Donald Trump továbbra is kiáll elképzelése mellett, miszerint megszüntetné a jövedelemadókat, és helyettük vámokat vezetne be – derült ki Joe Rogan podcastjában adott pénteki interjújából a CNBC szerint. A republikánus elnökjelölt hangsúlyozta, hogy a jövedelemadók eltörlésével a terhek áthelyeződnének a vámok irányába, ezzel a gazdaság átalakítását célozná meg. Szakértők szerint a terve hatalmas lyukat ütne az amerikai költségvetésen, ráadásul felgyorsítaná az inflációt. Kamala Harris demokrata jelölt azonnal bele is állt a tervbe.
A Tax Justice Network legfrissebb jelentése szerint a Brit Nemzetközösség tagjai a világ legnagyobb adóparadicsomai. Míg az Egyesült Királyság szigorította saját adószabályait, a globális adóelkerülés elleni ENSZ-tárgyalásokat éppen ők gátolják. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az EU tagállamai, bár hasonló mértékben járulnak hozzá a problémához, de a főszereplői a globális adóelkerülési hálózatoknak. Magyarország azon kevés európai közé tartozik, amelyik egyre inkább adóparadicsommá válik, de még nem éllovasa az uniós rangsornak.
A horvát kormány új adópolitikát tervez bevezetni az ingatlanpiac szabályozására és a lakhatási válság enyhítésére. Marko Primorac pénzügyminiszter hétfőn ismertette a terveket a horvát gazdasági és szociális tanács előtt.
Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.
Az Európai Bizottság jogsértési határozatcsomagot adott ki, mivel több tagállam nem tett maradéktalanul eleget az uniós irányelvek nemzeti jogba történő átültetésének. Bár több mint egy tucat országot figyelmeztetnek, ezúttal Magyarország nincs a raportra hívott államok között, mert az adóhatóságok közötti együttműködésben jól teljesít.
Egyszerre ígérte meg a magyar kormány a helyreállítási pénzekért cserébe az adóelkerülés elleni határozottabb fellépést, az adórendszer egyszerűsítését, több ágazati különadó kivezetését, az adók számának csökkentését, de még a személyi jövedelemadó szabályai terén is nagy dolgokra készül a kormány. Mindezt egy átfogó adóreform keretében, amit 2026 közepéig bonyolítanának le a Pénzügyminisztérium és a NAV irányításával. Az RSM adószakértőinek csapatával sorra vesszük, értelmezzük és értékeljük a helyreállítási terv keretében beígért adóügyi lépéseket. Csak egy konkrét példa elöljáróban: a kormány letette a nagy esküt arra is, hogy az átmenet jelleggel legutóbb bevezetett extraprofitadókat a megígért határidőre kivezetik.
„Megszületett az alapvető megállapodás” a globális minimumadó ügyében, „így abszolút biztos vagyok benne, hogy októberre a teljeskörű megállapodás is meg lesz” – jelentette ki szombaton a velencei G20 pénzügyminiszteri csúcstalálkozó keretében Olaf Scholz. A német pénzügyminiszter (fenti képünkön) ezt már szerdán előrevetítette, ahogy azt is, hogy mindez komoly nyomást fog helyezni az alkuból egyelőre kimaradó uniós tagállamok között Magyarországra is és ő már akkor arra számított, hogy az adóalku végső keretei majd úgyis „behúzzák” a kimaradókat. Szombaton Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is ugyanerre utalt, illetve azt mondta: dolgozni fog azon, hogy enyhíteni tudja a kimaradó országok adóügyi félelmeit (szerinte ezek egy részét lehet is kezelni), de szerinte akkor is sikeres lesz a globális megállapodás, ha néhányan kimaradnak. Ennek oka, hogy az alkuba belépő országok összességében előnyösebb helyzetbe kerülhetnek bevételi fronton, a kimaradó országok államkasszája viszont olyan pénzektől eshet majd el, amelyeket be is szedhetnének, ha csatlakoznának a megállapodáshoz.
Bár az idei első negyedéves gyorsjelentési szezon brutálisan erős volt, és várhatóan az év hátralévő részében is masszív profitot termelnek majd a vezető tőzsdei cégek, a remek eredmények nagy része már be van árazva a részvénypiacokon, de vannak olyan hatások, amelyek még nincsenek beárazva, például Biden adóreformja, ami nyomás alatt tarthatja a vállalati profitok bővülését, áll a Goldman Sachs elemzésében.
A ma megtartott népszavazáson az első becslések alapján a választók nagy többsége úgy voksolt, hogy megvonják az adókedvezményeket a svájci székhelyű nemzetközi vállalatoktól.
A horvát kormány csütörtöki ülésén elfogadta az adóreformról szóló törvénytervezetet. A dokumentum nyolc adótörvény módosítását és egy új jövedéki adótervezetet tartalmaz.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az amerikai gazdaság is megérezheti Donald Trump elnök döntését arról, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményből, mivel ha a szankciók újbóli bevezetésének kockázata miatt jelentősen emelkednek az olajárak, az elviheti az amerikai adócsökkentési programból eredő növekedési többlet felét.
Harmadik éve zárja veszteséggel az évet a Credit Suisse, a svájci nagybank a tavalyi negyedik negyedévre közzétett gyorsjelentése alapján jelentős leírásokat kellett végrehajtania az új amerikai adóreform miatt. A bank részvényeivel jelenleg szerény pluszban kereskednek.
A Wells Fargo elemzése szerint a tavaly elfogadott republikánus adócsomag összesen évente mintegy 30 milliárd dollárt spórol majd meg az amerikai pénzintézeteknek - írja a Quartz.
A Deutsche Bank azzal számol, hogy 1,5 milliárd eurós veszteséget kell elkönyvelnie 2017 utolsó negyedévében az amerikai adóreformok miatt.
Kína bejelentette, hogy átmenetileg elengedi a társasági nyereségadót azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek visszafektetik a gazdaságba a profitjukat. A lépéssel a kínaiak a külföldi cégek kiáramlását akarják megállítani - írja a Reuters.
Figyelmeztetést adott ki néhány európai cég arról, hogy Donald Trump adóreformja miatt több milliárd dolláros leírásokat kell majd elszenvedniük, hiszen elvesztik a lehetőségüket arra, hogy a múltbéli veszteségeiket a jövőbeli adóból leírjak. Hosszú távon viszont úgy vélik az érintettek, hogy a csökkenő adókulcsokkal jól fognak ők is járni - számol be a Financial Times.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy a várakozások fölé mehet a hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
