A múlt heti 1066,3 milliárd forint után 1372 milliárdnyi egyhetes betétet fogadott be csütörtökön az MNB, vagyis egyre erősebb a likviditás kiszívása. A jegybank ismét az összes ajánlatot elfogadta a bankoktól az eszközre.
Eddig nem látott rekordra, 1066,3 milliárd forintra emelkedett az MNB egyhetes betéti eszközének igénybevétele. A jegybank továbbra is 0,9%-on fogadja be a betéteket.
A múlt heti 862,7 milliárd forint után csütörtökön 751,8 milliárd forint értékben helyeztek el egyhetes betétet a bankok az MNB-nél 0,9%-os kamat mellett. Ez azt jelenti, hogy a korábbinál kisebb volt ezúttal a többletlikviditás, amit a jegybanknak kellett sterilizálni.
Eltelt néhány hét azóta, hogy az MNB több lépésben átalakította eszköztárát, egyelőre nem valósultak meg a félelmek a jegybank lépéseivel kapcsolatban. A forint hirtelen gyengülése megállt, és az eszközvásárlás hatására a hosszú hozamok is csökkenni kezdtek a megemelt kibocsátás mellett is. Vagyis egyelőre a legtöbb dolog úgy sült el, ahogy az MNB szerette volna.
Csütörtökön 862,7 milliárd forintnyi egyhetes betétet fogadott be az MNB a kereskedelmi bankoktól, ezzel az új eszköz története során a legmagasabb összeget érte el. Így a múlt heti tender lejáratát figyelembe véve 20 milliárd forinttal szűkítette a likviditást a jegybank.
A koronavírus-járvány miatt korábban soha nem látott céltartalékolást hajtott végre az OTP, ami miatt a bankcsoport veszteséges lett az első negyedévben, miközben az elemzők 33 milliárd forint profitra számítottak. Biztosan sokakat meglep majd a 4 milliárd forintos mínusz, igazából nem a veszteség mértéke ijesztő, hanem egyrészt a tény, hogy a válságnak ebben a korai fázisában lett ilyen csúnya az eredmény, másrészt az, hogy milyen gyorsan tudnak elromlani a dolgok, nemrég még egy olyan pénzgyár volt az OTP, ami egymás után dönti a rekordokat, és negyedévente termel legalább 100 milliárd forint profitot. A pozitív olvasat az lenne, hogy rekord céltartalékolás, szlovák és magyar bankadó és a magyarországi törlesztési moratórium várható negatív hatásának lekönyvelésével is tud nagyjából nullás eredményt hozni a bank, de a veszteség azért összességében inkább negatív meglepetés. Egyébként maga a negyedév még egyáltalán nem volt gyenge, a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak a negyedév végétől jelentkeztek, a bankcsoport hitel- és betétállománya is nőtt, és bár a marzsok várható módon csökkentek, a bevételek és a működési eredmény is szépen nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kockázati költségek azonban alaposan belerondítottak a képbe, a céltartalékolásra nem is a portfólióminőség aktuális romlása miatt került sor, hanem azért, mert a bank már most reagált a járványhelyzet miatt megváltozott külső környezetre, és többlet értékvesztést könyvelt le. Csúnya forgatókönyvre készül az OTP.
A bankok által benyújtott összes ajánlatot elfogadva 842,7 milliárd forint értékben nyújtott egyhetes betétet csütörtökön az MNB, ez rekord az eszköz néhány héttel ezelőtti indulása óta. A kamat továbbra is 0,9% volt a tenderen.
Az MNB 671,5 milliárd forint értékben kötött üzletet a bankokkal az egyhetes betétre, melynek kamata továbbra is 0,9%. Ezzel az eszköz igénybevétele tovább csökkent, de nem is volt többre igény
A múlt heti 700 milliárd forint után minimálisan csökkent az MNB egyhetes betétének igénybevétele, így 694 milliárdnyi üzletet kötött csütörtökön a jegybank a bankokkal.
A múlt heti 750 milliárd forint után 700 milliárd forint értékben kötött egyhetes betéti ügyletet a bankokkal az MNB, az eszköz kamata továbbra is 0,9%.
A múlt heti 655 milliárd forint után ezúttal 750 milliárd forint értékben éltek a jegybank új egyhetes betéti eszközével a kereskedelmi bankok. A kedvező, 0,9%-os kamatozású eszközzel az MNB a rövid likviditást igyekszik kezelni.
