Ezt hozhatja Magyarországnak Trump vámháborúja

Donald Trump április 2-án bejelentette a „Felszabadítás Napját”, és történelmi jelentőségű vámtarifákat vezetett be az amerikai ipar védelmében. A jó előre beharangozott bejelentések sokkolták a közvéleményt, mivel az intézkedések még annál is erőteljesebbek, mint amire számítottak a szakértők. Az Európai Unió általános 20%-os vámot kapott az exportjára, de érzékenyen érintheti, hogy mindez meg van fejelve a gépjárművekre kivetett globális 25%-kal. Kína a korábban kivetett vámokkal együtt már 54%-nál jár, és a kereskedelmi háború eszkalációjának első erős jeleként máris viszontvámmal reagált. Kanada is lépett, az Európai Unió szintén fogadkozik.

Rengeteg értékelés és előrejelzés jelent már meg a várható gazdasági hatásokkal kapcsolatban, ezek többségében az szerepel, hogy a világgazdaság egésze veszít. Érdekes módon rövid távon az Egyesült Államok a legtöbbet, a részvénypiacok el is kezdték beárazni az új világot. A hatások azonban nagyban függnek a rendkívül bizonytalan környezet változásaitól, hiszen a sokféle célból kivetett vámok sorsa meglehetősen homályos.

A különböző érzékenységvizsgálatok nagy sávban szórnak, de valószínűleg nincs messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy 10%-os általános vámemelés esetén az USA GDP-je akár 1 százalékponttal, esetleg többel csökken az első évben, a kumulatív negatív hatás pedig akár a 2-3 százalékot is elérheti - mondja a Portfolio-nak Árokszállási Zoltán, az MBH Bank szakértője. Mivel jelenleg úgy tűnik, hogy az átlagos vám 20% fölé emelkedik néhány százalékról, ezért az USA GDP-je akár 2 százalékponttal is eshet a bejelentések hatására egy év alatt. Ugyanakkor valószínűleg ebbe a hatásba beleértendő a kereskedelmi partnerek megtorló intézkedése is, hiszen az USA vámemelései miatt az amerikaiak cserearánya számottevően javul, ami rendkívül negatív a kereskedelmi partnerekre – innen ered az ösztönzés a megtorlásra, ami aztán negatívan hat vissza az USA-ra. Árokszállási szerint körülbelül fele ekkora negatív hatás lehet az EU-ra nézve, egy ilyen helyzetben pedig Magyarország sem úszhatja meg a jelentős lassító hatást – ebben az esetben idén aligha lehetne 2% felett a GDP-növekedés idehaza.

Magyarország kis nyitott gazdaságként, szemmel látható tengerentúli exportkitettséggel nyilvánvalóan az érintett országok között van, az Európai Unión belül a közvetlen érintettség a nagyobbak közé tartozik. Árokszállási szerint ugyanakkor enyhítő tényező lenne, hogy a hazai termelési költség jóval alacsonyabb, mint Európában máshol, ezért a nagy multinacionális gyártó cégek, autógyártók számára logikus lenne úgy reagálni, hogy ezeket a magyarországi termelő egységeket hagyják meg, vagy akár futtatják fel.

Növekedési hatások

Az amerikai vámok több csatornán keresztül is negatív hatást gyakorolhatnak a hazai gazdaság növekedési potenciáljára, ugyanakkor még számos részlet nem tisztázott, és a feltételek változhatnak is a következő hónapokban - mondja a Portfolio kérdésére Varga Zoltán, az Equilor elemzője. Egyrészt a közvetlen magyar-amerikai export volumene csökkenhet, másrészt közvetetten a Németországba irányuló beszállítások is visszaeshetnek a vámterhek miatt. Összességében arra számítunk, hogy az intézkedések fél százalékkal csökkenthetik a hazai növekedési potenciált az idei évben. A jövő évi növekedési kilátásokat egyelőre változatlanul hagytuk, mivel arra számítunk, hogy a globális gazdasági szereplők alkalmazkodnak az új feltételrendszerhez.

Ennél is borúlátóbb Kiss Péter. Az Amundi befektetési igazgatója 2025-re nagyjából 0,5%-os első körös hatással és további 0,4%-os másodlagos hatással számol, ám a hivatalos 2026-os előrejelzését a nagy bizonytalanságra való tekintettel egyelőre nem változtatta meg. Az elemzők többsége azért ennél optimistább, a teljes növekedési veszteséget a 0,1-0,5 százalékpontos sávba várja a megkérdezett elemzők csaknem kétharmada.

