Nem hozott áttörést a banki hitelezésben május hónap: a lakossági hitelkihelyezések növekedése visszaesett, a vállalati hitelkihelyezések pedig mélypontra estek. Annak ellenére történt mindez, hogy a jegybank egyre alacsonyabb kamattal kedveskedik mind a lakossági, mind a vállalati hitelfelvevőknek. A betéteseket bezzeg nem hagyta hidegen a folytatódó kamatcsökkentés.
Két hét alatt, mielőtt az országban bevezették volna a tőkekorlátozásokat, összesen 8 milliárd euró betétet vettek fel a bankoktól a görögök - írja a Financial Times a Moody's adataira hivatkozva.
Csütörtökön újabb egymilliárd eurónyi betétet vontak ki a görögök bankjaikból, ezzel a héten már közel 3 milliárd eurónyi betétállomány távozott a bankszektorból. A lakossági pénzkivétel azután erősödött fel, hogy a hétvégén sikertelenül zárultak a görög válsághelyzettel kapcsolatos tárgyalások, ráadásul tegnap sem történt előrelépés az ügyben - számol be Reuters. Azóta ma délutánra kiderült: pénteken újabb 1,2 milliárd euró távozott a bankokból.
Múlt hét csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatóján Lázár János felvetette, hogy az állami gazdasági társaságok mellett az önkormányzatoknak is a Magyar Államkincstárnál kellene tartaniuk megtakarításaikat, állampapír formájában. A Világgazdaság számításai szerint ez nagyjából 200 milliárd forintnyi önkormányzati megtakarítást érinthet.
Amióta az MNB közzéteszi az értékpapír-statisztikai adatokat, most először látunk olyat, hogy csak a lakossági állampapírok pozitív kereslete húzza fel az értékpapírok havi tranzakciós adatait. Márciusban a bankbetétekbe 50,6 milliárd, az értékpapírokba pedig 44,2 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott, de az állampapírok előretörésétől eltekintve éves alapon még mindig a befektetési alapokba áramlik a legtöbb tőke.
Görögországban csaknem tízéves mélypontra estek a vállalatok és a háztartások bankoknál elhelyezett betétei márciusban a belpolitikai bizonytalanság és azon félelmek miatt, hogy az ország esetleg elhagyja az euróövezetet.
Úgy tűnik, nem nagyon nyugtatta meg a görög betéteseket az EKB-val folytatott tárgyalások pozitív fejleményei, ugyanis januárban újabb 12,2 milliárd euróval csökkent a görög bankokban lévő betétállomány - számolt be a Reuters.
A JP Morgan a tervek szerint extra díjat számítana fel a nagyvállalati ügyfelei betéteire, miután az új hatósági szabályoknak köszönhetően ezeknek a betéteknek a kezelése nagy költségekkel jár a bank számára- írja a The Wall Street Journal.
A JP Morgan amerikai nagybank friss becslése szerint a görögök a múlt héten 3 milliárd eurónyi betétet vontak ki a bankokból.
Ezentúl a bankok a nem természetes személyek esetében akár negatív betéti kamatot is alkalmazhatnak, az erről szóló törvénymódosítást elsöprő többséggel szavazta meg a parlament. Emellett a most elfogadott módosítás megkönnyíti a bankokkal való elszámolást is.
Az biztos, hogy már közel állunk hozzá egy német lap értesülései szerint. Ugyanis a legújabb hírek már arról szólnak, hogy az EKB tőkekivonási korlátozást vezetne be a görög bankbetétekre. Mindeközben az EKB és a görög kormány már cáfolta is a hírt.
"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtől való dolog ez? Mutatjuk.
Bizalmatlan magánszféra, betétkivonások, száguldó állampapír hozamok, de a korábban vártnál magasabb tavalyi GDP-növekedés - röviden így néz ki most a választások utáni Görögország.
Ukrajnában a lakossági devizabetétek összege a harmadával csökkent - a segodnya.ua ukrán üzleti lap értesülése szerint. A lap azt írta, hogy az idei első 11 hónapban a hrivnyabetétekről 60 milliárd hrivnyát (1 hrivnya=16,13 forint), a devizabetétekről 9 milliárd dollárt vett fel a lakosság.
Sajtóértesülések szerint a JP Morgan azt üzenete egyes ügyfeleinek, hogy ha nem viszik el máshová a pénzüket, hanem nála tartják betétként, akkor fizessenek többet. A bank a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozói követelmények miatt döntött így.
Bár a bankok már elszámolták várható devizahiteles veszteségeik nagy részét, egyelőre ez meg se kottyant a lakossági hitelezésnek. A lakáshitelek kihelyezése egy év alatt 48%-kal emelkedett idén októberre, a személyi kölcsönöké pedig 44%-kal. A vállalati hitelezésben az MNB következetesen fordulatról beszél, az adatok alapján azonban ez nem ilyen egyértelmű. A betétállományok szépen duzzadtak októberben - a háttérben ismét a területalapú támogatások állhatnak. A banki kamatok többsége a rendszerváltás óta nem látott mélypontra esett mára.
Hatályossá vált a jegybank határozata, amellyel visszavonta a Széchenyi István Hitelszövetkezet működési engedélyét. Mindez megnyitja az utat a hitelszövetkezet végelszámolása vagy felszámolása, illetve a betétesek kártalanítása előtt - áll az MNB legfrissebb közleményében.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
