A 10-20 négyzetméter közötti ingatlanok, vagyis a minigarzonok különlegességük miatt mindig nagyobb figyelmet kapnak az átlagosnál, igaz, csekély részét képezik a lakáspiaci forgalomnak. A Duna House, legfrissebb elemzésében ezt a lakástípust járta körbe, bemutatva, hogy elsősorban hol, kik, milyen céllal keresik ezeket a lakástípusokat.
Az év közepén jól ment a hazai szállodai szektornak, ennek ellenére sokan nem nyitottak újra, év végén pedig újra egyre több hotel szünetelteti a szolgáltatásait. Főleg a 3 csillagos szállodáknál jelentős a szobaszámvisszaesés, ezek a vállalkozások bírták legkevésbé az első 5 hónap kényszerű zárlatát, majd a koronavírus 4. hulláma miatti újabb visszaesést a turisztikai forgalomban. Hasonló forgalom- és vállalkozásbevételi ingadozásról számoltak be az apartmankiadók. Jövő év elején az alacsonyabb vendégforgalom mellett még az lesz a nagy kérdés, hogy a 4-5-szörös, néhány esetben 7-8-szoros energiaáremelkedést hogyan tudják majd kigazdálkodni a hazai szállásadók. A kormány által meghirdetett kis- és középvállalkozásoknak szóló rezsitámogatás csak a 10 fő alatti alkalmazottakkal dolgozó panzióknak jó, efölött a hoteleknek biztos, hogy a piaci energiaárakkal kell majd számolniuk.
Jim Cramer, a CNBC megmondóembere kedden úgy fogalmazott, hogy a befektetőknek az Airbnb-t, az Ubert és a DoorDash-t érdemes felvenniük a "bevásárlólistájukra", még annak ellenére is, hogy a szélesebb piacokon vélhetően további visszaesésre lehet számítani.
Barcelona, Amszterdam, Dublin, San Francisco, New York. Csak néhány azok közül a nagyvárosok közül, ahol 2019-ig, az utolsó teljes turisztikai évig gondot okozott a rövidtávú lakáskiadás. Néhány nagyvárosban ezt szabályozták, és szigorúbb jogi keretek között, de engedélyezik ezt a szálláshelyszolgáltatást, de például az amerikai nagyvárosban, New York-ban, gyakorlatilag albérleti pozícióig „nyesték vissza” ezt az iparágat. Idehaza 2015 óta minden évben megjelentet egy tanulmányát az „airbnb-zés”, vagyis a rövidtávú lakáskiadás szabályozatlanságáról a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. Idén ez vitát robbantott ki a hotelszakma és az apartmankiadók között. A lakáskiadók szerint a szállodások csak a piacukat védik, mert bajban vannak a kevés turista miatt, a szállodai szövetség viszont azt mondja: csak egyenlő versenyfeltételeket szeretne.
A héten számoltunk be róla, hogy a szállodaszövetség javaslatokat fogalmazott meg a rövid távú lakáskiadás szabályozására, a pontok többsége igencsak kedvezőtlenül érintené a legális keretek között működő magánszálláshelyek kiadóit. Válaszul a Magyar Apartmankiadók Egyesülete is közleményt adott ki, melyben kifejtették, hogy mely pontokban nem értenek egyet a szövetséggel. Most pedig már az Airbnb is megszólalt az ügyben, válaszul azonban nem a javaslatokat véleményezte, hanem pontokba szedte, hogy mivel tudná Budapest városát támogatni.
Tegnap adott ki javaslatokat a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a rövid távú lakáskiadás korlátozására vonatkozóan, amire ma egy közleményben reagált a Magyar Apartmankiadók Egyesülete. Vége a turistákban gazdagabb nyári időszaknak, így újra fellendülni látszik a szállodák és a magánszálláshelyek közötti konfliktus.
Bár az elmúlt időszakban kevesebbet lehetett hallani a kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek kiadói között harcról, most úgy tűnik, hogy folytatódik tovább a csatározás: megfogalmazta javaslatait a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a nem kereskedelmi célú szálálshelyek működésére vonatkozóan. A javaslatok között szerepel például, hogy korlátozni kellene a kiadható napok számát (ahogy ennek korlátozására az önkormányzatoknak meg is van a joga), valamint az is, hogy a járvány miatt mostantól 1-3 évig ne lehessen új működési engedélyeket kiadni, amit a leírtak alapján vélhetően csak a magánszálláshelyekre vonatkoztatnának, az új szállodanyitásokra, fejlesztésekre nem.
Az Airbnb és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) közös kampányt indít, hogy ösztönözze a belföldi és külföldi turistákat Budapest és környékének újrafelfedezésére, melyet helyi szakértők egyedi Airbnb-élményként vezetnek majd.
