A milánói székhelyű Aigis Bancát is utolérték a Greensill Capitalhöz kötődő problémák, a kkv-k finanszírozásával foglalkozó bank ugyanis nagy kitettséggel bírt a csődbe ment vállalat felé, ez pedig a pénzintézet vesztét hozta.
A Szegedi Ítélőtábla 5 évre súlyosította a börtönbüntetését annak, a korábban bankban dolgozó elkövetőnek, aki szerencsejáték-függősége miatt összesen 62 millió forintot lopott el a bank ügyfeleitől.
A pandémia alatt a lakosság megtakarítási rátája akár a 11 százalékot is elérhette, ami a válság előtti 8-9 százalékos rátához képest közel 30 százalékkal magasabb. A békeidőkhöz képest ez éves szinten 500-700 milliárd forintos többletmegtakarítást is jelenthet - mondta Nagy Márton, miniszterelnöki főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn.
Olyan sok pénz gyűlt fel a pandémia alatt az amerikai nagybankoknál, hogy jelenleg azon fáradoznak, miképpen tudnák rávenni vállalati ügyfeleiket arra, hogy ne a bankban parkoltassák a pénzüket – írja a Financial Times.
A koronavírus hatására az emberek globálisan 5400 milliárd dollárnyi extra megtakarítást halmoztak fel a Moody’s becslései szerint, ami várhatóan nagy löketet adhat majd a pandémiából való gazdasági kilábalásnak – számol be a hírről a Financial Times.
Az előző évi szint ötödére esett tavaly az MKB Bank adózás utáni nyeresége, a negyedik negyedévet ugyanis 4,9 milliárd forintos veszteséggel, az év egészét pedig így 8,4 milliárdos nyereséggel zárta a pénzintézet. A visszaesés oka azonban más, mint a bankszektor nagy részében: az MKB kevesebb (korrigált) céltartalékot képzett, mint 2019-ben, az eredményromlás ehelyett a működési bevételek (különösen a kamatmarzs) visszaesésével és a működési költségek egyidejű növekedésével magyarázható. Szokatlanul nagy mértékben nőtt tavaly az MKB vállalati betétállománya és mérlegfőösszege.
Sem a befektetési alapok, sem a részvények, sem a bankbetétek nem tudták felvenni a versenyt januárban az állampapírokkal, az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint ugyanis messze állampapírokba áramlott a legtöbb friss lakossági megtakarítás. Mindezt úgy, hogy az állampapíroknak sem volt kiemelkedő hónapja. A befektetési jegyekbe áramló tőke több havi mélypontra került, a részvényekhez pedig inkább csak óvatosabban közelednek most a befektetők.
A körülményekhez képest erős 2020-as év után harmatgyengén kezdődött a 2021-es év a magyar lakossági és vállalati hitelpiacon egyaránt: a bankszektornak az MNB által ma közzétett adatai szerint januárban a lakossági hitelkihelyezés mintegy harmadával esett vissza 2020 első hónapjához képest, és éveket csúsztunk vissza az időben. A vállalati hitelnövekmény a moratóriummal együtt sem érte el az egy évvel korábbi szint felét sem.
A Bloomberg számításai szerint a világ nagyobb gazdaságaiban a fogyasztók 2900 milliárd dollárt tettek félre a koronavírus miatti lezárások idején. Ezek a megtakarítások nagy lendületet adhatnak majd a pandémia utáni gazdasági helyreállásnak – írja a Bloomberg.
A koronavírus-válság ellenére olyan ütemben növekedtek a magyar háztartások megtakarításai 2020-ban, mintha normális évünk lett volna, és ez csak kisebb részben köszönhető a törlesztési moratóriumnak. A befektetési alapok első negyedéves és a tőzsdei részvények utolsó negyedéves forráskivonását leszámítva egyöntetű növekedést hozott a tavalyi év összes negyedéve, ami a fogyasztás csökkenése mellett a háztartások nagyon erős tartalékolására utal. Fejenként több mint félmillió forinttal bővültek a megtakarítások, 100 új megtakarított forintból pedig 37 forint a folyószámlákon, 26 állampapírban, 16 pedig készpénzben kötött ki.
Közelít a 7000 milliárd forinthoz a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a BAMOSZ friss statisztikái szerint. Januárban több kategóriába is jelentős pénzek áramlottak, egyelőre azonban csak a részvényalapok tudtak hozamot termelni. Érdekesség, hogy bár a részvénybefektetések aránya egyre nő, a befektetési alapokban tartott pénzek negyede semmit sem hoz a konyhára.
