A holland kormány összesen 91 orosz vállalatnak és magánszemélynek adott mentességet az uniós szankciók alól, mióta azok fokozatosan elkezdtek érvénybe lépni az Ukrajna ellen indított orosz támadás után – írja az NL Times és a holland RTL minisztériumi forrásokra hivatkozva.
Extraprofitadó bevezetését fontolgatja a spanyol állam, eszerint a bankok a következő két év bevételéből 4,8 százalékot kötelesek befizetni az államkasszába. Az EKB aggodalmát fejezte ki az új adóval kapcsolatban, és egy nem kötelező érvényű javaslatban felszólította Spanyolországot, hogy vizsgálják felül az indítványt - írja a Financial Times.
Franciaország, Szingapúr és Svájc közös kísérleti projektet indított a központi banki digitális pénz (CBDC) tesztelésére, amely az első ilyen régiókon átívelő program a CBDC megvalósíthatóságának értékelésére - írja a Reuters.
A 2020-ban bevezetett fizetési moratórium indulását követően az MNB számos felügyeleti és szabályozó eszközzel segítette a hitelintézetek jogszabályszerű működését. A téma kapcsán fogyasztókat érintő gyakorlatuk ellenőrzésére tavaly témavizsgálatot is indított. A 2022 október elején zárult vizsgálat jellemzően kisebb hiányosságokat tárt fel, amelyek a moratóriumi szabályokhoz történő gyors alkalmazkodási kötelezettségre, valamint rendszertechnikai adottságokra is visszavezethetők. Az MNB a vizsgálat során – a feltárt körülményeket is mérlegelve – 9 hitelintézetnél összesen 18 millió forint bírságot szabott ki. A fizetési stop kapcsán sehol sem sérült lényegesen az ügyfelek érdeke, a feltárt kisebb problémákat a piaci szereplők gyorsan orvosolták - derül ki az MNB legfrissebb összegzéséből.
Közgazdasági alapvetés, hogy a gazdaság és a bankrendszer kéz a kézben járnak, ideális esetben kölcsönösen erősítik egymást. A bankszektor alaptevékenysége a gazdaság folyamatos hitelezése, ezért a mostanihoz hasonló válságok esetén különösen fontos, hogy a szektor hitelezési képessége ne sérüljön – írja legfrissebb közleményében a Magyar Bankszövetség.
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a bankok milyen mértékben és milyen gyorsan építik be az MNB döntéseit a saját lakáshiteleik árazásába. Két kutató, Hajnal Gábor és Lados Csaba a Hitelintézeti Szemle 21. évfolyamának 3. számában az elmúlt évek adatait elemezte. Az eredményeikből rájöhetünk arra, hogy lakossági szereplőként átlagosan hány hónappal később érezzük meg a jegybank döntéseit.
A gazdasági növekedés lelassulása miatt egyre kevesebben vennének fel hitelt az eurózónában, derül ki egy 153 bank részvételével zajló EKB-kutatásból. A bankok emellett tovább szigoríthatják a hiteligényléshez szükséges feltételeket, emiatt még inkább csökkenhet a kérelmek száma - írja a Reuters.
Több mint egy évtizede nem látott pénzromlás, a belföldi részvények zuhanása: ez jellemzi most a kínai piacot, miután politikai okok miatt több millió dollárnyi eszközt adtak el a külföldi befektetők hétfőn. A recesszió azonban nem hatja meg a kínai állami médiát, az ugyanis azt a módot választotta a problémák kezelésére, hogy egyszerűen nem számol be róluk - írja a Bloomberg.
Kína devizaszabályozó hatósága arról kérdezte a bankokat, hogy milyen a pozíciójuk a devizapiacon – írja a Reuters, három közvetlen forrásra hivatkozva. A jüan már régóta elég gyors ütemben gyengül, valószínűleg ez lehetett az oka a kérdezősködésnek.
Minden válság új lehetőséget teremt azoknak, akik figyelnek. A 2022-es válság is valami egészen új, párját ritkító hozamalternatívát alakított ki: a hitelkamatok (egészen pontosan a szabadfelhasználású jelzáloghitel kamatok) lényegesen alacsonyabbak a lakossági állampapírral elérhető kamatoknál. Minden 10 millió Ft hitelfelvétellel 1,4 millió Ft tiszta nyereséget érhetünk el 2 év és 4 hónap alatt. Mindehhez nincs másra szükségünk, mint egy tehermentes ingatlanra és igazolt jövedelemre.
