Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az Airbnb-rendelet budapesti szigorítására vonatkozó jogszabálytervezetet. Ahogy tegnapi cikkünkben írtuk, a tervezet lényege, hogy két éven keresztül - 2025-ben és 2026-ban - nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából, valamint a mostaninál jelentősen magasabbra - mintegy négyszeresére - emelkednek a rövidtávú lakáskiadással foglalkozó átalányadózók adóterhei. Ez utóbbinál ugyanakkor a vendégéjszakák száma lesz a meghatározó, vagyis elméletben akár a fővároson kívül más településeket is érinthetne a döntés.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében elindul a fővárosi Airbnb szabályozás társadalmi egyeztetése, cél a megfizethető lakhatás biztosítása - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A javaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik, valamint két éves moratórium jön az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.
Az elmúlt időszakban számos írás és cikk született a rövidtávú lakáskiadás (köznyelvben Airbnb) budapesti szabályozásáról. A kormány a kérdéskört lakhatási kérdésnek tekinti, de az természetesen rendelkezik turisztikai vetülettel is. Ezért fontosnak tartom, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ segítségével, néhány adaton és trenden keresztül felvázoljam a budapesti szálláshelypiac e szegmensének jelenlegi felépítését.
A kormány szerdán bejelentette, hogy megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amelynek egyik alappillére a megfizethető lakhatás biztosítása. Ezt követően a Portfolio csütörtöki Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a kormány céljait és várakozásait a következő évekre vonatkozóan, illetve az Airbnb szigorításáról és lakhatási kérdésekről is beszélt. Bár a részletek még nem ismertek, az intézkedések lakáspiacra gyakorolt lehetséges hatásairól a piac szakértőit kérdeztük.
Először készült Magyarországon átfogó, reprezentatív felmérés a rövid távú lakáskiadás megítéléséről, hatásairól és az esetleges szabályozások szükségességéről. A Medián által készített közvéleménykutatás kifejezetten azon belső kerületek (V., VI., VII., VIII. és IX.) lakosságát kérdezte, ahol airbnb lakások számottevő mértékben vannak jelen. Ezen belül a VI. kerület – ahol nemrég szavazás zajlott az airbnb betiltásáról–, önállóan is elemezhető almintával külön fókuszt kapott.
Reagált a kormány a hazai turisztikai szakmai szövetségek Turizmus.com-on közzétett javaslatára, amelyek a rövid távú lakáskiadás esetében a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolják. A 26 turisztikai szervezet által megfogalmazott közlemény kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezi, az Airbnb szabályozás felülvizsgálata csak Budapestet fogja érinteni.
Ahogy korábban többször is írtunk róla, a terézvárosiak szeptember közepén az Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról döntöttek egy helyi ügydöntő szavazáson. A polgármester ígérete szerint az október végén tartandó képviselőtestületi ülésre készítik elő azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében 2026. január 1-jétől nulla napban határozzák meg a kiadható napok számát a magán- és egyéb szálláshelyeken. A kérdésről most Zsidai Zoltán Roy, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádióban mondta el véleményét.
Az elmúlt napokban a rövidtávú lakáskiadásról szóló terézvárosi szavazás országos érdeklődést váltott ki, sokan jelezték, ami a kerületben történik, az rossz irány a valós problémák megoldására. Eközben a kormány is az Airbnb minden eddiginél szigorúbb szabályozására készül, a nemzetgazdasági miniszter álláspontja szerint a rövid távú lakáskiadás nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör. Ennek okán a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) is nyilvánosságra hozta legfrissebb javaslatait a magán- és egyéb szálláshelyek tervezett újraszabályozása kapcsán. Nézzük, hol ütköznek az álláspontok, és milyen javaslatai vannak az érdekvédő szervezeteknek!
A turisztikai ágazat teljesítményének növelése érdekében a reptérfejlesztés mellett egy olyan vendéglátóipari egységeket támogató programon dolgozik a kormány, amely elősegítheti, hogy a Balaton és más hazai turisztikai térségek ne csak a nyári főszezonban, hanem az év minél hosszabb időszakában jelentsenek vonzó turisztikai célpontot – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai közleményéből.