Az "Armageddon Day" a termelési oldalon az ipari termelést, a felhasználási oldalon az exportot és a beruházást veti vissza - a már amúgyis borús kilátásokon felül, mondja Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A hazai export 4,1 százaléka irányult az elmúlt évben közvetlenül az Egyesült Államok irányába, ennek nagyobb részét a közúti járművek adták, ami a magyar ipar húzóágazatának számít, így a negatív hatások közvetlenül is jelentkezhetnek - mondja Koncz Péter, a Századvég Gazdaságkutató elemzője, aki szerint azonban a nagyobb problémát a közvetett hatások jelenthetik. Az biztosan látszik, hogy a vámok csökkenteni fogják az európai exporttermékek iránti keresletet az Egyesült Államokból. A hirtelen kieső kereslet rövid távon csökkentheti kapacitáskihasználtságot, ami a munkaerőpiaci folyamatokra is negatív hatást gyakorolhat. A kérdés az, hogy a kieső keresletet Európa hosszabb távon képes-e a belső piaccal vagy új exportpiacokkal kiváltani. Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, az export négyötöde az EU-s országok felé irányul, így kulcsfontosságú, hogy az Unió minél hamarabb képes legyen pótolni a kieső keresletet. Fontos látni, hogy Magyarország a legfontosabb exporttermékek (gépek, közúti járművek, elektromos berendezések) esetében az ellátási lánc közepén helyezkedik el, így leginkább az a kulcsfontosságú, hogy a számunkra meghatározó, elsősorban autóipari vállalatok képesek lesznek-e új piacot találni a termékeiknek.

A magyar GDP-növekedés visszaesését egy további közvetett hatás erősítheti, amennyiben a többi export célpiacunk gazdasági teljesítménye a világgazdaság általános hűlésével párhozamosan csökken - hívja fel a figyelmet még egy dinamikus hatásra Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője.

Ha a múlt hét szerdán bejelentett vámok maradnak érvényben, az egyértelműen és jelentősen rontja a hazai gazdaság külső keresleti környezetét

- mondja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A szakember hozzáteszi: a tartós és extrém magas bizonytalanság indirekt hatásai, például a háztartások fogyasztási, illetve a cégek beruházási döntései szintén lehúzó hatással lehetnek a gazdasági teljesítményre.

Tekintettel a bizonytalan és új helyzetre nem minden elemző frissítette a növekedési prognózisát, akik igen, azoknál érdemi romlás figyelhető meg. 2025-re az éves átlagos GDP-növekedésre vonatkozó konszenzus 1,7 százalék. Két hónappal ezelőtti felmérésünkben még 2,3 százalékos bővülést várt a piac. Jellemző a növekedési kép romlására az is, hogy a kormány épp a múlt héten húzta le 3,4%-os várakozását 2,5%-ra, nagyjából utolérve a piaci elemzők várakozásait. Most már újra a piac számít pesszimistábbnak, a kormány bizonyára még kivár a frissített előrejelzésének felülvizsgálatával egy ideig.

Jóval biztatóbb, hogy a 2026-os GDP-növekedést már messze nem húzták le ennyire az elemzők. A 3,4%-os várakozás (persze egy kisebb bázisról) alig néhány tizeddel kisebb, mint a Portfolio legutóbbi felmérésének eredménye. Ezt részben a mindenki számára kedvezőtlen vámháború enyhülésével, illetve az alkalmazkodással magyarázzák a szakértők.

Infláció

Bár a vámok árakra gyakorolt hatása sokkal átláthatóbb, érdekes módon még a változás előjelében is vita van. Hiába van a vámoknak nyilvánvaló közvetlen árfelajtó hatása, az európai árhatás attól függ, hogy milyen ellenintézkedéseket vezet be az EU. Ha ezek szerény mértékűek lesznek, akkor a másodkörös árlehúzó hatásokkal együtt az infláció még mérséklődhet is.

Eppich Győző, az OTP elemzési központjának közgazdásza rámutat: a vámok

• csökkentik az európai és magyar GDP-növekedést,
• csökkentik az olajárakat,
• valamint az euró erősödése irányába hatnak,
• továbbá az USA-ból kiszoruló termékek egy része Európában köthet ki, növelve a kínálatot,

ezért az ellenintézkedések ismerete nélkül a vámháború hatása Európában inkább dezinflációs lehet. Amennyiben viszont Európa jelentősebb vámemelésekkel reagál, úgy a hatások eredője a többlet infláció felé billenhet.