Egy egységes Nemzeti Tőkeholding létrehozásáról döntött a kormány - hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium mai háttérbeszélgetésén, ahol némi meglepetésre nem csak a kormány szombaton bejelentett intézkedéseiről adtak bővebb tájékoztatást, hanem a fenti új intézkedést is bejelentették.
Négyből egy német cég ütközik nehézségekbe a banknál, ha új hitelt szeretne felvenni – derül ki az Ifo friss elemzéséből, amelyet a Reuters szemlézett.
A küszöbön álló gazdasági válság egyre több embert vesz rá pénzügyeinek tudatosabb kezelésére, és a mindennapi kiadások csökkentésére. A növekvő infláció azonban nem könnyíti meg a spórolni vágyók helyzetét, így ilyenkor nem árt, ha a pénzügyi tudatosság mellé némi technológiai támogatás is társul. Cikkünkben bemutatjuk, milyen eszközökkel próbálják megtakarításra, illetve átgondolt befektetési döntésekre rávenni ügyfeleiket a fintechek és a nagyobb pénzintézetek.
A kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem méltányos intézkedés - véli Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Szerinte a piactorzítás negatív hatásait hosszabb távon csak még nagyobb piactorzítással lehet ellensúlyozni, így olyan lavina alakul ki, amely káros a magyar bankszektornak és a magyar gazdaság egészének. A főtitkár a jelzáloghitelezés jelentős lassulására számít, úgy tartja, a kamatstop 3 és 5 éves jelzáloghitelekre történő kiterjesztésével a lakosság széles köre számára hozzáférhető jelzáloghitelezés időszaka alighanem véget ért. Szerinte a mostani helyzet a pénzügyileg megfontoltabb, végig fix kamatozású hitelt választó, és ezért magasabb kamatot fizető ügyfelekkel szemben is méltánytalan.
Döntött az amerikai bíróság: a Credit Suisse Group nem játszott össze a világ legnagyobb bankjaival a devizák ármanipulálásában 2007 és 2013 között. A svájci pénzintézet így most fellélegezhet, nyugodtabban dolgozhat a szerkezetátalakításon és a korábbi botrányok lezárásán - írja a Reuters.
A Deutsche Bank világszerte több tucatnyi alkalmazottat bocsátott el befektetési banki részlegén belül, mivel attól tartanak, hogy a recessziós félelmek visszafogják az ügyletkötéseket - közölte egy, az ügyet ismerő személy a Bloomberggel.
Károsnak tartják a magyar bankvezérek a 18%-os kamatszintet, a 20%-os kamatú hitel a piacon egy betonfal, ilyen kamatok mellett nincs értelme hitelezni. A bankvezérek a Portfolio Budapest Economic Forum 2022 konferenciájának záró panelbeszélgetésében kitértek arra is, hogy a magyar bankszektor erős lábakon áll, a pénzintézetek határozott jövőképpel bírnak, így a kilátások sem olyan negatívak. A késedelmes fizetésbe eső ügyfelek száma megnőhet a közeljövőben, de extrém forgatókönyvre nem számítanak. Lakossági oldalon a jelzáloghiteleknél van és lehet is még visszaesés, a vállalati hitelkereslet azonban töretlen.
Felálltak a fenntarthatósággal foglalkozó szervezeti egységek a bankoknál, megkezdődött a karbonlábnyom és a környezeti terhelés átfogó csökkentése, elkészültek az első jelentések a zöld törekvésekről és azok megvalósításáról. De hogy alakítja át magát a banki finanszírozást az ESG? Mennyire változnak meg a hitelezési folyamatok és sztenderdek? Lehet-e kontraproduktív bizonyos projektek kizárása? Hogy lehet a finanszírozáson keresztül kizöldíteni a gazdaságot? Erről volt szó Future of Finance konferenciánk 2/A szekciójában.
A pénzügyi szektor hosszú távú jövőjéről szól a Portfolio mai Future of Finance 2022 konferenciája, de ahogy az ágazati vezetők kerekasztal-beszélgetésében is kiderült: nehéz elszakadni a napi szintű kihívásoktól, és kevés idejük marad a vezetőknek a hosszú távú jövő megtervezésére.