Négy éve nem látott népszerűségnek örvendtek a banki devizaszámlák a magyar lakosság körében novemberben, ami jórészt valószínűleg a forint őszi gyengülésével magyarázható: aki például augusztus elején fektetett euróba, az akár 6 százalékos forinthozamot is elkönyvelhetett mára. Az MNB mai statisztikáiból sok minden más is kiderül a betéti és hitelpiac novemberi alakulásáról: a lakáshitelek erős, a személyi kölcsönök és a vállalati hitelek viszont gyengébb hónapot zártak.
Régiós összehasonlításban is kiemelkedően nőtt a magyarok megtakarítási kedve, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer 600 forintot havonta. A legtöbben valamilyen váratlan kiadásra spórolnak, de sokan gyűjtenek lakásra, valamint a nyugdíjcélú öngondoskodás szerepe is nagyot nőtt tavalyhoz képest. A kockázatvállalási hajlandóság továbbra is alacsony, a többség inkább a biztonságra törekszik, a legtöbben bankszámlán vagy készpénzben parkoltatják a megtakarításukat. A kockázatkerülés Kelet-Közép-Európában általános jelenség - állapította meg az Erste egy friss felmérés alapján.
Közel 750 milliárd forintnyi friss tőkét tettek október végéig állampapírba magyar háztartások, a kereslet a részvények iránt is megvolt, de utóbbi esetben a hozamveszteségek elvitték az idén befektetetett összeget. Az MNB friss statisztikái szerint egyre nagyobb kedvvel fektetnek a magyarok befektetési alapokba is, de sokan vannak, akik inkább a bankszámlájukon parkoltatják a pénzt.
Felerősödött a magyar lakosság tartalékolási igénye a koronavírus-válságban, így a jövedelmi nehézségek ellenére 5%-kal nőtt tavaly év vége óta a háztartások pénzügyi vagyona. 2020 első három negyedévének nyertese a folyószámla, az állampapír és a készpénz volt a szélesebb értelemben vett megtakarítási piacon, 100 új forintból ugyanis 76 forint ezek valamelyikében kötött ki. Hogy azonban a kockázatvállalás sem veszett ki teljesen a lakosságból, azt a tőzsdei részvények példátlan népszerűsége mutatja, csakhogy sajnos majdnem annyit bukott eddig idén a lakosság részvényeken, mint amennyi friss pénzt befektetett. Összességében a harmadik negyedévben már látszódtak az új megtakarítások képződésében a visszaesés jelei.
Hiába mutatott rekord keresletet idén eddig a lakosság a részvénybefektetések iránt, a részvényekben lévő háztartási vagyon még mindig kevesebb, mint tavaly év végén volt. Ez azt mutatja, hogy nem nagyon tudták jól elkapni a tőzsdei hullámokat a magyarok. A befektetési alapok a visszatérő kereslet ellenére is nyögik még a koronavírus tavaszi hatásait, az állampapír-vásárlás viszont visszatért a koronavírus előtti szintekhez.
Kiderült: nagyon nehéz kirobbantani az embereket a bankbetétekből, Európa-szerte csak kevés országban történt előrelépés ez ügyben. Érdekes, hogy míg az utóbbi években a legtöbb európai ország lakosa leépítette kötvénybefektetéseit, a magyarok kilőttek: sehol máshol nincs olyan nagy arányban kötvénybefektetés a lakosság megtakarításai között Európában, mint itthon. Rossz hír viszont, hogy sehol máshol nem csökkent annyival a nyugdíjcélú megtakarítások aránya, mint Magyarországon.
Argentína újabb szigorításokat lengetett be a tőkekontrollal kapcsolatban, ennek hírére sok argentin elkezdte kivenni a bankban tartott dollármegtakarítását – számol be a hírről a Bloomberg.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
Júliusban 184 milliárd euróval nőtt a vállalatok és háztartások bankbetéteinek állománya az eurózónában, így a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott ütemben nőttek a bankbetétek az elmúlt egy évben, és a történelem során először 12 000 milliárd euró fölé emelkedtek – mutatják az EKB adatai. A bizonytalan időkre elsősorban a bankszámlákon lévő pénz felhalmozásával készülnek a gazdaság szereplői.