A Portfolio Business Podcast legújabb adásában a Budapest Brand vezérigazgatója, Faix Csaba volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, milyen kihívások tapasztalhatóak jelenleg a fővárosi turizmusban. Szó volt többek között a főváros túlturistásodásának veszélyeiről, az Airbnb szabályozás hatásairól, a melegedő nyarak előnyeiről és hátrányairól, és arról, hogy Magyarország és benne Budapest élen jár az adatvezérelt turisztikai kampányok vezetésében.
Ahogy korábban is írtunk róla, a barcelonai önkormányzat drasztikus lépésre szánta el magát a lakhatási válság kezelése érdekében: 2028 végéig felszámolnák a turistalakásokat a városban. A döntés világszerte meglepetést keltett és az érintettek jogi lépésekkel fenyegetnek, de a város vezetése szerint szükséges intézkedésről van szó a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében - jelentette a The Guardian.
Néhány nappal ezelőtt a Budapesten megrendezett Európai Turizmus Fórum alkalmából az Airbnb nyílt levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. A minisztérium erre reagálva, a helyzet tisztázása érdekében az alábbiakra hívta fel a figyelmet.
A Budapesten megrendezett Európai Turizmus Fórum alkalmából az Airbnb nyílt levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. A miniszter október közepén a Portfolio konferenciáján jelentette be, hogy a kormány két évig nem ad ki engedélyt Budapesten új Airbnb-re. A platform most azt szorgalmazza, hogy a kormány és a helyi önkormányzatok ismerjék el az otthonmegosztás gazdasági előnyeit helyi és nemzeti szinten egyaránt, és biztosítsák, hogy a magyar házigazdák továbbra is megoszthassák otthonaikat.
A lisszaboni lakhatási aktivisták több mint 6600 helyi lakos által aláírt petíciót nyújtanak be a városi közgyűlésnek, amelyben egy kötelező érvényű népszavazás megtartását kérik a turistáknak szánt rövid távú lakáskiadások betiltásáról a lakóépületekben. A kezdeményezés célja, hogy megfékezze a lakhatási költségek drasztikus emelkedését, amely jelentősen meghaladja a helyi fizetések szintjét - írta meg a The Guardian.
Törvényesítették a lakók akaratát képviselőik: Terézvárosban 2026-tól nincs rövid távú lakáskiadás – közölte Facebook-oldalán a kerületi önkormányzat.
Jelentős lakáspiaci átalakulásokat hozhat a kormány frissen bejelentett 21 pontos akcióterve, miután az a rövidtávú lakáskiadás korlátozásától kezdve a lakbérszabályozáson és otthonfelújításon át a lakásáfára és a lakáshitelek kamatára is kiterjed. Emellett az aranyvízumprogram és az állampapírokból kiáramló százmilliárdok is keresleti felfordulást okozhatnak a következő évben a lakáspiacon. Hogy pontosan mire kell számítanunk, arról ingatlanszakértőket kérdeztünk meg.
Egyre több részlet derül ki a kormány lakáspiacot is érintő 21 pontos akciótervéről, ami a lakásépítési számokat is befolyásolhatja. A Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a következő évek céljai között van a megfizethető lakhatás, amelyhez évente legalább 25 ezer lakásnak fel kell épülnie Magyarországon. Hogy ez, és a többi intézkedési terv megvalósítása mit okozhat az újlakáspiacra nézve, arról a legnagyobb hazai fejlesztőket kérdeztük.
A spanyolországi Málaga városa jelentős lépésre szánta el magát a túlburjánzó turizmus okozta lakhatási problémák kezelése érdekében. A helyi önkormányzat betiltotta a rövidtávú turisztikai célú lakáskiadást a város 43 negyedében, csatlakozva ezzel több más spanyol településhez, amelyek hasonló intézkedésekkel próbálják orvosolni a helyzetet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az Airbnb-rendelet budapesti szigorítására vonatkozó jogszabálytervezetet. Ahogy tegnapi cikkünkben írtuk, a tervezet lényege, hogy két éven keresztül - 2025-ben és 2026-ban - nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából, valamint a mostaninál jelentősen magasabbra - mintegy négyszeresére - emelkednek a rövidtávú lakáskiadással foglalkozó átalányadózók adóterhei. Ez utóbbinál ugyanakkor a vendégéjszakák száma lesz a meghatározó, vagyis elméletben akár a fővároson kívül más településeket is érinthetne a döntés.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében elindul a fővárosi Airbnb szabályozás társadalmi egyeztetése, cél a megfizethető lakhatás biztosítása - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A javaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik, valamint két éves moratórium jön az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.
Az elmúlt időszakban számos írás és cikk született a rövidtávú lakáskiadás (köznyelvben Airbnb) budapesti szabályozásáról. A kormány a kérdéskört lakhatási kérdésnek tekinti, de az természetesen rendelkezik turisztikai vetülettel is. Ezért fontosnak tartom, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ segítségével, néhány adaton és trenden keresztül felvázoljam a budapesti szálláshelypiac e szegmensének jelenlegi felépítését.
A kormány szerdán bejelentette, hogy megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amelynek egyik alappillére a megfizethető lakhatás biztosítása. Ezt követően a Portfolio csütörtöki Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a kormány céljait és várakozásait a következő évekre vonatkozóan, illetve az Airbnb szigorításáról és lakhatási kérdésekről is beszélt. Bár a részletek még nem ismertek, az intézkedések lakáspiacra gyakorolt lehetséges hatásairól a piac szakértőit kérdeztük.
Először készült Magyarországon átfogó, reprezentatív felmérés a rövid távú lakáskiadás megítéléséről, hatásairól és az esetleges szabályozások szükségességéről. A Medián által készített közvéleménykutatás kifejezetten azon belső kerületek (V., VI., VII., VIII. és IX.) lakosságát kérdezte, ahol airbnb lakások számottevő mértékben vannak jelen. Ezen belül a VI. kerület – ahol nemrég szavazás zajlott az airbnb betiltásáról–, önállóan is elemezhető almintával külön fókuszt kapott.
Reagált a kormány a hazai turisztikai szakmai szövetségek Turizmus.com-on közzétett javaslatára, amelyek a rövid távú lakáskiadás esetében a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolják. A 26 turisztikai szervezet által megfogalmazott közlemény kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezi, az Airbnb szabályozás felülvizsgálata csak Budapestet fogja érinteni.
Ahogy korábban többször is írtunk róla, a terézvárosiak szeptember közepén az Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról döntöttek egy helyi ügydöntő szavazáson. A polgármester ígérete szerint az október végén tartandó képviselőtestületi ülésre készítik elő azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében 2026. január 1-jétől nulla napban határozzák meg a kiadható napok számát a magán- és egyéb szálláshelyeken. A kérdésről most Zsidai Zoltán Roy, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádióban mondta el véleményét.
Káros gazdasági hatásokra figyelmeztet a német gyártó.
A diverzitásért felelős hivatalokat verik szét először.
Csapkodást láthatunk a piacokon.
Már történelmi csúcs közelében az árfolyam.
Európa legnagyobb gazdasága továbbra is rossz utakon jár.
Fontos figyelni a frissítéseket.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
