Vészkamatemelésről döntött Oroszország!
Az orosz jegybank rendkívüli ülést tartott délelőtt, ahol 8,5%-ról 12%-ra emelte az irányadó kamatszintet.
Az orosz jegybank rendkívüli ülést tartott délelőtt, ahol 8,5%-ról 12%-ra emelte az irányadó kamatszintet.
A román jegybank (BNR) 7,5 százalékra emelte az idei év végére várható inflációs előrejelzését, és kizárja annak a lehetőségét, hogy már az idén csökkentse a január óta 7 százalékos szinten tartott alapkamatot - közölte szerdai sajtóértekezletén Mugur Isarescu, a BNR kormányzója.
Nem módosította az eddigi 7 százalékos alapkamatot a cseh jegybanktanács, valamint úgy döntöttek, hogy befejezik a devizapiaci intervenciókat is. Az alapkamat tavaly június óta ezen a szinten van. A hírre a cseh korona gyengülni kezdett, és ez kihatott a forintra is.
Az elemzők és a kereskedők többsége júliusban jellemzően csak a fejük jobbra vagy balra biccentésével és némi grimasszal vagy vállvonogatással tudott reagálni arra a kérdésre, hogy akkor most mi is történik megint a forinttal. Legtöbbször pedig a válasz kimerült abban, hogy a kamatvágás miatt esik. Szerintem a helyzet ennél jóval bonyolultabb, és pont ez az, ami aggasztó lehet. De mégis úgy gondolom, hogy hamarosan jön az újabb trendforduló.
Az ukrán központi bank 300 bázisponttal 22 százalékra csökkentette az irányadó alapkamatot. Ez volt az ukrán központi bank első kamatcsökkentése 2022 júniusa óta, amikor 10 százalékról 25 százalékra emelte azt.
Bő kéthetes mélypontjára került a forint, mind az euró (383), mind pedig a dollár (345) ellenében egy szerdai hirtelen leértékelődési hullám nyomán. Cikkünkben összefoglaljuk a háttérben meghúzódó okokat.
A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett első becslése szerint 0,1 százalékkal csökkent a brit hazai össztermék (GDP) májusban az előző hónappal összevetve. Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint Nagy-Britannia az idei év végén technikai recesszióba kerül. Áprilisban 0,2 százalékos havi GDP-növekedést mértek Nagy-Britanniában.
Nem nyúl a monetáris tanács az alapkamathoz, és nem is gyorsít a kamatpályán – idézi az Infostart Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének az InfoRádió Aréna című műsorában elhangzott szavait. Kijelentette, hogy nem változtatnak a háromszázalékos inflációs célon, amelyet 2025-re lehet elérni, de idén őszre már egy számjegyű lehet itthon a pénzromlás üteme.
Beindította az MNB a kamatcsökkentéseket: hogyan reagálnak majd a hazai fő befektetési eszközök, a forint, a kötvények és részvények?
A Financial Conduct Authority csütörtökön csúcstalálkozót rendezett a brit bankszktor meghatározó szereplőivel, a szabályozók a megtakarítási számlák alacsony kamatai miatt aggódnak, szerintük az ügyfeleknek kínált hozamok nem követik a növekvő kamatkörnyezetet. A bankok szerint a GDPR miatt nem tudják közvetlenül megkeresni ügyfeleiket az új ajánlatokkal, és ez okozza a problémát - írja a Financial Times.
Több mint egy évtizede nem mért ütemben csökkennek a brit lakóingatlanárak a pénteken ismertetett legfrissebb adatok szerint, folyamat elsődleges oka a jelzáloghitelek kamatainak jelentős emelkedése.
Számos érdekességet tartalmaz az amerikai Fed most kiadott jegyzőkönyve, amely szerint egyes tisztviselők támogatták volna az irányadó kamat további emelését, végül azonban a jegybank szinten tartotta a rátát. A Fed úgy véli, hogy az infláció alakulását és a GDP növekedését is komoly kockázatok övezik. Az alapforgatókönyv az enyhe recesszió.
Az Egyesült Királyság olyan államkötvényt adott el aukción, amely 5,668%-os éves hozamot fizet a befektetőknek, ez pedig a legmagasabb hozam 1999 óta.
Túl derűlátó módon ítélik meg a piaci szereplők annak az esélyét, hogy a jegybankoknak Európában és Amerikában sikerül recesszió nélkül megfékezniük az inflációt - mondta hétfőn megjelent nyilatkozatában a világ legnagyobb intézményi kötvényalap-kezelőjének vezetője.
A viszonylag nyugodt májusi hónap után június már némi emelkedést is tartogatott magában: mind a hazai, mind pedig a nemzetközi eszközök hozamában növekedés volt látható. Ennek ellenére jól látszik, hogy az alapkezelők egyre bizalmatlanabbak a hazai piacokkal szemben, hiszen a befektetéseik között nőtt a külföldi, és csökkent a hazai eszközök aránya. A jelenlegi inflációs környezetben szinte mindenütt a kamatemelésekre szegeződik a befektetők tekintete, ezzel kapcsolatban nagyrészt pozitívnak mondhatók a hazai alapkezelők várakozásai.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
Vegyes teljesítménnyel zártak a tengerentúli tőzsdék, közben az amerikai dollár felértékelődött annak hatására, hogy Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke két további kamatemelésre tett utalást. A Nasdaq szerdán is emelkedni tudott, és ezzel nagyon úgy tűnik, hogy a valaha volt legjobb első féléves teljesítményét tudja majd felmutatni idén.
A brit pénzügyminiszter, Jeremy Hunt pénteken bejelentette, hogy új intézkedésekről állapodott meg a hitelintézetekkel annak érdekében, hogy enyhítsék a jelzáloghitelesek terheit az emelkedő kamatok miatt.
Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a jelzáloghitel-válság idén 1,2 millió brit család megtakarításait nullázhatja le, sokakat pedig fizetésképtelenségbe is taszíthat – írja a Yahoo Finance.
A piaci várakozásoknál jóval nagyobb mértékben, 50 bázisponttal 5,00 százalékra emelte alapkamatát csütörtökön a Bank of England.
Az árakkal kapcsolatban.
Medvepiaci tartományba süllyedt az S&P 500.
Az Európai Unió békejobbot nyújtott Washingtonnak, de készek lecsapni az amerikaiak fél karját is.
Durva további hangulatromlás látszik külföldön.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