Becsey Zsolt, az Unicredit elemzője szintén azt emeli ki, hogy a vámoknak lehet az infláció szempontjából egy olyan kedvező hatása, hogy az amerikai piacok helyett az európai piacon keresnek utat a termékek, amik letörik a belföldi árakat, főleg műszaki cikkek terén. Kérdés, hogy ez mennyire lesz látványos és mennyire fog piacvédelmi ellenintézkedéseket kiváltani.

Kamatok, infláció, devizaárfolyamok – Jegybanki mozgástér befektetői szemmel

Árokszállási Zoltán, Becsey Zsolt és Kiss Péter is ott lesz a Portfolio következő, április 29-én esedékes online befektetői klubján. Most érdemes regisztrálni!

Információ és jelentkezés

A magyar inflációs hatás nagyban függ a forint (és a monetáris politika) reakciójától - teszi hozzá Eppich. Eddig a forint meglehetősen ellenállónak bizonyult, amennyiben az árfolyam nem gyengül 410 fölé (tartósan), úgy az árfolyamhatás az inflációban mérsékelt lehet, és inkább az európai általános trend érvényesülhet majd itthon is.

Varga Zoltán szerint az idei és a jövő évben is kismértékben emelheti a hazai inflációt az intézkedéscsomag. Azonban a teljes hazai import mindössze 2 százalékát teszi ki az Egyesült Államokból érkező termékforgalom, így a közvetlen hatás mérsékelt lehet, és nagyban függ attól, hogy az Európai Unió milyen válaszlépéseket tesz. A hosszabb távú hatások viszont erősebbek lehetnek, mivel globálisan felfelé tolódhat az infláció, ez pedig érezhető lehet majd minden külkereskedelmi relációban. A forint gyengülése további felfelé mutató inflációs kockázatot jelenthet, így a jövő évi inflációs várakozást nagyobb mértékben emeltük, 3,5 százalékról 3,8 százalékra. Varga azzal a feltételezéssel él, hogy a bejelentett vámok tartósan fennmaradnak, és csak hosszú egyeztetések után lesznek esetlegesen csökkentve a terhek a későbbiekben.

Egyébként az elemzők a forintárfolyammal kapcsolatban visszafogott várakozásokról számoltak be: 2025 és 2026 végén is 410 és 420 közötti eurókurzus jelenti a konszenzust (mediánt).

Ezzel együtt meglehetősen nehéz helyzetbe kerülhetnek a jegybankok a következő időszakban, mivel az infláció nem csökkent vissza kellő mértékben, miközben jelentős recessziós kockázatokkal járnak a vámintézkedések - mondja Varga. Nagy valószínűséggel a Fed várható kamatvágása (ebben a pillanatban már 4-5, egyenként 25 bázispontos kamatvágást áraznak a piaci szereplők az idei évre) megnyithatja az utat a feltörekvő gazdaságok jegybankjai előtt is, így lesz lehetőség a kamatvágásra.

Trippon Mariann ezzel szemben inkább úgy látja, hogy egy esetleges agresszív Fed lazítás sem növeli jelentősen az MNB mozgásterét. Itthon a vámháború és az ezzel kapcsolatban még inkább megnövekedett bizonytalanság, a törékeny piaci hangulat és a tény, hogy a piaci percepció szerint a magyar gazdaság a régióban az egyik leginkább kitett a vámháború negatív hatásaival kapcsolatban (romló kockázati megítélés, ami hat az árfolyamra és a hozamfelárra) rövid távon tovább szűkíti az MNB lehetőségeit. Ezért biztosra vehető, hogy 3-6 hónapon belül nem csökken a kamat. Eddig a legoptimistább forgatókönyvünk év végéig 2 kamatcsökkentést tartalmazott (az év utolsó negyedévére időzítve), egyelőre ezen nem módosítunk, de még tovább nőtt az esélye annak, hogy kamatcsökkentésekből az idén egy vagy egy se lesz - véli Trippon.

Érdekesség, hogy bár a monetáris politikai lehetőségeit Varga és Trippon ellenkező irányból közelíti, mindketten két kamatvágásra látnak lehetőséget. A határidős kamatárazásokból egyébként egy (decemberi) 2025-ös vágás látszik, és ez nem jelent változást a vámháború kirobbanása előtti helyzethez képest. Regős Gábor borúlátóbb a lazítási lehetőségeket illetően: kamatcsökkentésre eddig sem látott lehetőséget idén és a vámbejelentések után sem lát. Az inflációs pályára érdemi hatással egyelőre nem számolok (ezt a forint esetleges gyegnülése még keresztülhúzhatja), 5 százalék körüli inflációnál pedig a kamatcsökkentés nem lehet indokolt. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images