A klímaváltozás és a természetvédelem témakörei mellett számos égetően aktuális kérdés vár válaszokra, amelyeket az idei Brain Bar sokszínű előadói gárdájától kaphatunk meg szeptember 9-10-én a Millenárison. A jövőfesztiválra érkezik többek közt Milánkovich Dorottya magyar űrkutató, de a nyelvtanulás mestere, Alex Rawlings is megosztja tudását az érdeklődőkkel.
Az Airbnb 20 ezer afgán menekült számára nyitotta meg ingatlanjai kapuit kedden, illetve arra kérték fel felhasználóikat, hogy segítsenek további szállások biztosításával az elesetteken, akik a krízishelyzet elől menekülnek – írja a Marketwatch.
Egyre többen keresik a természetközeli kikapcsolódási, időtöltési lehetőségeket és szállásokat, így nem meglepő, hogy megugrott a faházas szállások iránti kereslet a világban. Csakhogy ezek nem azok a faházak, amikre gyerekkorunk táboraiból emlékszünk, nem. Ezek azok a luxusfaházak, amelyekért az átlagember nem biztos, hogy kifizetne ennyi pénzt. Az viszont tény, hogy gyönyörűek. A CNBC listája alapján összeszedtünk párat a legnépszerűbb luxusfaházas szálláshelyekből. Nem kell aggódni, itthon is van belőlük választék.
A korlátozás mintegy tíz százalékos csökkentést jelent az átlagos turisztikai forgalomhoz képest. A holland főváros az intézkedéssel az infrastruktúrának a tömeges turizmus által okozott túlterhelését kívánja enyhíteni.
A pénteken kezdődő tokiói Olimpia több szempontból is egyedülálló lesz: ez lesz az első az ötkarikás játékok közül a második világháború óta, melyet nem az eredetileg tervezett időpontban tartottak meg, és ez lesz az első, melyen nem vehetnek részt nézők. A játékokon azonban nem csak a versenyzők és a sportfogadók, hanem a befektetők is nyerhetnek: az Equilor legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, mely szponzorok lehetnek az Olimpia nyertesei és vesztesei.
A Revolut kedden indította el a Stays nevű új funkcióját, amellyel a felhasználók az alkalmazáson keresztül foglalhatnak szállodai szobákat és egyéb szálláshelyeket. A Revolut ezzel olyan szolgáltatókkal versenyez, mint a Booking, az Expedia vagy a TripAdvisor. A fintech cég célja, hogy "szuperapplikációvá" váljon, amely több szolgáltatást kínál egy felületen keresztül.
Az internetgazdaságról van szó. Ennek úgynevezett közvetítő platformjai közül az UBER és az Airbnb van legjobban a kereszttűzben, de sok más platform is közvetít kisvállalkozókat a nagyközönségnek. A kiközvetített dolgozók vagy vállalkozók státusa nem egyértelmű, a bírósági gyakorlat országonként is eltérő. Ez jogbizonytalansághoz, esetenként a dolgozók kiszolgáltatottságához vezet, és ezt szeretné az Unió megszüntetni. Az Európai Bizottság először a szociális partnereket kérdezi meg, utána mi is hozzászólhatunk. A cél az egyensúly megtalálása a rugalmasság, a vevő jobb kiszolgálása és a dolgozók biztonsága között.
Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.
Terézváros már el is fogadta a rövid távú szálláshelyek működésére vonatkozó rendelettervezetét, amely, ha nem ütközik jogi akadályokba a GVH és a Kormányhivatal értékelése után, akkor új feltételeket teremthet a már üzemelő és esetleges új szálláshely-szolgáltatóknak. Kevesen tudják, de ebben a rendeletben valójában az önkormányzat 0 napban állapította meg a rövid távú szálláskiadást, ugyanakkor hozzátett bizonyos feltételeket, aminek ha megfelelnek a tulajdonosok, akkor eltérhetnek a nulla napos korlátozástól. Egy bökkenő azonban van, az önkormányzatok a napok számának korlátozására, és nem extra feltételek szabására kaptak felhatalmazást korábban a kormánytól. Így felmerül a kérdés: jogilag megállják a helyüket ezek a feltételek?
Korábban többször írtunk már róla, hogy az önkormányzatok szabályoznák az Airbnb-n keresztül történő lakáskiadás éves időtartamát. A terézvárosi önkormányzat által most elfogadott rövid távú szálláskiadást szabályozó kerületi rendszernek azonban végül nem lett része az időtartamhoz kötött éves szintű korlátozás - írja az önkormányzat közleménye alapján a Telex.
A Gazdasági Versenyhivatal 40 millió forintos bírságot szabott ki az Airbnb-re, amiért az nem tartotta be maradéktalanul a hatóság felé vállalt módosításait a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatásaival kapcsolatban.