Az elmúlt hetek likviditási sokkja miatt 35 kötvényalapot kellett átmenetileg bezárni a svédeknél. A befektetők nem értik, mert nekik azt mondták, olyan likvid alapok ezek, mint egy betéti számla. A felügyelet vizsgálódik az ügyben – írja a Bloomberg.
Az első tenderen 655 milliárd forint értékben fogadott el egyhetes betéti ajánlatokat az MNB – olvasható a jegybank honlapján. Ezzel az összes benyújtott igényt elfogadták, ami erős üzenet lehet a devizapiac felé.
Nagy vihart kavart az MNB hétfői figyelmeztetése, melyben a Magyarországon egyre népszerűbb, külföldi fintechcégek sajátos kockázataira hívják fel a figyelmet. A felügyelet kitért arra is, hogy nem biztos, hogy olyan biztonságosak ezek a vállalatok, mint egy helyi licenccel rendelkező, ellenőrzött bank. Három, Magyarországon népszerű fintechcéget meg is nevezett a felügyelet; a PayPal, a Revolut és a Transferwise is szerepeltek a közleményben. Bár a figyelmeztetés hátterében többnyire az egyik fintechcégnél felmerült kisebb, de sorozatos problémák állnak, nincs arról szó, hogy veszélyben lenne a pénzünk, vagy hogy megbízhatatlanok, netán rosszindulatúak lennének az érintett vállalatok.
12 pénzintézetet bírságolt meg Nigéria összesen 500 milliárd nairával (1,4 milliárd dollár); komoly büntetést kapott a Citibank, a Zenith Bank és a Standard Chartered is – írja a Bloomberg.
Elsősorban a befektetési alapok, másodsorban a lekötött betétek, harmadsorban pedig az életbiztosítások lettek az első vesztesei a lakossági állampapír-értékesítés nyár eleji felpörgetésének - olvasható ki az MNB ma közzétett, második negyedéves adataiból. Az első félévben 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 62 forint állampapírba ment, 17 forint a folyószámlán, 10 pedig készpénzben maradt. Eddig semmi sem valósult meg a készpénztartásnak a kormány által ígért visszaszorításából: soha nem látott készpénztömeg hever a lakosságnál.
Két év után először csökkent a magyar háztartások készpénzállománya az első negyedévben - mutatják az MNB friss adatai. Ismét nagy erővel vetettük rá magunkat az állampapírokra év elején, így 100 újonnan megtakarított forintból 62 forint állampapírban kötött ki, pedig az új szuperállampapír, a Nemzeti Kötvény csak június elején érkezik. A tőzsdék emelkedésének köszönhetően a kockázatosabb megtakarítási típusok sem teljesítettek most rosszul, a részvények mellett a befektetési alapok, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is szépen hoztak.
A Commerzbank összeáll a betétgyűjtésben nagyot újító fintech céggel, a Raisinnel, és közösen egy vállalati ügyfeleknek szóló megtakarítási platformot indítanak.
Ugyan a készpénzhasználat ellen hirdetett háborút a kormány, nagy a valószínűsége, hogy végül nem a készpénzre, hanem a pénzügyi szektor saját termékeire gyakorol majd érdemi kiszorítási hatást a lakossági állampapír-értékesítés tervezett felpörgetése. A lekötött betétek visszaszorulása persze nem most kezdődik: már hat éve tart, ennek ellenére még évekig nem lesznek rászorulva a bankok, hogy kamatemeléssel versenyezzenek a megtakarítók kegyeiért. A forrásbőség miatt az állampapírok további térnyerése anélkül lehet kegyelemdöfés az egykor legnépszerűbb megtakarítási formának, hogy ez kicsit is fájna a hitelintézeteknek. Profit szempontból pedig akár hosszabb távon is kapóra jöhet a bankoknak, hogy helyettük is az állam fizeti a lakosság kamatbevételeinek jelentős részét.
Az MNB piacfelügyeleti vizsgálatának lezárásáig azonnali hatállyal megtiltotta a budapesti U. Attila magánszemélynek, hogy jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási - betét vagy más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtésére vonatkozó - tevékenységet végezzen. A jegybank büntető feljelentést tett és az ügyben érintett bankszámla zárolását is elrendelte.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Mariupolban és Harkiv megyében látták őket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