Az Airbnb lakhatási kérdéskör, nem turisztikai, ezért mi nem is így közelítjük meg ezt a témát - mondta el Nagy Márton keddi sajtótájékoztatóján, kiemelve, hogy a kérdésben Szentkirályi Alexandrával, a Fidesz-KDNP budapesti elnökével tudnak egyetérteni, aki a terézvárosi szavazás kapcsán korábban elmondta, bármilyen döntés is születik, javasolni fogja a kormánynak, hogy Budapesten és országosan is ennek megfelelő szabályokat vezessenek be.
Ahogy korábban többször is írtunk róla, a terézvárosiak az Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról döntöttek egy helyi ügydöntő szavazáson, így a polgármester ígérete szerint az október végén tartandó képviselő-testületi ülésre készítik elő azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében 2026. január 1-jétől nulla napban határozzák meg a kiadható napok számát a magán- és egyéb szálláshelyeken. A döntés kapcsán sokakban felmerült, hogy vajon a szomszédos kerületek is terveznek-e hasonló kezdeményezéseket. Erről a 24.hu kérdezte a polgármestereket.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a terézvárosi Airbnb-tilalom ingatlanpiaci hatásait elemeztük. Vendégünk Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője volt. A második részben arról beszéltünk, hogy az elmúlt hónapokban különös okból pörgött fel a Kádár-kockák födémszigetelésének piaca, ráadásul úgy, hogy ez az ingatlantulajdonosoknak egy fillérjébe sem kerül. Hogy ez miként lehetséges, arról Weinhardt Attilát, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A terézvárosiak az Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról döntöttek - közölte a helyi ügydöntő szavazás eredményét Soproni Tamás polgármester.
Fontos szavazás zajlik Budapesten az Airbnb jövőjéről, a hatodik kerületben a rövid távú lakáskiadás betiltásáról szavaznak a kerületben lakók. Ám az itteni döntés országosan is nagy változásokat hozhat: Szentkirályi Alexandra ma azt ígérte, bármilyen döntés is születik, javasolni fogja a kormánynak, hogy Budapesten és országosan is ennek megfelelő szabályokat vezessenek be.
A VI. kerületben vasárnap éjfélig tart a szavazás arról, hogy teljesen betiltsák-e a rövid távú lakáskiadást. Amennyiben a többség igennel voksol, Terézváros lesz az első budapesti kerület, amely nulla napban korlátozza a magán- és egyéb szálláshelyek kiadható napjainak számát, ezzel gyakorlatilag megszüntetve az Airbnb-típusú szálláskiadást. Ez a lépés precedens nélküli lenne Magyarországon - írta meg a 444.hu.
Az ingatlanárak hosszú éveken át tartó masszív emelkedése – még az utolsó két év megtorpanása mellett is - komoly feszültségekhez vezettek. Az átlagemberek lakásvásárlásának ellehetetlenülése a jellemzően 2010-es évek közepén indult árhullámának köszönhetően mára a csúcspolitika célkeresztjébe emelte a problémát Berlintől, Brüsszelen át Washington-ig. Az elmúlt hetekben a magyar sajtó is hangos a témától, bár egyelőre elsősorban egy fókuszú vita zajlik: mit lehetne tenni a rövid távú bérbeadás negatív hatásainak visszaszorításával. A kérdés feltehetően azonban ennél lényegesen bonyolultabb: az Airbnb mellett szükséges lenne megszólítani számtalan más tényezőt.
Különösen az előrejelzések voltak kiábrándítóak.
Utoljára 2022 végén volt ennyire gyenge a magyar fizetőeszköz.
Egy sor gazdasági adatközlés lesz ma.
Érdemi növekedést mértek a kontinensen.
Olyan gazdaságtörténeti változások zajlottak le Biden idején, amelyekről tankönyveket fognak írni.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?
Nem fog örülni a magyar fizetőeszköz.
Megváltoztak a fogyasztói szokások, takarékosabbak lettek az izzók, mások az energiaforrások is.
