, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is szépen hoztak.
A Commerzbank összeáll a betétgyűjtésben nagyot újító fintech céggel, a Raisinnel, és közösen egy vállalati ügyfeleknek szóló megtakarítási platformot indítanak.
Ugyan a készpénzhasználat ellen hirdetett háborút a kormány, nagy a valószínűsége, hogy végül nem a készpénzre, hanem a pénzügyi szektor saját termékeire gyakorol majd érdemi kiszorítási hatást a lakossági állampapír-értékesítés tervezett felpörgetése. A lekötött betétek visszaszorulása persze nem most kezdődik: már hat éve tart, ennek ellenére még évekig nem lesznek rászorulva a bankok, hogy kamatemeléssel versenyezzenek a megtakarítók kegyeiért. A forrásbőség miatt az állampapírok további térnyerése anélkül lehet kegyelemdöfés az egykor legnépszerűbb megtakarítási formának, hogy ez kicsit is fájna a hitelintézeteknek. Profit szempontból pedig akár hosszabb távon is kapóra jöhet a bankoknak, hogy helyettük is az állam fizeti a lakosság kamatbevételeinek jelentős részét.
Az MNB piacfelügyeleti vizsgálatának lezárásáig azonnali hatállyal megtiltotta a budapesti U. Attila magánszemélynek, hogy jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási - betét vagy más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtésére vonatkozó - tevékenységet végezzen. A jegybank büntető feljelentést tett és az ügyben érintett bankszámla zárolását is elrendelte.
Ahogy a héten kiderült, 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán, 26 állampapírban, 23 pedig készpénzben találta meg a "helyét" tavaly Magyarországon. Most egy ábrán bemutatjuk, ennek eredményeként összességében miben tartjuk a pénzünk.
Csaknem 9%-os növekedésével átlépte tavaly az 50 000 milliárd forintot a magyar lakosság pénzügyi megtakarítása. Hiába azonban a pénzügyi szektor minden igyekezete, 100 új lakossági forintból 37 folyószámlán maradt, 26 állampapírba került, 23 pedig készpénzben hever, így nem sok jutott a különféle piaci megtakarítási termékeknek. Három év után először az ÁKK kisebbfajta pihenőjének köszönhetően ismét akadt tehát népszerűbb megtakarítási forma az állampapírnál: a megtakarítási szempontból meglehetősen terméketlen folyószámla-betét. Ha csak a tavalyi évet nézzük, akkor nem is feltételenül döntött rosszul a kivárás mellett a lakosság: a nyugdíjpénztárak, az alapkezelők, az (élet)biztosítók és a brókercégek ügyfelei, tagjai is nagyot buktak (jórészt persze ez még nem realizált veszteség) 2018-ban.
Az MNB - a hitelintézet likviditási helyzetének rendezése érdekében - további 30 nappal meghosszabbította az NHB Banknál tavaly decemberben elrendelt betétkifizetési korlátozást - olvasható a jegybank pénteki közleményében.
Az MNB - a hitelintézet likviditási helyzetének rendezése érdekében - további 30 nappal meghosszabbította az NHB Banknál tavaly decemberben elrendelt betétkifizetési korlátozást.
Kevesebb hitel, több magyar állampapír az eszközök között; kevesebb külföldi tartozás, több belföldi betét a forrásoldalon - így változott meg a magyar bankok mérlegszerkezete dióhéjban az elmúlt évtizedben, az alábbiakban ezt a jelenséget mutatjuk be részletesebben. A válság hatásai miatt egy évtized alatt mindössze 17%-kal nőtt a hazai bankok mérlegfőösszege.
Ebben az évezredben még nem látott szintre, 30 milliárd forint alá süllyedt az önkormányzatok lekötött betét állománya, ugyanis ennek jó részét állampapírra cserélték - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság mai cikke.
Szerdán megtartotta 2017 negyedik negyedévének utolsó három hónapos betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A tenderen a jegybank a 125 milliárd forintos lejáró állomány figyelembevétele mellett 25 milliárd forint értékben hirdette meg az eszközt, amelyre a bankok 121 milliárd forint értékben adtak be ajánlatokat - közölte az MNB.
Immár öt éve tartják bűvöletükben a magyar lakosságot az állampapírok. A sorozatos kamatcsökkentés ellenére még az MNB legfrissebb adatai sem utalnak arra, hogy bármely más megtakarítási forma az állampapírok közelébe férkőzött volna népszerűségben. A befektetési alapok piaca immár két és fél éve tetszhalott, és a lekötött betéteknek is leáldozott. Egyedül a készpénz és a látra szóló betétek mutatnak érdemi növekedést az állampapírokon kívül. Pedig a lakosság pénzügyi vagyona reálértéken is újabb rekordszintre került, így lenne lehetőség a nagyobb diverzifikációra.
Robert J. Palladino első hónapja után beszélt a két ország közti kereskedelmi lehetőségekről.
Ackman újra megszólalt.
Itt vannak a legfrissebb reakciók.
Eltérő stratégiával készülnek az egyes országok.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
